A 24.hu kiváló szerkesztője, közéleti szakírója, Kerner Zsolt egymást követő két cikkben értelmezte – közvetlenül előtte (július 7-én) és közvetlenül utána (július 8-án) – az Európai Parlament történelmi lépésének hátterét, fő tételeit és következményeit. Kezdjük a frissebb írással.
A csütörtökön 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az Unió belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írják le a magyar törvényt, közölte az Európai Parlament.
Nem egyedi esetről van szó, hangsúlyozza a Parlament. Ehelyett a törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé”, miközben az államilag támogatott LMBTIQ-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokráca és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt. Ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni, jelenti ki a Parlament.
A jogsértés folyamatának legutóbbi állomásai között szerepel például az Alaptörvény 2020. decemberi módosítása, amelyben rögzítették, hogy „az anya nő, az apa pedig férfi”, és a transznemű és interszexuális emberek nemének jogi elismerésére vonatkozó de facto tiltás. A képviselők szilárd elkötelezettségüket fejezik ki a gyermekek jogainak védelme mellett, és kijelentik, hogy a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBTIQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett a tolerancia és az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie.
A képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy a magyar LMBTIQ-ellenes jogszabály ügyében indítson kötelezettségszegési eljárást és használjon ki minden eljárási eszközt az Európai Bíróságon, például vezessen be ideiglenes intézkedéseket vagy szabjon ki bírságot meg nem felelés esetén. A tagállamokat arra kérik, hogy ha a Bizottság nem lép, akkor vigyék az ügyet az Európai Bíróság elé, és nyújtsanak be államközi kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
A Parlament emellett egy sor ügyet felsorol, ahol azonnal alkalmazni lehetne a jogállamisági mechanizmust az Unió költségvetésének védelmére, és komoly kétségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezete megfelel az uniós jogszabályoknak. Felszólítja a Tanácsot, hogy sürgősen hagyjon fel a megkülönböztetés ellen tervezett irányelv elfogadásának tíz éve tartó akadályozásával, és a Bizottsággal együtt karolja fel a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló parlamenti kezdeményezést. A Parlament aggodalommal állapítja meg, hogy a magyar törvény hasonlít az „LMBT-propagandáról” szóló 2013-as orosz törvényre, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az Unióban zajló LMBTIQ-ellenes kampányok finanszírozását.
A nyilatkozatról itt írtunk korábban:
Az Európai Parlament talált pár trükköt, amivel fel lehet lépni a homofób pedofiltörvény ellen
Az EP elvégezte a jogi munkát, és talált indoklást, ami alapján alkalmazni lehetne a jogállami mechanizmust a magyar kormány ellen a homofób pedofiltörvény miatt.
Korábban, amikor az Európai Parlament egy tagország ügyeiről vitatkozott, megszokhattuk, hogy az EP sosem igazán felkészült. A Sargentini-jelentés elfogadása előtt és más jogállami – például a médiatörvényről folyó – viták során is azt láthattuk, hogy Orbán Viktor kihasználta a képviselők felkészületlenségét, és helyenként sikerrel változtatta meg a vita menetét, olykor a tárgyát is.
Valami ilyesmit tervezhetett most is a magyar kormány, miután botrány lett a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvényből. Bár meglehet, Orbán azt szeretné, hogy inkább beszéljenek kormánya homofóbiájáról, mint a Fudan Egyetem budapesti kampuszáról, azaz Kína-barátságáról, a nyugati tagországok vezetői sem bánják ezt a vitát, mert a homoszexualitás általános elfogadottsága és a magyar miniszterelnök népszerűtlensége miatt odahaza népszerű politikai álláspontot foglalhatnak el, amikor szembehelyezkednek Orbánnal.
Amikor viszont az Európai Tanács legutóbbi ülésén a vita eldurvult, a magyar kormány taktikát váltott, és elkezdett arról beszélni, hogy a törvény nem homofób, hanem arról szól, hogy csak a szülő dönthessen a gyereke szexuális neveléséről. Az persze Nyugat-Európában már nehezen képviselhető álláspont, hogy egy fiatal 18 éves koráig még csak ne is halljon a homoszexualitásról, ha a szülei nem akarják, de a trükk nem ezért nem jött be.
Hanem azért, mert az Európai Parlament nem úgy működik már, mint régen. Mivel Orbán régóta az uniós politika fókuszában van, a parlament képviselői felkészültebbek a részletekből, mint korábban bármikor. Ezt bizonyítja az a szavazás is, amire csütörtökön készülnek. Az EP egy politikai állásfoglalást tervez elfogadni, ami határozottan elítéli a magyar kormányt a pedofiltörvény melegellenes részei miatt. Ez még nem hangzik különösebben fenyegetően, de találtak pár trükköt, ami megnehezítheti a magyar kormány dolgát.
Először is érdemes megjegyezni, hogy a tervezet, amelyet megszereztünk, szokatlanul felkészült az Orbán-kormány homofób és kirekesztő lépéseivel kapcsolatban. Az indoklásban sok mindenre kitérnek a gyerekkönyvekkel szembeni fellépéstől addig az alkotmánymódosításig, amely rögzítette, hogy anya nő, az apa férfi. A tervezet ráadásul felhozza, hogy magyar mintára a lengyelek is melegellenes propagandatörvény bevezetését tervezik, illetve hogy a cseh elnök helyeslően állt ki a törvény mellett.
Az EP szándékainak megértéséhez tudni kell, hogy az utóbbi öt-hat évben egyre erőteljesebb az intézmények közötti hatalmi harc az EU-ban. Az Európai Parlament az unió egyetlen közvetlenül, demokratikusan, az uniós politikai részvételre választott testülete, még sincs különösebben nagy hatalma a döntéshozatalban. A valódi hatalom a tagállamok – természetesen ugyancsak megválasztott – kormányainál van, és nem is akarnak lemondani róla. A parlament számára így csak az maradt, hogy egyes politikai ügyekben egyre komolyabb és folyamatos nyomást gyakorol az Európai Bizottságra és az Európai Tanácsra. Ezzel azt próbálja elérni, hogy lépjenek a számukra kínos ügyekben – a tanács és a bizottság működésének egyik alapja ugyanis a halogatás. Ezért ment bele a bizottság abba, hogy egy ideig nem alkalmazza Magyarország ellen a jogállami mechanizmust, és ezért egyezett bele a tanács is az alkuba az uniós költségvetés és a hozzá kapcsolódó segélycsomag vétójával fenyegető magyar kormánnyal.
A jogállami mechanizmus amúgy is fájó pont, hiszen ez az eszköz elvileg éppen a mostanihoz hasonló ügyekre született. Közben viszont a különböző alkuk miatt annyit puhult, hogy úgy néz ki, a homofób pedofiltörvényre pont nem lehet alkalmazni, mivel a jogegyenlőséget ugyan korlátozza, de az uniós költségvetést nem fenyegeti. Lehetséges azonban, hogy a parlament talált egy kiskaput.
Az EP jogi gimnasztikája szerint, amit elsősorban a parlament szociáldemokrata frakciója támogat, a magyar kormány rendszeres homofób fellépései miatt fennáll a veszélye annak, hogy nem veszik figyelembe a költségvetési támogatások elköltésénél azokat az elvárásokat, amelyeket az unió az LMBTQ emberek egyenlőségével kapcsolatban hozott. Ezzel a gondolatmenettel pedig
akár az eltérített pedofiltörvény miatt is meg lehetne indítani a jogállami mechanizmust, aminek a vége bizonyos költségvetési támogatások leállítása lehet.
A nyilatkozat arra is kitér, hogy e logika alapján meg kellene vizsgálni a magyar pályázatot is, amit az uniós segélycsomagra beadtunk. Ennek a pénznek az elvesztése kifejezetten fájna a magyar kormánynak a 2022-es választás előtt – főleg úgy, hogy a pénz egy részéről már eleve lemondott, mert nem szeretne újabb vitákat az Európai Bizottsággal például arról, hogy az alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemek kaphatnak-e uniós forrást.
Találtak az EP működési szabályzatában egy olyan kitételt is, ami arról szól, hogy bizonyos esetekben az Európai Parlament felszólíthatja a tagállamokat arra, hogy pereljenek be egy kormányt, ha a bizottság ezt nem teszi meg magától. De erre kicsi az esély, mivel úgy tűnik, hogy a bizottság komolyan gondolja a fellépést, és hamarosan kötelezettségszegési eljárás indulhat, sőt akár bizonyos pályázatokat is leállíthatnak a melegellenes törvénymódosítás miatt.
Külön érdekesség, hogy a nyilatkozat viszonylag nyíltan felhívja az Orbán-kormányt arra, hogy legyen őszinte, és ne állítson olyat a törvényről, ami nem igaz. Szerepel benne az is, hogy az EP és minden tagország támogatja a kemény fellépést a pedofília ellen, ám ennek a törvénynek a célja szerintük nem a családok és a gyermekek védelme, hanem a homofób politikai kommunikáció felerősítése.
Orbán Viktor egyébként igazságügy-miniszterét, Varga Juditot bízta meg azzal egy keddi kormányhatározatban, hogy lépjen fel a „Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai és hatalmi támadásokkal szemben”, amiből az látszik a kormány is készül az EP-s szavazásra.
Azóta nemcsak az derült ki, hogy a miniszterelnök személyesen nem utazik el a vitára, hanem az is, hogy a parlament kisebb konzervatív frakciója, a lengyel kormánypártot is magában foglaló ECR ellennyilatkozatot nyújtott be a tervezettel kapcsolatban. Ebben azt írják le, hogy a gyermekek oktatása tagállami kompetencia, így az Európai Parlament tagállami hatáskörökbe akar beleszólni. Azt is megemlítik, hogy a gyermekek szexuális nevelése szorosan kapcsolódik a vallási nézetekhez, ezért sem szabad a szülők akarata ellenében nevelni a fiatalokat.
Találhat ugyanakkor fogást az EP-határozattervezet jelentéstevőjén a magyar kormány és támogatói: a Magyar Nemzet kedden arról írt, hogy a homoszexualitását nyíltan vállaló máltai szocialista Cyrus Engerert hét éve felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek hazájában, amiért korábbi élettársáról pornográf felvételeket terjesztett az interneten a bosszútól vezérelve.
