A választási hadjárat finisében került kínos helyzetbe az AfD.

Fotó: Kirill Kudryavtsev | Forrás: AFP
Épp a német választási kampány utolsó napjaiban került pártfinanszírozási botrányba a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), amely az előrejelzések szerint a voksok 21-22 százalékára számíthat a vasárnapi előrehozott parlamenti választáson. Ennek pedig azért lehet különösen nagy jelentősége, mert a németek mintegy ötöde még mindig nem döntötte el, melyik párt neve mellé húzza be az ikszet. Maga az AfD tagad, bár a párt pénztárnoka, Carsten Hütter cáfolata elsőre nem tűnik túlságosan meggyőzőnek. Mint fogalmazott, nincs szó semmiféle ügyről, s addig nem is lehet ilyenről beszélni, amíg „nem nyer bizonyítást” az illegális finanszírozás vádja.
A Spiegel német és a Standard osztrák lap közölte, hogy a bécsi hatóságok pénzmosás gyanúját vizsgálják egy az AfD-nek juttatott adomány kapcsán. Az osztrák szövetségi bűnügyi hivatal és az osztrák állambiztonsági és hírszerzési igazgatóság is igyekszik feltárni az ügyet.
A jelentés szerint az AfD összesen több millió eurós nagyságrendű adományt kapott gyanús módon.
A német Bundestag a honlapján minden bejelentett nagy összegű adományt felsorol. Február 1-jén egy 2,3 millió eurós adomány szerepel az AfD-nél. Az összeg Gerhard Dingler osztrák üzletembertől származik. Az eddigi megállapítások szerint azonban ő csak fedőember, legalábbis erre lehet következtetni a kapcsolódó pénzmozgásokból. Az osztrák nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy Dingler 2,6 millió eurót kapott Henning Conle duisburgi ingatlanmilliárdostól. Az osztrák azt állította a bankjának, hogy a pénzt egy ingatlanprojektre akarja felhasználni. Ezután azonban mintegy 2,35 millió euró vándorolt a számlájáról egy kölni óriásplakát-reklámcéghez, amely az AfD-t népszersítő plakátkampányt indított. Az AfD ezt követően jelentette az összeget a Bundestag adminisztrációjának.

Friedrich Merz kizárta a koalíciót a német szélsőjobbal – Egy héttel a német választás előtt az ARD által közölt felmérés szerint a németek 13 százaléka még…
Egyelőre sok a kérdőjel. Nem világos, hogy a német Henning Conle miért nem közvetlenül az AfD-nek adományozott, miközben ez törvényes lett volna. Mindenesetre a duisburgi milliárdos hírek szerint korábban már legalább egyszer támogatta az AfD-t. A Der Spiegel úgy tudja, hogy a Bundestag adminisztrációja már ezért mintegy 400 ezer eurós bírságot szabott ki a pártra 2020-ban.
Ami a német pártfinanszírozási jogszabályokat illeti, az egyes politikai erők általában elfogadhatnak adományokat. Ezekből finanszírozzák például a választási kampányokat. A 35 ezer eurót meghaladó egyéni adományokat nyilvánosságra kell hozni, és azonnal jelenteni kell a Bundestag elnökének. A pártok ugyanakkor nem fogadhatnak el olyan adományokat, amelyek a politikai pártokról szóló törvény szerint „felismerhetően egy nem nyilvános harmadik féltől származó adomány továbbítása”. Tehát stróman közvetítésével nem juthatnak pénzhez.

A Fidesz EP-frakciójához csatlakozhat a szélsőjobboldali AfD a német parlamenti választás után – Konkrétum egyelőre nincs, csak szándék. Alice Weidel AfD-társelnök…
Ha bebizonyosodik, hogy az AfD tudott arról: Dingler csak közvetítő volt, akkor a jogosulatlan adomány összegének háromszorosát kitevő bírságot kellene visszafizetnie. Ebben az esetben ez jó hétmillió euró lenne. Egy ilyen magas bírság rendkívül súlyosan érintené a pártot. Ha viszont ezt nem sikerül bizonyítani, és a nyomozók arra a következtetésre jutnak, hogy a párt nem tudott az adomány feltételezett jogellenességéről, akkor nem kell bírsággal számolnia. Még akkor sem, ha például arra derülne fény, hogy az AfD pénztárnoka az Alternatíva Németországért vezetésének tudta nélkül összejátszott Dinglerrel.
Az AfD társelnöke, Alice Weidel szóvivője a Der Spiegelnek azt mondta, hogy a pártnak nincs tudomása semmilyen bűncselekményről és arról sem, hogy bármiféle pénzmosás állna a háttérben. „Az AfD szigorúan betartja a törvényi előírásokat a pártadományok elfogadásakor, és szoros kapcsolatban áll a Bundestag adminisztrációjával is”, hangzik a hivatalos közlemény. Carsten Hütter pénztárnok kijelentette: „Dingler többször is biztosította a pártot, hogy a természetbeni adományt magánvagyonából adta”. Felajánlotta „a teljes átláthatóságot és együttműködést a nyomozó hatóságoknak”. A politikai pártokról szóló törvény szerint a jogosulatlan adományokat „haladéktalanul, legkésőbb az adott évre vonatkozó elszámolás benyújtásakor” továbbítani kell a Bundestag elnökének. A büntetés elkerülése érdekében az AfD-nek át kellene adnia a kapott pénzt, ha beigazolódik a gyanú.

Durva üzenete van az AfD-elnök látogatásának, Orbán Viktor mélyen belenyúlt a német belpolitikába, alig két héttel a parlamenti választás előtt
Gerhard Dingler korábban a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa volt. Ő maga és Conle nem kommentálták a német és az osztrák lap értesüléseit. Mindenesetre a szövevényes ügyet még gyanúsabbá teszi, hogy – mint említettük – a duisbusgi vállalkozó neve már korábban is felmerült egy gyanús, az AfD-nek nyújtott támogatás kapcsán. Egy 2018-as közlés szerint titkos pártadományt nyújtott egy az Alice Weidelhez köthető csoportnak. A Bundestag értékelte úgy, hogy törvénytelen támogatásról volt szó.
A nagylelkű adományozót gyakran fantomként írják le, mert egyetlen fénykép sem érhető el róla nyilvánosan. Conle nem ismeretlen Ausztriában: ingatlanügyletekben érintett több tartományban. A milliárdos 2023 tavaszán jelentős tranzakciókat hajtott végre az országban: 130 millió euróért átvette a felső-ausztriai Enns-völgy erdőterületét. Nem tudni, Dingler és Conle hogyan ismerkedtek meg, mivel erről sem adtak információkat.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2025. február 21-én.