Az előkészületek zajlanak, pontos időpont és helyszín még nincs.

Utolsó, 2019-es oszakai találkozójuk | Fotó: KREMLIN PRESS OFFICE / HANDOUT | Forrás: Anadolu /AFP

Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető Magyarországon is találkozhatna – közölte az orosz törvényhozás nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese 

Vlagyimir Dzsabarov szenátor – idézi a Parlamentszkaja Gazeta – azt mondta, a találkozó előkészületei valóban zajlanak, de pontos időpont és helyszín hiányában a Kreml nem beszél erről,. A világ két legnagyobb hatalmának vezetői nem kerülhetik el a találkozót – fűzte hozzá. 

A Putyin és Trump közötti megbeszélések lehetséges helyszínére vonatkozó kérdésre válaszolva Dzsabarov megjegyezte, hogy a találkozónak semleges és mindenki számára kényelmes területen kell megtörténnie. Korábban Finnországot lehetett ilyennek tekinteni, azonban Helsinki csatlakozott a NATO-hoz és egyre agresszívabb lett Oroszországgal szemben. 

Donald Trump megválasztott amerikai elnök pénteken közölte, hogy zajlanak az előkészületek egy Vlagyimir Putyinnal való találkozóra. Közlése szerint az orosz elnök is támogatja ezt, ugyanakkor pár nappal korábban a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt állította, nincsenek az orosz vezetőnek ilyen tervei. 2024 decemberében egyébként Putyin is kifejezte, hogy bármikor kész tárgyalni vagy találkozni Donald Trumppal.

Az utolsó hivatalos találkozó Vlagyimir Putyin és Donald Trump között 2019. június 28-án volt, a japán Oszakában, a G20-csúcstalálkozó keretében. Ez volt az utolsó alkalom, amikor a két vezető hivatalosan tárgyalt egymással Donald Trump elnöki ciklusa alatt. Ekkor többek közt megvitatták az iráni helyzetet, a szíriai konfliktust és a kereskedelmi kapcsolatok kérdését.  

Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2025. január 11-én.

A szerkesztő megjegyzése

KIváló alkalaom lenne figyelmeztetni Budapesten az oroszokat az 1994-es Budapesti Memorandumra, amelyben szavatolták Ukrajna függetlenségét és határainak sértetlenségét.
Kissé részletesebben: „A Szovjetunió felbomlása után, 1994-ben Ukrajnában 1700 nukleáris robbanófej volt, aminek az irányítását egy-másfél év alatt át is tudták volna venni. Ha ezt meglépik, a világ egyik legerősebb atomhatalmává válhattak volna. Akkor azonban úgy tűnt, fontosabb az oroszoktól való függetlenedés és a Nyugat támogatása, így végül inkább leszerelték az atomfegyvereket. A nagyhatalmak, köztük Oroszország, 1994. december 5-én a magyar fővárosban írták alá az úgynevezett Budapesti Memorandumot, amiben szavatolták Ukrajna függetlenségét és határainak sértetlenségét.
Ehhez képest? 2022. február 21-én Moszkvai idő szerint 06:00-kor (GMT+3) Putyin hivatalosan is bejelentette az orosz katonai hadműveletet Ukrajnában, majd percekkel ezután rakétatámadás érte Ukrajna több területét, a fővárost, Kijevet is beleértve.
Magyarország azért is különlegesen alkalmas a találkozó megszervezésére, mert legtovább nevezte az otromba harácsoló agressziót, tömeggyilkosságot „különleges hadműveletnek.
Persze egyben az USA-nak is kedvező a helyszín, tekintve, hogy addig még a NATO tagja. És ha még Xi kínai elnök is ott lehetne, közösen meglátogathatnák-koszorúzhatnák az akkumulátorgyárak hőseinek emlékművét és a hatvanpusztai birtokot.