Valaki azt kérdezte, hogyan akadtam George Gerbnerre. Nem kellett reá akadni. A szakmánkban közismert kutató, a magyar szakirodalomban is gyakran hivatkoznak az írásaira. 1999. április 23-án a szegedi egyetemen előadást tartott a média gyermekekre gyakorolt hatásáról, majd a Tisza parti ifjúságházban egy bulit szerveztek.
Annyit azért tudtam a nyolcvanéves tudós kalandos előéletéről, hogy az OSS rövidítésű katonai titkosszolgálat tisztje volt. Hajnalig beszélgettünk a második világháborúról, azt azonban elfelejtettem megkérdezni, hogyan került az Egyesült Államokba. Azóta kiderült. Az olvasó talál egy 1937-es idézetet a bejegyzésem utáni összeállításban. Gerbner György, a budapesti Eötvös-gimnázium diákja megnyerte az országos tanulmányi versenyt irodalomból. Herczeg Ferencről, a korszak legdivatosabb írójáról írt, aki német (bánsági sváb) családból választotta a magyar kultúrát. A témaválasztás aligha véletlen. Mint ahogy az sem, hogy a tanulmányi verseny kategória-győztesei közül a keresztényeket fölvették az egyetemre. Őt nem.
Mexikóban a magyar és a német mellé megtanult spanyolul is. Majd amikor egy kaliforniai egyetemről bevonult az amerikai hadseregbe, a nyelvtudása miatt a titkosszolgálatnál kötött ki. Háromszor dobták le ejtőernyővel Kelet-Európában, ráadásul magyar nyelvterületen. A háború után nem szerelt le, hanem magyar anyanyelvű társaival az amerikai megszállási övezetben kutatta a háborús bűnösöket. Közreműködött a bujkáló miniszterelnökök közül Bárdossy László, Imrédy Béla, Sztójay Döme, valamint a detektívfőnök Hain Péter és a színész Kiss Ferenc elfogásában is. 1945. október 3-ától karácsonyig pedig minden második héten ő volt ama repülőgépnek a parancsnoka, amelyen hazaszállították a háborús bűnösöket.
Másfél évre ragadt a szülővárosában. Főnöke, az Amerikai Katonai Missziót vezető George Kovach alezredes helyett kiállításokra és hangversenyekre járt. Estéit pedig színházban töltötte, feleséget is onnan választott. A snájdig főhadnagy 1947 februárjában utazott vissza az Egyesült Államokba, és folytatta egyetemi tanulmányait. A front mögötti titkos akciókban ő volt a háromtagú team rádiósa, ezért a médiára szakosodott. Attól a pennsylvaniai tábortól, ahol a gerillaharcra kiképezték, egy ugrásnyira van az egyetem, ahonnan dékánként vonult vissza. 2005 karácsonyán halt meg, az itthoni nyilvánosság most kezd ismerkedni a nácivadász múltjával.
Tíz mondat Gerbner Györgytől és George Gerbnerről
Megnyerte a szellemi diákolimpiász irodalmi versenyét. Néhány évvel ezelőtt a kultuszminiszter kijelentette, hogy az országos tanulmányi verseny győzteseit létszám felett is felveszik az egyetemekre. A kitűnő és tehetséges Gerbner György felvételi kérvényét visszadobták. (Esti Kurír, 1937. szeptember 16.)
A mosolygó, 20-25 éves, magyar származású amerikai katona: „Megyünk vissza Salzburgba, hogy a még ott őrizetben tartott 546 bűnös Magyarországra való szállításánál segítsünk.” (Fahídy József újságíró, Világ, 1945. október 5.)
Elfogunk mindenkit, akinek része van az ország feldúlásában. (George Gerbner hadnagy, az OSS magyar szekciójának tagja. Fényszóró, 1945. október 10.)
Az Amerikai Szövetséges Ellenőrző Bizottság hét katonai tehergépkocsin magyar háborús bűnösök újabb szállítmányát indította útnak Salzburgból Budapest felé. A gépkocsi-oszlop megérkezett már Sopronba, és kedden vette át a szállítmányt a budapesti Amerikai Misszió részéről Gerbner amerikai hadnagy, és Péter Gábor rendőr vezérőrnagy, a budapesti rendészeti osztály vezetője. (Népszava, 1945. november 21.)
Az Amerikai Katonai Misszió képviseletében, Kovách alezredes nevében helyettese, George Gerbner hadnagy nyitotta meg az óbudai Árpád-gimnáziumban Kácsa Gábor és Barkász Lajos festőművészek képkiállítását. (Magyar Nemzet, 1945. december 13.)
Gerbner George hadnagy, USA, az Amerikai Katonai Misszió tagja, iroda: V. Kossuth Lajos-tér 18., 160-699 (A budapesti egységes hálózat betűrendes távbeszélő névsora, 1947/január)
Kutas Ilona színésznő, a Pódium volt tagja férjével, George Gerbnerrel, aki az amerikai hadsereg budapesti missziójánál mint újságíró működött, Hollywoodba érkezett. (Színház, 1947. február 5.)
A pennsylvaniai egyetem professzora szerint a gyerekeknek nem a család, nem az egyház, nem a közösség mesél, hanem a televízió. Ennek az a veszélye, hogy a tévés reklámokon felnövő gyerek nem szerez tudomást a szegényekről, mert őket csak ritkán mutatja be a média. (Hegedűs Szabolcs szegedi újságíró, Délvilág, 1999. április 26.)
Kiss Ferenc, az esendő színészkirály 1945 májusában még Németországban bujkált. Az angol megszállási övezetben fogták el az amerikaiak. A magyar származású George Gerbner hadnagy hozta haza, aki Páger Antalnak is a nyomába eredt, és részt vett Imrédy Béla elfogásában is. (Sellei Erzsébet székesfehérvári újságíró, Fehérvár, 2019. március 7.)
George Gerbner azok közé a Magyarországról elszármazott tudósok közé tartozik, akik külföldön vívtak ki maguknak nemzetközi elismerést. (Terestyéni Tamás médiakutató, Élet és Irodalom, 2006. április 7.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. június 24-én. Eredeti címe Egy nácivadászból lett médiatudós. Lásd még az Új Hétben: Gerbner György
