beadásában 2016. február 23-án
Miért jelent meg egy kisgazdagyűlésen Magyar Péter testőre? És a Fideszhez köthető Fradi Security tagjai? Egy – régebben rendszeres – kisgazda puccs véletlen szereplői voltak, vagy nagypolitikai háttere is lehet a pomázi magánlakásban történt hőzöngésnek? Nyilatkozni senki sem akar.
Július 20-án tisztújítást tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt választmánya egyik tagjuk pomázi telkén. A kezdés előtt egyikük, az ifjúsági szervezésért felelős Bíró Dániel megkérdezte a pártelnököt, hogy megfigyelőként jelen lehet-e a Tisza Párt képviselője. Balogh Károly beleegyezett. A bemutatkozó férfiban fel is ismerte azt, akit többször látott Magyar Péter testőreként.
„Odajött, és azt mondta, hogy a Tisza Párt delegálta megfigyelőnek erre a rendezvényre. Fölismertem, mert minden rendezvényen ott állt Péter mellett, ezért összekapcsoltam Péterrel. Miközben beszélgettünk, megcsörrent a telefonja, ránézett: ne haragudj, Magyar Péter hív, és félreállt” – meséli Balogh Károly, a kisgazdapárt elnöke.
Egy másik résztvevő pár nappal az esemény után azt mondta lapunknak: „Az én információm szerint a Tiszáék kirúgták, de itt úgy mutatkozott be mint a Tisza-féle testőrség vezetője.”
„Úgy mutatták be, hogy ő Magyar Péter testőre, így is mutatkozott be, és hogy ő a Tisza Párt megfigyelője, és az itteni eseményekről fog beszámolni Magyar Péternek” – mondja egy harmadik kisgazda résztvevő.
A vendég ezután félrehúzódva folyamatosan telefonálgatott, majd ahogy elkezdődött az ülés, egyszer csak beözönlött a házba vagy harminc-negyven ember, köztük több fekete pólós, a sajtóban és a köznyelvben kopaszként megjelölt figura. Néhány résztvevő a Fradi Securityhez köthető arcokat fedezett fel köztük (mi ilyen szemtanúkkal nem beszéltünk), sőt olyan embert is, aki azok között volt, akik 2016-ban a Nemzeti Választási Iroda székhelyén megakadályozták Nyakó István szocialista politikust abban, hogy beadjon egy, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. „Ez ugyanaz a brigád volt és ugyanaz a szituáció” – mondja Balogh Károly.
Rogánnal dübörögnek a hídon
Néhány megkérdezettünk a párt körül lévő kisgazdákat is látott. Egyikük, Pongrácz Imre kiállt középre, és azt mondta, hogy ők (ő és Bíró Dániel) nemrég jártak a Karmelitában, ahol Rogán Antal kilátásba helyezte, hogy ha Pongrácz elnökségével új pártvezetést választanak, akkor a történelmi párt hozzájuthat az általuk 65 milliárdra becsült kárpótláshoz, ami a rendszerváltáskor a pártnak juttatott ingatlanvagyon eladása miatt – a Torgyán József-féle klónpárt által – érte az „igazi” kisgazdapártot.
„Pongrácz odapattant a szoba közepére, és emelt hangon közölte velünk, hogy őt Rogán küldte, és azt üzeni ennek a társaságnak, hogy mivel Balogh Karcsi teljesen alkalmatlan az elnökségre, és kilenc éve semmit nem tett a kisgazdapártért, ezért Rogán azt akarja, hogy ő, Pongrácz vegye át az elnökséget. Ha ezt megszavazza a jelen lévő társaság, akkor a kisgazdavagyonból 65 milliárd forintot visszaadnak a kisgazdáknak. Ha nem, akkor az elnökség tagjait kicsinálják, a családtagjaikat pedig el fogják lehetetleníteni” – idézi fel az eseményeket az egyik résztvevő.
Amikor telefonon megkerestük, Bíró Dániel (aki a gyűlésre hozta Magyar Péter testőrét) nem kívánt megszólalni az ügyben. Pongrácz Imre viszont egy-két kérdésünkre válaszolt, mielőtt elbúcsúzott, visszahívást és interjút ígérve. (Azóta nem érjük el.)
Pongrácz Imre azt mondta lapunknak, hogy a testőrt ő „csalta el Magyar Péter mellől. Ő már nem tiszás. Most nem kívánom megjelölni a nevét, mert éppen hozzá megyek meg a többihez.”
Mielőtt letette a telefont, Pongrácz Imre azzal indokolta, hogy miért harminc-negyven emberrel érkezett átvenni az elnökséget, hogy „az alapszervezetek, illetve a megyék jelölik a küldötteket. Ha a küldött nem tud elmenni, akkor maga helyett bárkit jelölhet, nem kell ahhoz kisgazdatagnak lenni. Mivel a gazdák nem tudtak eljönni az aratás közepén, ezért 54 küldöttet állítottunk.”
Egyébként a kisgazdapártnak és a – még Magyar Péter előtti – Tisza Pártnak van közös múltja: közösen adtak be népszavazási kezdeményezést az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra – tudtuk meg a pártelnöktől.
A gyűlés – eredeti – résztvevőit nem hatotta meg a hivatkozás Rogán Antalra, felháborodva igyekeztek kitessékelni a magánterületről a hívatlan látogatókat, akik egy Bíró által aláírt és lepecsételt meghívóval igyekeztek legitimálni a jelenlétüket. Csakhogy Bíró azt – hamisan – alelnökként írta alá, és egy, a pártelnök szerint hamis pecséttel hitelesítette.
Végül, amikor kihívták a rendőröket, a látogatók elmentek. Előretolt egységük, Magyar Péter – korábbi? – testőre még egy darabig maradt, majd, egy résztvevő szavaival, elosont.
Balogh Károly pártelnök még aznap feljelentést tett a Szentendrei Rendőrkapitányságon, amely áttette a Pest vármegyeihez, amely pedig a Központi Nyomozó Főügyészséghez irányította lapunkat. Az ügyészség tájékoztatása szerint a „feljelentés elbírálása folyamatban van”.
A korábban a sajtóban megjelent fotója alapján azonosítottuk Magyar Péter testőrét, de ő semmilyen kérdésünkre nem akart válaszolni. Hasonlóan jártunk annak a biztonsági cégnek a vezetőjével is, amely információink szerint a testőrt foglalkoztatta. A cégvezető először cáfolta, hogy bármilyen kapcsolatban állnának vele, majd közölte, hogy „ebben az ügyben nem kívánok nyilatkozni”.
Írásban tettük fel kérdéseinket a Tisza Párt (illetve Magyar Péter mozgalma) két sajtócímére is. Kíváncsiak voltunk arra, hogy kivel szerződött a Tisza Párt (vagy ha akkor Magyar Péter még nem csatlakozott, a mozgalom vagy valamilyen jogi személy) Magyar személyi védelmére, illetve hogy van-e, volt-e szerződésük azzal a céggel, amely a testőrt közvetítette, illetve ők küldték-e megfigyelőként a kisgazdarendezvényre. Nem kaptunk választ.
Csapódott vagy küldték?
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodánál a hívatlanul érkező kisgazdák állításaira kérdeztünk rá. A minisztérium sajtóosztálya ezeket ostobaságnak nevezte, hozzátéve, hogy „a kormány semmilyen kapcsolatot nem tart az említett emberekkel”.
Balogh Károly sem állítja, hogy Rogán Antal a maga embereivel akarta telerakni a kisgazdapártot. „Csak azt mondom, hogy akik bejöttek a házba, azok hangosan artikulálva elmondták, hogy a Karmelitából küldték őket”.
Aztán ő „kivitte a házból ezt a brigádot”, és mondta nekik, hogy „mondják meg a gazdájuknak, hogy tudja a telefonszámomat, hívjon fel, üljünk le, beszéljük le, de engem és főleg a kisgazda-társadalmat nem lehet megfenyegetni”. Kérdésünkre, hogy a Fradi Security irányítóját, Kubatov Gábort érti-e ezen, így felelt: „Ha Kubatov a gazdájuk, akkor őt értem.”
Más kisgazda megkérdezettjeink is inkább a pártütők nagyzolásának tartják a Rogánra hivatkozást. „Hatvan ember előtt ilyen hangosan, egyértelműen ilyet kijelenteni bolondság vagy hatalmas magabiztosság. Én négyszemközt sem mernék ilyet mondani. Rogán ilyet nem csinál. Abszolút nem gondolom, hogy a Fidesz küldte őket.”
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és a Független Kisgazda és Földmunkás Párt
A kötőjelek nélküli, a második kisgazdapárt a Torgyán József vezette formáció. Ennek előzménye az volt, hogy a kötőjeles pártot vezető Torgyán 1991-ben kiléptette az FKgP-t az MDF-fel kötött koalícióból. 33 kisgazda bent maradt, így az Antall József vezette kormánynak megmaradt a parlamenti többsége.
Miután a kormányfő nyilvánosságra hozta, hogy az iratok alapján Torgyán József a kommunista titkosszolgálat besúgója volt, a párt megfosztotta a tisztségétől, és kizárta, amivel szemben ellenkeresettel élt. A következő 10-15 év a nagyközönség számára érthetetlen és mulatságos perek, egymással rivalizáló, magukat egyaránt a „történelmi pártnak” valló politikusok csetepatéival telt, végül már teljes érdektelenségbe fulladva.
Pedig lehet, hogy Magyarország rendszerváltás utáni történetét alapvetően befolyásoló dolog történt 1992. augusztus 17-én, amikor a bíróság szó szerint létrehozta Torgyán József pártját. „A bíróság ekkor közokiratot hamisított, és azóta minden törvénytelen, ami ezzel a párttal történt” – állítják megkérdezettjeink.
A bíróság ekkor klónozta az FKgP-t – mondja Balogh Károly elnök. Ekkor jegyezte be az FKgP-ből kizárt Torgyán FKgP-jét – kötőjel és vessző nélkül. Később bírósági ítélet is született arról, hogy a bíróság hibázott a klónozással, indultak perek a bírák ellen is (Sólyom László köztársasági elnöki eljárási kegyelmet adott nekik), visszacsempésződött a nyilvántartásokban a hiányzó két karakter is. A hosszú és bonyolult történet az ÉS foglalta össze.
„Ebben a magyar államnak mindenféleképpen felelőssége van – mondja egyik megkérdezettünk. – Annak idején Torgyán alá klónoztak egy pártot. Ez jogállamtól abszolút idegen megoldás. Történelmi igazságtalanság, ami történt a kisgazdapárttal, függetlenül attól, hogy a párt kinek szimpatikus, kinek nem. Ez egy megengedhetetlen jogi helyzet, aminek a megoldását a mindenkori kormányok negligálták.” (Cikkünkben itt korábban tévesen a „megvizsgálták” szót használtuk. K.Gy.)
Balogh Károly a párt nevében küzd annak kimondásáért, hogy a párttörténet 1992-től illegitim. Ha ez sikerülne is, az időmúlás miatt logikusan akkor sem tehető semmissé mondjuk az – állításuk szerint – jogszerűtlen Torgyán-párttal kötött választási és koalíciós szerződés a Fidesszel, de az általuk mai áron 65 milliárdnyira becsült ingatlanvagyonnal kapcsolatban – amelyet jórészt Torgyánék éltek fel, bár a párt Belgrád rakparti székházát már egy utódja adta – nem elképzelhetetlen valamiféle állami kárpótlás. (A rendszerváltáskor minden párt – kárpótlandó az utódpárt MSZP hatalmas előnyét a pártingatlanok terén – jelentős ingatlanvagyont kapott az államtól.)
Erről persze – még? – nincs szó, az FKgP a felszámolása ellen küzd, nem a kárpótlásért.
Bár a Fidesz most, a megszorítások idején is adókedvezményekkel növeli a szavazóbázisa fontos részét adó gazdák támogatását, de lojalitásuk megőrzéséhez több kisgazda megkérdezettünk szerint nincs már szüksége egy szatellit-kisgazdapártra. Van neki kettő is: a Magosz és az elhunyt Turi-Kovács Béla vezette, formálisan a Fidesz szövetségeseként, valójában a párt tagozataként működő Kisgazda Polgári Egyesület. (Más viszont úgy véli, a kisgazda szó még sokakat meg tud mozdítani.)
Szerintük csak annyi történt, hogy egy csapat szokás szerint át akarta venni a pártot, amit ez a társaság ráadásul többször megpróbált már. De, teszi hozzá egyikük: „Még azt sem tartom lehetetlennek, hogy valamilyen szintű felhatalmazásuk lehetett a Fidesztől.” Ha így is van, ilyesmit nem a Karmelitában, hanem a Lendvay utcában intéznek.
Viszont egyik megkérdezettünk sem tudja hova tenni Magyar Péter testőrének megjelenését.
„Nem tudtam eldönteni, hogy mennyire blöff ez, vagy mennyire hivatkoznak ostoba módon Rogánra. Persze aki ismeri a mai magyar politikai közéletet, egyik variációt sem tarthatja kizártnak. Lehet, hogy ostoba módon hivatkoztak Rogánékra, de azt sem tartom kizártnak, hogy közvetlenül vagy közvetett módon valahogy benne van a párt keze ebben a katyvaszban – mondja egyikük. De ő is hozzáteszi: – A jelenlegi hatalomnak miért lenne érdeke, hogy föltámassza a kisgazdapártot? A vidéket meg a magyar paraszt társadalmat, ha egyáltalán van ilyen, már teljesen benyelte a Fidesz. Ráadásul a kisgazda szónak nincs már jó konnotációja.”
Szerinte a testőr megjelenése is lehet véletlen, mert kicsi a magánbiztonsági piac. „Tehát vállalgatott itt-ott testőri feladatokat, aztán lehet, hogy csapódott vagy küldték Magyar Péterhez.”
A Fidesz (kétes hitelességű hivatkozás szintjén Rogán Antal, a Fradi Security révén fizikailag is) és a Tisza Párt megjelenése a kisgazdák környékén lehet puszta véletlen is, hiszen a fradis „kopaszok” sem csak a Fidesznek dolgoznak, és Magyar testőrének is lehetnek magánbizniszei. De a magyar politikatörténetben nem ismeretlen szatellitpártok gründolása és életben tartása sem (ha csak a NER időszakát nézzük, a kamupártoktól Gattyán György pártjáig sokakat érint a gyanú).
Az sem, hogy politikai ellenfelek vagy potenciális/imaginárius ellenfelek ellenőrzésének nemcsak pénzforrásaik kontrollálása az útja, hanem fizikai biztonságuké is. Áder János államfőként egy idő után emiatt nem kérte, hogy a TEK biztosítsa a védelmét, mert rájött, hogy a miniszterelnök tud minden lépéséről. Testőrsége parancsnokának telefonszáma ezután szerepelt a kormányzati kémszoftver, a Pegasus célszemélyeinek telefonszámát tartalmazó listán.
Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
