Nemrég voltak a helyhatósági választások. Még élénken emlékezhetünk elöljáróink kortesbeszédeire a közösségi érdekek képviseletéről. Arról, hogy ilyen járványtól sújtott télvíz idején milyen fontos az egészségünk megvédése a városgazdák számára, ezért programjuk kiemelt fejezete az egészségügy fejlesztése. Elmondták, tenni fognak azért, hogy a vidéki, idős embereknek ne kelljen a városba utazniuk, hanem helyben váljon számukra is hozzáférhetővé az egészségügyi ellátás. Megtudhattuk azt is, hogy a közösség egészségének megőrzése érdekében a helyhatóságok együtt fognak működni az egészségügyi szervekkel, biztosítani fogják a járványügyi rendelkezések maradéktalan betartását. Jó volt hallani, hogy jelöltjeink komolyan kívánják venni a koronavírus leküzdését és ezért hajlandóak tenni is.
Mert járvány az van és az adatok nem túl szívderítőek. Az utóbbi hetek egyetlen jó híre az, hogy elkészült több vakcina is, amelyek révén megelőzhető a SARS-CoV-2 vírussal a fertőzés. Az Európai Unió még idejében szerződést kötött több gyártóval is, és remélhetjük, hogy az oltóanyag rövidesen Romániába is megérkezik. Az Egészségügyi Minisztérium meg is kezdte az előkészületeket az oltások lebonyolítására. Ennek érdekében a megyei egészségügyi igazgatóságok értesítették a városi és községi helyhatóságokat, hogy biztosítsanak megfelelő helységeket az oltások beadására, hiszen az utcasarkon mégsem lehet beinjekciózni a román, magyar és más nemzetiségű embereket.
Nos, Hargita megyében – amelyik nem tartozik az ország legkisebb megyéi közé, a városokban ez nem okozott gondot, de – mindössze 2 (azaz kettő) községi önkormányzat, jelesen a korondi és a gyergyóremetei vállalta, hogy helyet biztosít az oltások beadására. Amennyiben pedig nem lesznek vidéki oltóközpontok, akkor meg kell szervezni a lakosság elutaztatását a legközelebbi városba, vagy olyan településre, ahol van ilyen. Persze a felesleges utaztatásnak az anyagi költségei bizonyára jelentősek, és akkor még nem is beszéltünk a buszoztatások járványügyi kockázatáról, hiszen egy zárt térben huzamosabb ideig esetenként két tucat ember zsúfolódik össze, s ilyen körülmények között a biztonságos távolságtartás eleve lehetetlen. Tessék elképzelni például, hogy azok akik a Kászonokban, vagy Gyimesközéplokon laknak, hogyan fognak eljutni a legközelebbi városba a téli útviszonyok között. Bizonyára sokan inkább lemondanak az oltásról kockáztatva ezzel a saját egészségüket, de a másokét is. Nem túlzás azt állítani, hogy a kényelmes községi polgármesterek és helyi tanácsosok késleltetik a járvány leküzdését, ezáltal később oldhatók fel a megszorítások és az élet nem térhet időben vissza a régi kerékvágásba.
Hogy egyszerűbb legyen megérteni a helyzetet: Az állam biztosítja és kifizeti az oltóanyagot, biztosítja és kifizeti azokat a szakembereket, akik elvégzik az oltásokat. A helyhatóságoknak – amelyekről tudjuk a kampányból, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a közösség egészségvédelmére – mindössze annyi lenne a feladatuk, hogy kialakítsanak – ideiglenes jelleggel – egy olyan helyiséget, ahol az embereket, akik igényt tartanak rá, beoltsák. Nos, a Hargita megyei községi polgármesterek elsöprő többsége ezt sem tudja, vagy akarja teljesíteni.
A következtetéseket vonják le önök, kedves hallgatóink.
Elhangzott a román közrádió bukaresti magyar adásában december 17-én.
