Eesti Päevaleht
Orbán Viktor Magyarországa visszafogja Ukrajna támogatását, és látszólag Oroszország kedvében akar járni. Hogy miért teszi ezt? Orbán Viktor valószínűleg tisztában volt azzal, hogy a Nagy Magyar Focisál irritálja az ukránokat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök focistaként agresszív volt. “Nagyon csúnyán tudott viselkedni a pályán” – mondta a Magyar Naplónak egy korábbi sportoló, aki játszott ellene. “Orbán nem tudott veszíteni. Képes volt megrúgni az ellenfelet, ha az elvette a labdát”. Orbán nem volt elég jó ahhoz, hogy élvonalbeli labdarúgó legyen, bár a The Guardian szerint puszta akaraterővel a magyar élvonalbeli Videoton ifjúsági csapatában is megállta a helyét. A futball iránti szeretete nem hagyta el, még azután sem, hogy kormányfő lett.
Novemberben a kijevi magyar nagykövetet a szőnyeg szélére állították, és bocsánatkérést követeltek Magyarországtól, amiért a katari világbajnokság kezdetekor Orbán egy Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat viselt. Magyarországhoz az első világháború előtt a mai Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Ukrajna területének egy-egy része tartozott. Ott a Nagy-Magyarország-térképeken nincs semmi különös, sok szobában több méter hosszan lógnak. Például Orbán Viktort régóta szolgáló és hírhedt szóvivőjének, Kovácsi Zoltánnak az irodájában is van belőle egy.
Orbán a világbajnokságon Szerbiát támogatta, mert szerinte Magyarországgal szemben ez a legbarátságosabb ország. Logikus politikai gesztus – a szerb politika is magán viseli a korábban szerb ellenőrzés alatt álló területek elvesztésének keserűségét. Szintén szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és egy olyan vezetővel, akit régóta autokratikus politikával vádolnak.
1. elmélet: Orbán és Putyin ideológiai testvérek
Itt kezdődik a lehetséges okok felsorolása, hogy Orbán miért flörtöl politikailag Putyinnal már több mint egy tucat éve. “Jól érzi magát Putyinnal, mert hasonlóan gondolkodnak. És ez nagyon nagy probléma” – mondta Vadai Ágnes, a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció alelnöke. Orbán Viktor azonban egykor antikommunista volt, pártja, a Fidesz pedig mérsékelt liberális mozgalomként indult. “Az ő problémája a diktatúrával annak idején inkább az volt, hogy az nem az ő diktatúrája volt. Nem hiszem, hogy valaha is igazán demokrata volt. Az első alkalmat, amikor lehetősége nyílt a demokrácia lebontására, megragadta” – mondta Vadai.
A Szerbia és Oroszország közötti kapcsolatok azonban sokkal egyértelműbbek. Ott van például az ortodoxia, a szláv nyelv és az a tény, hogy Oroszország Belgrád mellé állt a koszovói konfliktusban. Megpróbálhatnánk az Orbán Viktor vezette Magyarország Oroszország felé fordulását az autokraták testvériségével magyarázni, de ha a szakértőkre hallgatunk, a kép sokkal összetettebbé és zavarosabbá válik.
“Nem tudjuk” – válaszolta a Klubrádió főszerkesztője, Hardy Mihály arra a kérdésre, hogy mi volt Orbán fő indítéka. Annak ellenére, hogy éppen neki lehet igazán oka, hogy elfogadja az autokraták közösségének elméletét. A Klubrádió volt Magyarország utolsó szabad rádiója, amíg 2021-ben el nem veszítette frekvenciaengedélyét. Hardy rámutatott, hogy a magyar miniszterelnök a Putyin pálcájának végén van, ráadásul a rövidebbik végén. “Lehet, hogy valamilyen kompromittáló dolog van” – vetette fel. Ezzel egy másik lehetséges okot fogalmaz meg, amely Magyarország uralkodóját kelet felé húzza, de erre nincs bizonyíték.
2. elmélet: Kompromittáló információk vagy korrupt üzletek
Hardy és az Eesti Päevaleht összes többi interjúalanya egyaránt a 2009 novemberében Szentpéterváron tartott Egységes Oroszország kongresszusra utalt. Orbán úgy jelent meg, hogy nem tudta biztosan, részt vehet-e Putyin audienciáján. Orbán akkoriban ellenzéki politikusként olyan helyzetben volt, hogy nem találkozhatott volna Oroszország akkori miniszterelnökével, de mégis sikerült beszélnie Putyinnal. “2009 után Orbán teljesen megváltozott” – mondta Székely Árpád, aki 2005 és 2008 között Magyarország oroszországi nagykövete volt. “Nem tudjuk, miről beszéltek, de szerintem elnyerte Putyin bizalmát” – mondta Székely a meghallgatásról, amelynek tartalma máig rejtély.
Néhányan, akik 2010 előtt részt vettek a magyar külpolitikában, rámutattak, hogy Orbán Viktor valójában már 2006-ban kereste a kapcsolatot Putyinnal, amikor az orosz államfő Budapestre látogatott. A vízválasztónak mégis 2009-et tekintik. “Azelőtt oroszellenes volt” – mondta Vadai Ágnes. Orbán Viktor, a magyar ellenzék akkori vezetője a Grúzia elleni háborúról 2008-ban azt mondta: “Az imperialista magatartás és a nyers erőpolitika húsz éve nincs napirenden. Amit az oroszok most mondanak, az semmiben sem különbözik attól, ahogyan 1956-ban igazolták azt, ami Budapesten történt”.
Orbán Viktor hozzátette: a magyarok nagyon jól tudják, mit jelent, ha egy ellenséges erő megszállja őket, beleértve a városok lerombolását és a civilek meggyilkolását. Vadai rámutatott, hogy amikor Orbán Viktor idén megemlékezett az 1956-os magyarországi felkelésről, nem említette azt az oldalt, amelyik elnyomta a forradalmat és elkövette az erőszakot.
Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke, a szocialista párt (MSZP) frakcióvezető-helyettese, Orbán Viktor Fidesz vezette pártjának korábbi fő riválisa rámutatott: a kormányfő fél évvel hatalomra kerülése után egy Putyinnal folytatott találkozón még mindig azt ígérte, hogy elhatárolódik Magyarország Oroszországtól. “Volt program és nagy beszédek, amelyekben megígérték, hogy megszabadulnak az orosz függőségtől, de nem tettek semmit. Ezzel szemben a mostani télen nincs alternatívánk” – utalt Harangozó az orosz energiatermékekre.
3. elmélet: Magyarország energiafogságban van
Orbán Magyarországa tökéletesen átláthatatlan energetikai kérdésekben. A kormány 2014-ben megállapodott a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalattal a paksi atomerőmű bővítésének megépítéséről. A pénz oroszlánrésze Oroszországból származik. “Nincs információnk a szerződésről, mert az titkos. Nem olvashatjuk el” – mondta Vadai, aki Harangozóhoz hasonlóan a parlament védelmi bizottságának tagja. Orbán Magyarországában ez a státusz sem elég ahhoz, hogy hozzáférjenek a hatalom döntéseihez. Vadai: “Nincs átláthatóság, sok ilyen eset van. Négy-öt évembe telt, mire saját szememmel láttam néhány katonai szerződést. És parlamenti képviselő vagyok! Az előző törvényhozásban a biztonsági bizottság alelnöke voltam, és még mindig nem jutottam információkhoz. Ugyanez a helyzet Pakssal is. Ugyanez a helyzet a gázzal. Kellene, hogy legyenek a magyar parlamentben olyan emberek, akik tudják, hogy jó vagy rossz volt-e számunkra a megállapodás”. Gyanította, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás feltételei sokkal rosszabbak lehetnek, mint amiről a kormány nyilvánosan beszélt.
Októberben a pénzszűkében lévő Magyarország új, 15 évre szóló szerződést írt alá a Gazprommal, amely hároméves fizetési halasztási opciót tartalmaz – lényegében a magyar állami tulajdonú MVM energetikai vállalat egy óriási, a Gazprom által kibocsátott hitelkártyát használhat majd. Az MVM tulajdonában van a paksi atomerőmű is. Az orosz energiától való függőség Orbán Viktor 12 éves kormányzása alatt olyan súlyossá vált, hogy válság esetén csak még nagyobb függőséget lehet teremteni. Májusban Magyarország blokkolta az Európai Unió olajembargóját, most pedig az orosz olajra vonatkozó árplafon bevezetését is. A MOL olajipari vállalat finomítója csak az orosz Urálból származó nyersolajat fogadhat. Ez a hivatalos indoklás, de az ennek szükségességére való panaszkodás mellett sokatmondó, hogy az uráli olaj importjával a magyar MOL olajtársaság az elmúlt évek legnagyobb nyereségét érte el az idei második negyedévben – írta a Direkt36 című magyar oknyomozó lap egy alapos tanulmányában. Máshol megvetik az orosz olajat, és a drágább Brent nyersolajat veszik. Az olajtársaság profitja amolyan mentőöv a pénzszűkében lévő ország számára egy olyan helyzetben, amikor a lakosságnak egyre nehezebb.
4. elmélet: Oroszország lassan kifosztja és eltéríti Magyarországot
Oroszország befolyása az energiafüggőségen kívül más módon is megnyilvánul. “Nem tudom, hogyan csinálták, de a Facebook-falamon folyamatosan orosz propaganda jelenik meg” – mondta Harangozó Tamás a február 24-e utáni időszakról. Megjelölte a bejegyzések szerzőit, hogy többé ne lássa őket. “Utána mégis mindig láttam valami hasonlót”.
Az oroszok hozzáférést szereztek a külügyminisztérium egyik információs bankjához, ahol Magyarország titkos EU- és NATO-anyagokat tárolt. „Amikor az oroszok ugyanezt tették Csehországban, a csehek ezt nyilvánosan elismerték és intézkedtek. Magyarországon eltussolták.” Vadai felhívta a figyelmet az egyszerűsített vízumeljárásra is, amelynek köszönhetően rengeteg orosz léphetett be Magyarországra és így az EU-ba. Vajon mindegyiket átvilágították? Vadai: “Amikor rákérdeztem, azt mondták, hogy az átvilágítás megtörtént, de ez lehetetlen. A számok egyszerűen túl nagyok.”
5. elmélet: A magyaroknak van gondjuk az ukránokkal
A magyar kormány nem hitt abban, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát, de arra az esetre volt egy kommunikációs terve. Mivel a média nagy része Orbán Viktor ellenőrzése alatt állt, nem volt nehéz a megfelelő üzeneteket küldeni. Orbán támogatóinak bázisa készen állt. Harangozó: “Nem akarom azt mondani, hogy a többségük oroszbarát, de Ukrajnát is hibáztatták. Azt mondták, maradjunk ki ebből, a két ország egymással foglalkozik. Azt mondják, az USA és a NATO a hibás”. Az ellenzék hajlandó volt erősebben támogatni Ukrajnát, Orbán ezt ellenük fordította – ha fegyvert adnának Ukrajnának, az belerángatná Magyarországot a háborúba. Már csak történelmi okokból is termékeny talaj volt ez egy ilyen kampányhoz, mivel az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzete régóta politikai vita tárgya. Az ukrán nyelv védelmét szolgáló nyelvtörvény például elsősorban az orosz nyelv jelentőségének csökkentését célozta, de a magyar ajkú lakosság is érintettnek érezte magát. E megoldatlan viták miatt Orbán Viktor támogatóit nem nagyon zavarta, hogy Nagy-Magyarország skarlátvörös kendője ennyire felháborította Kijevet.
6. elmélet: Orbán egyszerűen csak szeret ilyen lenni
Nagy-Magyarország soha nem fog visszatérni, akárcsak a “varázslatos Madjarok”, akiket az 1956-os felkelés szétvert. A magyar válogatottról, amelyet néha a világ valaha látott legjobb futballcsapatának tartanak, még mindig dicsőséges történetek keringenek. Az ő örökségük nyomán Orbán Viktor komoly befektetésekkel próbálta Magyarországot futballnagyhatalomként újjáépíteni. Ez nem mentette meg attól a helyzettől, hogy Magyarország kimaradása a katari világbajnokságról azt jelentette, hogy szorítania kellett Szerbiának. Mint ahogy legjobb éveiben is a stadionok pályája helyett a lelátón kellett élveznie az élvonalbeli futballt.
A nagyságról való gondolkodás része Orbán Viktor új és büszke Magyarországról alkotott képének. Mivel azonban ez az ország a valóságban nem nagy – sem a futballban, sem általában -, ezért a pótcselekvés az, hogy az igazi nagyokkal próbálja felvenni a harcot. Ebben rejlik Orbán utolsó lehetséges indítéka arra, hogy a Nyugat “rosszfiúja” legyen. Vadai Ágnes: “Ez Orbán normális külpolitikájának része. Senki nem ismerné a nevét, ha nem lenne ‘rosszfiú’, aki mindig ellenkezik, és mindig bajt és bajt okoz. Különben nem tűnne ki. Mint ahogy a családban is van valaki, aki egy vérből való, de szörnyen viselkedik. Már most Orbán ilyen”.
A cikkhez az Eesti Päevaleht interjút kért mind Szijjártó Péter magyar külügyminisztertől a bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozón, és a tallinni nagykövettől, de egyikük sem talált rá lehetőséget.
EPL BUDAPEST
Forrás: Újnépszabadság
