Milyen az orosz hadsereg jelenlegi személyi állománya, mi történik azokkal, akik nem akarnak Ukrajnában harcolni, miért nem hirdetett eddig Vlagyimir Putyin orosz elnök általános mozgósítást és mit kell gondolni azokról az el-elhangzó orosz fenyegetésekről, hogy esetleg atomfegyvereket is bevetnek? Fontos tudni, hogy Oroszország a helyi minősítés szerint nem áll háborúban senkivel, csupán különleges hadműveletet folytat Ukrajnában, ezért a katonák legálisan megtagadhatják az ukrajnai bevetésüket. Orosz ellenzéki szakértők ezzel kapcsolatos véleményéről, valamint az orosz hadsereg helyzetéről, moráljáról, illetve a háború folytatásának esélyeiről szóló elemzésekről Nemes Gábor, a Klubrádió külpolitikai újságírója készített összeállítást a Klubrádióban.
Gyakorlatilag nincs tiszta irányítási struktúra az orosz hadseregben, sem a legmagasabb szinten sem a harcmezőn. Ilyen vezetéssel nem lehet háborút nyerni – ez Jurij Svec egykori orosz titkosszolgálati ezredes véleménye, de persze más objektív tényezőket is lát az Oroszország által Ukrajna ellen februárban indított háború orosz kudarcai mögött.
Szerinte ma az orosz katonai személyi állomány Ukrajna területén körülbelül a fele annak, mint február 24-én, a támadás elején volt. Putyinnak már nincs elég embere. És ezek is olyan egységek, amelyeket megvertek az első szakaszban, demoralizálódtak, nem százszázalékosan harcképesek. A haditechnikát is javítani kell, kevés a kapacitás, és ami különösen fontos: nincs már elektronikus chip, Kínából csempészutakon próbálják valahogy behozni – ecsetelte a helyzetet az extitkosszolga.
A meghalt, megsebesült, fogságba esett katonák mellett létezik egy harmadik veszteségforrás is: van aki nem akar harcolni. És bármilyen furcsa, az a jogi helyzet, hogy ezt megteheti. Nyikita Szologub, a Mediazona hirportál oknyomozó újságírója szerint már kezdettől fogva ismert volt, hogy néhány orosz katona megtagadta, hogy harcoljon. Ez mindenek előtt az orosz gárda tagjaira állt. Ők nem katonák, hanem hazai rendfenntartók, a tüntetők szétverésére specializálódtak, és nem szívesen harcolnak ott, ahol visszalőnek. Ők voltak az elsők akik megtagadták a harcot. De mint Szologub mondta, informátorai szerint a rendes katonák 7-10 százaléka is ezt tette. Az egyik körzetben majdnem ötszáz szerződéses katonát bocsátottak el, mert nem akartak Ukrajnába menni. Van, aki elvből nem kíván egy szomszédos országgal harcolni, esetleg rokonaik élnek ott, van aki csak az életét félti. De ami érdekes, a társaik megértéssel kezelik döntésüket, ezért senki sem bélyegzi meg őket. Jogilag meg az a helyzet, hogy nincs hadiállapot, hivatalosan nincs háború, tehát a béke idejének szabályai vannak érvényben. Formálisan tehát nyugodtan megtagadhatják, hogy Ukrajnába menjenek – tette hozzá az újságíró, aki az alábbiakkal folytatta.
„Az ügyet fegyelmi vétségként kezelik, amelynek büntetése az elbocsátás a seregből. Ez minden általam ismert esetben így történt. Ilyenkor egy kész szöveget pecsételnek be a katonakönyvébe, néha még az is benne áll, hogy hajlamos az árulásra, ami persze jogilag értelmezhetetlen. Szereztem két hangfelvételt, amelyen a parancsnokok próbálták meggyőzni a delikvenseket. Az egyik esetben a katona, aki az elöljárója szerint is hősiesen viselkedett az első bevetésén, másodszorra már nem akart visszatérni Ukrajnába. A felvételen a parancsnok azt mondja neki, hogy mindenképpen mégy harcolni, odaviszünk egy páncélozott járművön, és ott maradsz, punktum. A másik esetben a katona konzultált jogászokkal, és tudta, hogy semmi sem fenyegeti. Ott a parancsnok kétségbeesésében azzal érvelt, hogy ha nem mégy harcolni, az ellenség a te szibériai városodra támad. Persze ez nem jött be. Ettől függetlenül, néha börtönnel fenyegetik őket, de erre nincs semmilyen jogalapjuk”– mondta Szologub.
Ebben a helyzetben logikus lenne Oroszországban az általános mozgósítás. Jurij Fjodorov katonai szakértő szerint azonban ettől a vezetés egyelőre húzódozik.
„Nem lehet csak úgy egyszerűen mozgósítást bevezetni. Ehhez ki kell hirdetni a hadiállapotot. Be kell vallani, hogy a különleges hadművelet kudarcot szenvedett, és mostantól fogva háborút folytatunk. Ez a lakosság számára teljesen új helyzetet jelent. Sok millió ember, akár 15 millió is hadkötelessé válik, behívót kaphat. Ami alapvetően megváltoztatja a háborúhoz való viszonyt. Egy dolog a háborút a televízióban nézni, mint egy számítógépes játékot, de ha fel kell húzni a csizmát, a fejedre rohamsisak, irány a front – az egészen más dolog. Azt gondolom, hogy a reagálás egyértelmű lesz: vagy megpróbálnak kibújni alóla, vagy legalábbis hangot adnak elégedetlenségüknek” – mondta Fjodorov, aki szerint a Kreml kilátástalan helyzetbe manőverezte magát.
„A katonai vezetés azt akarja, hogy csapjunk oda úgy isten igazában Ukrajnára. De hát már most is elképesztő bombázások mennek, és a rakétatartalékok lassan kimerülnek. Miközben a Nyugat egyre modernebb fegyverrendszereket szállít Ukrajnának. Például 300 kilométerre is elhordó amerikai sorozatvetőket, amelyek hatékonyabbak a hasonló orosz rendszereknél. Putyin és környezete erre nem tud mit válaszolni. Jellemző, hogy folyamatosan változtatja a hadműveleti célokat, Szergej Lavrov külügyminiszter meg atomcsapásokkal fenyeget” – fogalmazott Fjodorov.
Az atomfegyver, vagy más tömegpusztító fegyver bevetését azonban Jurij Svec nem tartja valószínűnek.
„Putyin nem tud egy ilyen parancsot egymaga kiadni és végrehajtani. Ennek végig kell futnia a parancsvégrehajtás láncolatán. Van aki szerint ma öt ilyen közbülső láncszem van, mások nyolcról tudnak. De mindegyik ponton lehet valaki, aki leállíthatja ezt az őrült ötletet. Főként mert nincs miért meghalni. Az emberek nem a saját országukért harcolnak. Egy bunkerben ülő őrült pszichikai állapota az egyetlen ok a háborúra. Amellett jól ismerem őt: gyáva. Patologikusan félti biztonságát, egészségét. Ez nem az az ember aki egy ilyen önpusztító parancsot kiad.
A Nyugat már tudja, hogy ez egy blöff. Már a kínaiak is figyelmeztették, hogy nem kellene mindenfajta nyilatkozatokkal az egész világ létét fenyegetni” – tette hozzá Jurij Svec, aki amúgy Putyinnal együtt tanult az egykori szovjet állambiztonsági szolgálat, a KGB akadémiáján, a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elődjének képzőhelyén.
Esti gyors/Elemzők az orosz hadsereg állapotáról
2022. április 27., szerda 18.50
riporter: Nemes Gábor
