A Transtelex cikke.
Tusványos már régóta nem az erdélyi politikum focipályája, hanem kizárólag a magyarországi kormánypárté, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szereplése pedig jól érzékelteti, hogy a fesztiválon az erdélyi politikusok nem rúgnak labdába, legfeljebb padmelegítőként vagy pálya széli díszként vannak jelen, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter jogász, az RMDSZ egykori kisebbségügyi minisztere és szenátora.
Tusványos nem csak a kezdeti, 1990-91-es időszakához képest változott meg radikálisan, de az utóbbi évekhez képest is elvesztette a jelentőségét, véli a jogász-politikus, aki már az ezredforduló előtti években is részt vett a tusnádfürdői fesztiválon. Mint kifejtette, idén csak a magyarországi politikusok tudták megmutatni magukat és adták el a politikai árujukat.
„Nem tudom, hogy Kelemen Hunor milyen oldalon vett részt és miért vett részt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Marcel Ciolacu román kormányfő ominózus találkozóján, de a tusnádfürdői fesztiválos megjelenésével idén nem nagyon tündökölt” – mondta.
Eckstein-Kovács Péter szerint kétségtelen, hogy volt olyan időszak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor történetében, amikor az RMDSZ-ben sem nézték jó szemmel azt, aki a szövetség politikusaként elment Tusnádra, ugyanakkor volt olyan időszak is, amikor az RMDSZ hangsúlyosan és nem csak díszként vehetett részt a fesztiválon.
Kelemen ugyanis egy olyan RMDSZ-t „örökölt” egykori elnökétől, Markó Bélától, amely korántsem volt jóban a Fidesszel, mert Markó a kétoldalú politika híveként elutasította a Fidesz mindent leuraló, kisajátító és az erdélyi magyarságot eszközként használni kívánó politikáját, mondta Eckstein-Kovács.
Miután azonban az RMDSZ-t nem tudta választási úton leverni a Fidesz által létrehozott erdélyi magyar pártok egyike sem, és a magyar kormánypárt elkezdte megszilárdítani a hatalmát Magyarországon és a határokon túl is, a jelentős anyagi és választási támogatások útján az RMDSZ-t is elkezdte magához vonzani, megtörtént a kiegyezés az RMDSZ és a Fidesz között. Azonban a Fidesz szép lassan építette le az RMDSZ önállóságát, leszűkítve a játékterét, mert Erdélyben sem állt érdekében egy erős politikai alakulatot maga mellett tudni, magyarázta Eckstein-Kovács.
Kolozs megye egykori szenátora szerint az RMDSZ és a Fidesz jelenlegi viszonyának tart tükröt a Tusványos, és az idei évből az olvasható ki, hogy az RMDSZ ismét kikopóban van a fesztiválról, de a 2012 körüli évekkel ellentétben az RMDSZ most keresné a Fidesz kegyeit, nem az RMDSZ akarja magát kiradírozni Tusványosról, hanem a Fidesz nem lát abban túl sok hasznot, hogy az RMDSZ-nek bármiféle utat adjon az általa leuralt nyilvánosság felé.
Egyre kevesebb az erdélyi magyarságot érintő téma a közéletben
Ahogy azonban a Fidesszel szemben az RMDSZ egyre kevésbé rúg(hat) labdába az erdélyi magyar palettán, úgy az erdélyi kisebbségi témák is jócskán kiszorultak nem csak a Tusványosról, de a politikai alakulat által érdemileg képviselt témák közül is, véli a visszavonult politikus.
„Nem lehet azt mondani, hogy teljesen kiszorultak az erdélyi magyar témák a közéletből, mert azért voltak olyan beszélgetések, amelyek alapvetően erdélyi tematikájúak, de jócskán megfogyatkoztak, mert az erdélyi magyar témák az RMDSZ-szel együtt háttérbe kerültek a magyarországi politikával szemben” – fejtegette Eckstein-Kovács.
A Fidesz közelsége az RMDSZ európai parlamenti szereplésére is kihat
Eckstein-Kovács Péter egyébként azért mondott le huszonnyolcéves RMDSZ-es tagságáról, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ szavazataival módosította a büntetőeljárási törvénykönyvet, azaz a szövetség szerinte cinkos lett az igazságügyi rendszer meggyengítésében, abban, amiért a PSD-t évekig a korrupcióval és az ország tönkretételének szándékával azonosították. Miután Marcel Ciolacu került a párt élére, a PSD-nek ezt sikerült lemosnia magáról a nyilvánosság előtt, a szociáldemokratákat hathatósan érintő, miniszteri lemondást maga után vonó idősotthonokban történt bántalmazások, éheztetések napfényre kerülése azonban továbbra is létező visszaélésekről árulkodik.
Eckstein-Kovács szerint viszont az RMDSZ-nek a közelgő választások szempontjából nem a PSD-vel való újabb együttműködés, hanem éppen a Fidesszel való kollaboráció okozhat ambivalens érzéseket.
A 2024-ben esedékes négy romániai választás közül az RMDSZ számára valódi tétje az európai parlamenti választásoknak lesz, véli a jogász-politikus. Mint kiemelte, nem sok szó esik róla, de az EP-választáson szintén kérdéses, hogy az RMDSZ-nek meg lesz-e az öt százalékos támogatottsága, sőt, a román parlamenti választásokkal ellentétben csak akkor juthat be az Európai Parlamentbe, ha ezt megszerzi, itt ugyanis nem biztosítja a parlamenti jelenlétet alternatív küszöb. Az is előfordulhat, hogy EP-képviselet nélkül marad az RMDSZ – jelentette ki Eckstein-Kovács, hozzátéve azt is, hogy a szövetség kettős szorítás alatt áll az EP-ben, hiszen:
- Az RMDSZ örült az EU-s csatlakozásnak, az EU-t most is pozitívan láttatja és látja.
- A Fidesz Brüsszel-ellenes diskurzusa azonban vissza-visszaköszön a két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, Winkler Gyula és Vincze Loránt szájából.
„Ambivalens dolog, hogy hétágra szidod az uniót, és mégis azt kéred a választóidtól, hogy menjenek el szavazni, és szavazzanak az RMDSZ-re. Normális esetben ez nem igazán működne, de egy választás sok mindenből tevődik össze” – mondta az egykori kisebbségügyi miniszter, aki ezzel arra is utalt, hogy vélhetően a Fidesz részt vesz majd az RMDSZ kampányaiban, és Orbán Viktor kérésére figyelmen kívül hagyják majd, hogy mind az RMDSZ, mind a Fidesz úgy kér szavazatokat az uniós választásra, hogy látszólag nem ért egyet a működésével, a Fidesz pedig hintapolitikájában burkoltan az uniós tagságának megszüntetését is pedzegeti.
Orbán idei tusványosi performansza hangzatos, de semmitmondó volt
Eckstein-Kovács Péter szerint más évekhez képest nem volt akkora durranás az „Orbán-koncert”, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédét gazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekre hegyezte ki. Ami ezen kívül elhangzott, az az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szembeni elégedetlenségének a kifejezése.
Orbán nem tett mást, mint Kína és Oroszország felé való orientációjának adott hangot – fogalmazott Eckstein-Kovács.
Szerinte Orbán beszédéből leginkább a román miniszterelnököt és a külügyminisztériumot érintő mondatok hallatszottak ki, amelyekkel egyfajta fölényesség érzetét keltette.
„Orbán azt vetette Marcel Ciolacu kormányfő szemére, hogy miközben ő 13 éve kormányon van, Romániában 20 miniszterelnök cserélődött, ami lehet, hogy igaz, de amennyiben abban lenne érdekelt, hogy a román-magyar kapcsolatot új szintre helyezzék, akkor nem azzal kezdte volna a barátkozást, hogy »te csak egy pillanatig vagy jelen, de én egyfolytában jelen vagyok«” – részletezte a politikus.
Azt mondta, a gúnyolódás célközönsége elsősorban nem a román politikusok vagy a kapuban feltartóztatott nacionalisták voltak, hanem a tusnádi fesztivál résztvevői, a magyarországiak és tágabban az erdélyi magyarok. „Nem gondolom úgy, hogy ez nacionalista uszítás lett volna. Ellenben úgy látom, hogy az idei Orbán-beszéd sok újat, finoman szólva, nem hozott, és ha volt valami hatása, akkor az a román kormányzattal, a román féllel való viszony rontása volt. Egyébként a tavalyi rasszista kijelentéshez képest nemzetközi érdeklődésre nem nagyon tartott számot, akkor tele volt vele a világsajtó, most nem nagyon idézik, mert nem nagyon van mit idézni az idei beszédből” – tette hozzá.
Eckstein-Kovács a román külügyet is bírálta, mert nem volt képes túllépni azokon a régi beidegződésein, hogy az országba érkező magas rangú politikusoknak ultimátumokat adjon. Ráadásul a frissen beiktatott román miniszterelnök szerinte nem is mérte fel jól a terepet.
„Hogyha lett volna emögött egy ilyen kemény hozzáállás, mint ahogy a szlovákok otthagyták a hídon az akkori magyar államelnököt, Sólyom Lászlót, akkor ennek talán lehetne valami értelme. Dehát így, hogy örökösen megfenyegetik Orbánt, és nem azt mondják, hogy »csak úgy jöhetsz, ha…«, hanem »kérjük szépen, na, azért ezeket a témákat kerüld…« – hát ez nem működik. Nem igazán ismerem az észak-koreai vagy a burundi diplomáciai szokásokat, de ezt az ottani vezetőkkel szemben sem igazán engedik meg maguknak a külügyminiszterek, hogy a vendég ország – már amilyen vendég Orbán Romániában – számára feltételeket szabnak, hogy miről beszéljen vagy sem” – fejtegette a politikus, aki szerint Orbán így joggal tehette szóvá az általa „demarsnak” nevezett kéréseket. Ez azonban még nem tette indokolttá, hogy Orbán hülyét csináljon a román külügyből, tette hozzá.
„Ezek a gesztusok messzemenően nem segítik előre a két fél kapcsolatát, és nagyon sajnálatosak. Persze a népnek tetszett, amit Orbán a román politikummal szemben csinált Tusnádfürdőn. Orbán ráérzett arra, hogy ezzel azt az érzést keltheti az emberekben, hogy »a mi Viktorunk akármit megengedhet magának«, de ez diplomáciai szempontból elfogadhatatlan. Különösen úgy, hogy előzőleg Orbán Viktor elment akár magánlátogatásra is Bukarestbe. Ez egy barátságos gesztus volt, viszont amit utólag mondott, hogy ez egy barátság lehet, már lekezelően, felülről mondta, azt üzenve román kollégájának, hogy: »ha te, román miniszterelnök majd euroszkeptikus leszel, ha nem fogod támogatni elég nagy mértékben Ukrajnát, akkor barátok is lehetünk, ez egy szép történet is lehet, mert én a nagy Orbán Viktor ezt így szabom meg« – ez nem működik” – nyomatékosította gondolatait Eckstein-Kovács.
