Július 4-én több internetes hírportál (Pénzcentrum, 24.hu) is közzétette a jövő évi érettségi vizsgával kapcsolatos új információkat. Ezek között olvasható, hogy magyarból „a szóbeli tételsoron is változtattak: az eddig hat kötelező életmű mellé (Kosztolányi Dezső, Arany János, Babits Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila) további új négy személy is bekerült (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály, Herczeg Ferenc)”.

Nem kell hozzá akadémikus műveltség, hogy feltűnjön, Móricz Zsigmond neve hiányzik a listáról. Úgy tűnik, kitakarták a kánonból! A miértet keresők figyelmébe ajánlok néhány támpontot. A tartaléksorba száműzött író 1925 karácsonya táján nem átallotta ezt írni egy levélben debreceni barátnőjének, Magoss Olgának: „És van egy igen fontos pont. Liberális, szabad gondolkodású ember vagyok, s félelmes nekem egy sötét, konzervatív észjárású emberrel együtt lenni.”

De a főbűn nyilván a Rokonok. Ha a felnövő ifjúság netán elolvasná, óhatatlanul rádöbbenne, hogy a Kardics bácsik, a Berci bácsik itt sétálnak körülöttünk a mai világban. Névsoruk fellelhető a Facebookon és hasonló fórumokon!

Ehhez képest szinte elhanyagolható, miként vélekedett az Úri muri szerzője az eddig tartaléksorba száműzött, ám most pályára lépő íróról: „No a Herczeg darab [a Vígben bemutatott Majomszínház], az megkapta. Arról sok szó volt. Mindenki irigyelt, hogy én nem láttam. De én úgy kiábrándultam a Hídnál, hogy nem hiszem, hogy valaha bemenjek a boltjába. Ez már nem tehetetlenség, szenilitás: az egy önképzőköri dolgozat, ez egy ízléstelen aberráció…” (Az idézett sorok is egy Magoss Olgának szóló levélben olvashatók, 1926 elején íródtak.)

Ezek után tartok tőle, hogy előbb-utóbb Adyt is a cserepadra ültetik. Képes volt azt írni egy levélfélében Móricznak, hogy „Aszúra fog érni minden szép gerezded…” Arról nem is szólva, hogy néha olyan tiszteletlenül írt Tisza Istvánról, ami még egy Duna-parti bronzszobor számára is zsenánt. Nem csodálkoznék, ha egyszer Adyt is a tanügyi hatóság takarójaborítaná.

Megjelent az Élet és Irodalom LXVII. évfolyama 29. számának Páratlan oldalán 2023. július 21-én.