Három miniszterelnök, két vezetőválasztási kampány és sok sötét ügy után a brit Konzervatív Pártnak össze kell szednie magukat, ha kormányon akarnak maradni.
Minden túlzás nélkül drámai év végéhez közeledik a brit politika. A legnagyobb traumát II. Erzsébet királynő halála okozta szeptember 8-án, a III. Károly vezette új érát pedig beárnyékolja a sussexi hercegi pár, Harry és Meghan által indított vendetta a királyi család, az udvar és az ezeket állítólagosan elvtelenül kiszolgáló média ellen. A Konzervatív Párt az év végére talán megértette, hogy a következő, legkésőbb 2025. január 12-ig esedékes parlamenti választásig össze kell szednie magát, nem mutathatja a szétesés jeleit. A toryk égisze alatt 2022 bővelkedett példátlan eseményekben: három kormányfő nevezhette meg lakhelyéül a Downing Street 10-et, négy pénzügyminiszter pedig ugyanezen utca 11-es számát.
Mint emlékezetes, Boris Johnson 2019. december 12-én földcsuszamlásszerű választási győzelemmel erősítette meg az év júliusában megszerzett tisztségét. A Margaret Thatcher által megvívott 1987-es voksig kellett visszanyúlni 43,6 százalékos sikerért és 80 fős parlamenti többségig. Nem csoda, hogy nagyon sok csalódáson kellett átmennie pártnak, kormánynak és közvéleménynek egyaránt, míg július 7-re szertefoszlott „BoJo” legyőzhetetlenségének, utolérhetetlen vezetői képességének nimbusza. E sorokat írva hihetetlen távolinak tűnik ez év januárja, amikor napról napra szivárogtak ki megsemmisítő információk a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott korlátozásokat sorozatban megsértő Downing Streeet 10.-ben rendezett partikról. A krónikákba „partygate” néven bevonult eseménysorozat néhány epizódja felejthetetlen. Például a 2021. áprilisában elhunyt Fülöp herceg temetésének előestéjén tartott buli, amelyre bőröndben hozták be a borosüvegeket és végül részegségükben ölre mentek egymással a távolságtartási szabályokra fittyet hányó tisztviselők. A különösen ízléstelenül időzített bulik közé tartozott a 2020. május 20-i, amikor egy nap alatt 2700 új Covid-esetet és 268 elhalálozást rögítettek, de ez nem vette el 30-40 Downing Street-i dolgozó kedvét az italozástól. Ez volt az a kicsapongás, melyet még külön rövidítést – BYOB, bring your own bottle/booze (hozd a saját palackod/piád) – is kapott, és melyet még sok hivatali dolgozó is helytelenített, így a szabálytalanságokat felderíteni hivatott vizsgálatok nagy súllyal kezeltek.
Ez volt az az év, amikor mindenki megtanulta egy igazi szürke eminenciás, a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó Sue Gray főtisztviselő nevét. Ő volt az, aki a Metropolitan Police-t megelőzve elsőként kaszálta el Boris Johnsont, meggyőződve arról, hogy tudott a végül tucatnyi jogsértésről. Az év első tory vezetőjének legnagyobb hibája persze mindennek a letagadása, az igazság rá jellemzően takarékos kezelése volt a parlament alsóházában, ismételten visszautasítva a feltételezést, hogy tudtával és engedélyével kerülhettek megrendezésre a bulik, köztük a 2020. június 19-i születésnapi, amikor egy friss szállóigével kollégái „meglepetésre megtámadták egy tortával”. A Johnson vesztét okozott p-kezdőbetűjű okok közül a szabálytalan mulatozások csak részei voltak a magát érinthetetlennek remélő tory frontember problémáinak. Owen Paterson volt északír-ügyi miniszter korrupciószagú lobby-botránya után a minden előzetes figyelmeztetés ellenére chief whippé, a frakciófegyelem őrévé kinevezett Chris Pincher alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett parlamenti szexuális próbálkozásai verték be a végső szöget Johnson politikai koporsójába.
A volt londoni főpolgármester utódjának megválasztása az egész nyarat igénybe vette. Liz Truss 44 napig tartó tory pártvezetői és 49 napos, rekord rövidségű kormányzása tipikus példája volt a „vajúdtak a hegyek és megszületett a nevetséges kisegér” esetének. Míg a most 58 éves Johnson hároméves kormányzását a Brexit gyakorlati megvalósítása és a koronavírus kezelése határozta meg, a 47 éves Truss saját balszerencséjének kovácsa volt. Míg az őt megválasztó 160 ezer konzervatív párttagot elragadtatta a tapasztalt politikus bátor, nagyszabású, adócsökkentő és növekedéspárti programja, amikor a hangzatos tervek a szeptember 23-i mini-költségvetésben kijegecesedtek, a pénzpiacok reakciója, a font összeomlása, az államkötvények hozamárának, egyben a lakáskamatoknak a megugrása forgószélként söpörte el a senkire nem hallgató norwichi képviselőt és az első fekete pénzügyminisztert, Kwasi Kwartenget.
Rishi Sunak, 42 évével a szigetország modern kori történetének legfiatalabb, 170 centiméterével egyik legalacsonyabb, egyben első indiai származású és hindu vallású kormányfője, aki a pandémia idején népszerű, gyorsan kapcsoló pénzügyminiszter volt, október 25-én került hatalomra. A saját, de különösen felesége jogán is multimilliomos politikus csendesen és visszafogottan kezdte vezetni az unalomra éhes országot. Óriási érdeme a piacok stabilizálása, bár ő sem tudja kivonni magát az örökölt problémák, mint az ukrajnai háború következményei, az energetikai kérdések, a 10 százalékot meghaladó infláció, ezzel a rezsiköltségek megugrása és az ennek hatására elindult sztrájkhullám kellemetlenségei alól. Sunak hírek szerint személyesen is restelli magát a szigetországról világszerte kialakult szégyenletes kép miatt. A brit imázson úgy igyekszik javítani, hogy III. Károly május 6-i megkoronázását a vártnál is pompásabb és nagyszabásúbb, a világ legfontosabb dignitáriusainak meghívásával járó eseménnyé tupírozza fel.
A Johnson és Truss bukását előidéző konzervatív frakció egyelőre egységesen támogatja Sunakot, mégis kétséges, hogy elvei, a tisztesség, becsületesség és szakmai hatékonyság követése elégséges lesz-e a 2010 óta kormányzó párt túléléséhez. Mindeközben folyamatosan erősödik a hasonlóan higgadt Sir Keir Starmer vezette Munkáspárt, mely immár tartósan 20-30 százalékkal vezet a toryk előtt a pollokban. Ha az elmúlt időszak pótválasztásainak eredménye megismétlődne a parlamenti vokson, minden kétséget kizáróan a Labour alakíthatna kormányt.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. december 23-án.
