Ő itt, a képen Dr. Sahraa Karimi filmrendező, az afgán nemzeti filmügynökség elnöke.
Tízéves volt, amikor a tálibok hatalomra kerültek a hazájában. Menekültként nőtt fel Teheránban, itt is járt iskolába: Afganisztánban a hozzá hasonló korú lányok nem tanulhattak. Tehetségének és szerencséjének köszönhette, hogy nemcsak középiskolát végzett, hanem továbbtanulhatott. Forgatókönyvíró és filmrendező szakon végzett a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetemen, később itt szerzett doktori fokozatot is.
2012-ben, huszonhét évesen tért vissza a hazájába, ahol dokumentumfilmeket és játékfilmeket egyaránt készített, filmfesztivált szervezett és alkotóházat hozott létre, majd – egy rajta kívül kizárólag férfiakból álló mezőnyben – elnyerte az állami filmügynökség elnöki posztját. Ő volt a rendezője a 2019-es velencei filmfesztiválon bemutatott Hava, Maryam Ayesha című filmnek, amelyet Angelina Jolie több fórumon is ünnepelve dicsért.
Puszta léte is botrány a tálibok számára: egy tudományos fokozattal rendelkező nő, aki egy intézményt vezet, ráadásul művészettel foglalkozik. S ha ez nem lenne elég, Karimi elsődleges témája a szabadság. Szót emelt a kislányok tanuláshoz való joga vagy a nők megcsonkítása ellen.
„Ha a tálibok átveszik a hatalmat, betiltják a művészetet. Mi filmesek lehetünk a következő célpontjaik” – írta pár nappal ezelőtt a nemzetközi filmes közösséghez írt nyílt levelében. „A tálibok lemészárolták népünket, elraboltak sok gyermeket, gyermekmenyasszonynak adtak el lányokat”. Önmagában e sorok miatt is közellenség a tálibok szemében, az élete veszélyben van. Kabul utcáin bolyongva vette fel ezt az üzenetet: https://www.instagram.com/tv/CSlhhninJoW A bank, ahonnan pénzt akart felvenni, ki sem nyitott, a nőket evakuálják a munkahelyekről.
Dr. Sahraa Karimi talán egyike lesz annak a néhány „nyugattal együttműködő” afgánnak, akit valamelyik katonai repülőgépen végül kimenekítenek az országból. A többség, köztük tolmácsok, lányokat tanító tanárok, művészek azonban ott maradnak a földi pokolban. Lesz, aki sok hónapos menekülés után eljut valamelyik európai országba, ahonnan valószínűleg kitoloncolják. A többiek a hazájukban bujkálnak majd, és ha elkapják, kivégzik őket.
Ha Afganisztán elmúlt húsz éve Amerika katonai és politikai kudarca, akkor Karimi sorsa a nyugat morális kudarca. A miénk is.
Forrás: Újnépszabadság
