vezető miniszter (j) Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő
társaságában 2022. május 24-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Sokkal súlyosabb szankció vár a kampányban külföldi pénzt elfogadó pártokra, illetve létrejön a sokat kritizált Szuverenitásvédelmi Hivatal, miután az Országgyűlés elfogadta az erről szóló, szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot 140 szavazattal, 50 ellenében. A Kocsis Máté által beterjesztett javaslat az alaptörvényre is kihat, így emiatt 12. alkalommal kell módosítani az Orbán Viktor által korábban még gránitszilárdságúnak titulált alaptörvényt.
A pártok eddig sem fogadhattak el és használhattak fel külföldi pénzt a kampányban, mostantól azonban már akár börtön is járhat ilyenért. Bűncselekménynek minősül ugyanis és három év börtönbüntetéssel is sújtható a „választói akarat tiltott befolyásolása”. Ráadásul ezentúl nemcsak a pártokra vonatkoznak ezek a szabályok, hanem bármilyen más jelölőszervezetre is. A Fidesz és a KDNP nem is titkolta, hogy a szigorítás hátterében a tavalyi országgyűlési választásokon történtek állnak, amikor a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom több százmillió forintot fogadott el az Egyesült Államokból.
A törvény egy új, rendkívül széles felhatalmazással bíró szervezet felállításáról is rendelkezik: ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely papírforma szerint a kormánytól független, ám annak vezetőjét Orbán Viktor javaslatára nevezi ki Novák Katalin köztársasági elnök. A hivatal feladata lesz a a külföldi befolyásszerzés és a pártokhoz érkező tiltott támogatások felderítése, együttműködve a rendőrséggel és az adóhatósággal, valamint az Állami Számvevőszékkel. Munkájukat a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ is segíti, amely a más szolgálatoktól kapott információkat is felhasználva, beszámolókat készít a Szuverenitásvédelmi Hivatal számára – de annak sincs akadálya, hogy akár külföldi magán hírszerző cégeket, elemzőket bízzanak meg adatgyűjtéssel.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal emellett olyan, nehezen definiálható jelenségeket is célkeresztjébe vesz, mint a „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységek”. Ezek nem bűncselekmények, a Szuverenitásvédelmi Hivatal mégis akár titkosszolgálati megfigyelést is kérhet egyesekre, hogy eldöntse, megsértik-e munkájukkal a „nemzeti szuverenitást”.
