A várakozásokkal szemben nem fogják leállítani a jogszabály alkalmazását az ítélethozatalig, és nem zárolnak közösségi támogatásokat sem miatta.
Önök ismerik az aggályainkat, és nem fogunk habozni, hogy továbblépjünk, ha az elemzésünk alapján erre szükség lesz – mondta Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa másfél hete, amikor egy sajtótájékoztatón megkérdezték a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt elindított kötelezettségszegési eljárásról. Nos, a brüsszeli testület elhatározta magát, mert bírósági szakaszba lépteti a jogszabály miatt idén februárban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást, tájékoztatta a Népszavát két, egymástól független EU-s forrás.
Információink szerint az EB ugyanakkor nem kér ideiglenes intézkedést, azaz nem indítványozza, hogy az Európai Unió Bírósága az ítéletig állíttassa le a törvény alkalmazását. Az Európai Bizottság olyankor igényli ezt a beavatkozást, ha attól kell tartani, hogy a jogszabályi előírások a határozathozatalig visszafordíthatatlan károkat okoznak. A döntést csütörtökön hozzák nyilvánosságra.
Az Európai Bizottság elégedetlen, második szakaszba léptette a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárást – A magyar jogszabály…
A biztosi kollégium azért viszi bíróságra az ügyet, mert nem találta kielégítőnek az aggályaira adott magyar válaszokat. Februárban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást a szuverenitásvédelmi törvény miatt, mert úgy ítélte meg, hogy az több ponton ütközik az uniós jogba és az EU Alapjogi Kartájának az előírásaiba. Írásos véleményében kiemelte, hogy sérti az EU demokratikus értékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát. Az ilyenkor szokásos levélváltás során az Orbán-kormánynak nem sikerült meggyőznie Brüsszelt az igazáról, ezért májusban újabb levelet, úgynevezett indoklással ellátott véleményt kapott. Az ezt követő és eredménytelennek minősített konzultáció vezetett oda, hogy a törvény végül az uniós bíróságon fog kikötni. A jogerős ítéletre előreláthatólag másfél-két évet kell várni.
Korábban szó volt róla, hogy a jogszabály miatt uniós támogatást vonnának meg Magyarországtól, de az Európai Bizottság letett erről a tervéről – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő brüsszeli illetékes.
Jöhet az újabb pénzmegvonás, az Európai Bizottság most a szuverenitásvédelmi törvény miatt függeszthet fel Magyarországnak járó támogatást
A 2023. decemberében elfogadott és meglehetősen tágan értelmezhető szuverenitásvédelmi törvény értelmében bárki ellen indítható vizsgálat, aki Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Az ellenőrzést a Szuverenitásvédelmi Hivatal végzi, amely az illetékes hatóságoknál szabálysértési vagy büntetőeljárást is kezdeményezhet. Hiába az uniós eljárás, az intézmény él és virul, költségvetését jelentősen megemelték, újabb munkatársakat vettek fel, az elnök titkárságát 14 fősre duzzasztották.
Bírálói szerint a jogszabály arra szolgál, hogy minden kritikus hangot elhallgattassanak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus választásokra, érvelt véleményében a neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság. Időközben a hivatal eljárást indított a Transparency International magyarországi szervezete ellen, mert „külföldről származó támogatás” felhasználásával „a választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat. Hasonló okok miatt kezdett vizsgálatot az Átlátszó oknyomozó portál ellen is.
Mint megírtuk, a szélsőjobboldali spanyol Vox párt választási kampányát 2023-ban 9,2 millió eurós hitellel segítette az Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló Magyar Bankholding. 2022-ben a francia szélsőjobb vezetője, Marine Le Pen 10,6 millió eurós kölcsönt vett fel egy magyar banktól, amely időközben beolvadt az MHB-ba. Tudomásunk szerint egyelőre egyik országban sem indult szuverenitásvédelmi vizsgálat.
Egyszer talán eltörlik, de addig még nagy károkat okoz a szuverenitásvédelmi törvény – Gyakorlatilag bárki és bármi célpont lehet.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. október 2-án.
