A testület elutasította a jogállamisági mechanizmus ellen benyújtott magyar és lengyel keresetet. Most már nincs kibúvó, elindulhatnak az első jogállamisági eljárások az uniós pénzeket lenyúló és az igazságszolgáltatási rendszert kisajátító kormányok ellen.
A várakozásoknak megfelelően, az Európai Unió Bírósága (EUB) elutasította a közösség jogállamisági rendeletét megtámadó magyar keresetet szerda délelőtt bejelentett téletében. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy a jogszabály alkalmazásával megbízott Európai Bizottság (EB) elindítsa az első eljárásokat az EU pénzügyeit megkárosító korrupt kormányok ellen.
A körülbelül hat-nyolc hónapig tartó folyamat végén pénzmegvonással sújthatók azok a tagállamok, amelyekben az unió költségvetés érdekeit sértő jogállamisági normaszegések történnek.
Szinte bizonyos, hogy az első hivatalos megkeresések egyik címzettje Magyarország lesz, amellyel szemben már eddig is súlyos aggodalmakat fogalmaztak meg a nemzetközi és az uniós intézmények a jogállamiság működésével és a büntetlenséget élvező magas szintű korrupcióval kapcsolatban. A brüsszeli lépésekre azonban még várni kell, mert a bizottsági szakértők először áttanulmányozzák a bírósági ítéletet és véglegesítik az előírások gyakorlati alkalmazására vonatkozó előírásokat. Az Európai Parlament (EP) mindezt időhúzásnak tartja és azonnali lépéseket követel a biztosi kollégiumtól. A politikai nyomásgyakorlás részeként, a képviselők ma délután plenáris vitát tartanak az ítélet nyomán kialakult helyzetről.
Történetében először az EUB egyenes adásban közvetítette az ítélethirdetést, ami jelzi a téma fontosságát. A magyarok és a lengyelek megsemmisítési keresetét a bíróság teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró részvételével tárgyalta, amire szintén csak a jelentősebb ügyekkel kapcsolatban van példa. Az EUB véleményalkotó főbírája tavaly év végén azt javasolta, hogy utasítsák el a beadványokat. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződéssel és előírásai nem sértik a jogbiztonság elvét.
Az Európai Unió Bírósága külön határozott a magyar és a lengyel keresetről. A magyar beadványról született ítéletet az Európai Unió Bíróságának elnöke olvasta fel, mégpedig magyarul. A döntés alátámasztja a főtanácsnoki véleményt, és kiemeli: a jogállamisági mechanizmust megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződés 7. cikkely szerinti eljárásával, tiszteletben tartja az EU hatáskörének korlátait és a jogbiztonság elvét.
Ítéletében a bíróság megerősíti: a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható el, ha alapos ok van feltételezni, hogy a jogállamiság elveinek megsértése közvetlenül érinti a közösség pénzügyi érdekeinek védelmét. Az EU költségvetésből származó finanszírozás igénybevételének összekapcsolása a jogállamisági elvek tiszteleben tartásával teljes mértékben uniós hatáskörbe tartozik. Bár ilymódon a rendelet hatóköre korlátozott, és nem önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul, a bírói fórum leszögezi:
Az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje az alapjául szolgáló közös értékeket.
Indoklásában az EUB elutasítja azokat a magyar és lengyel kifogásokat is, amelyek szerint a jogszabály megkerüli az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást. Érvelése szerint a 7. cikkelyes eljárás célja annak megállapítása, hogy egy tagállamban súlyosan sérülnek-e a demokratikus értékek, míg a jogállamisági mechanizmus az EU költségvetési érdekeinek védelmével függ össze, vagyis a céljuk és a tárgyuk eltérő.
A testület tagjai cáfolják a két kormánynak azt érvelését is, hogy sérül a jogbiztonság elve is, mivel a rendelet nem határozza meg a jogállamiság fogalmát. Mint leszögezik, egyrészt a rendeletben szereplő elveket a bíróság ítélkezési gyakorlatában már részletesen kifejtette, másrészt azok “a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek”. Ennek megfelelően a tagországok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes jogállamisági elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményben üdvözülte a bírósági döntést.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. február 16-án.
