A Momentum úgynevezett „jövőértékelő” rendezvényt tartott szombat délután, ahol több hónapos kihagyás után Donáth Anna visszatér a közéleti aktivitáshoz. A Momentum EP-képviselője tavaly ősszel gyermeke születését követően fogalmazott úgy, most egy időre elcsendesedik a közéletben. Kövessék velünk élőben az eseményeket!
Le kell szállni a régi ellenzéki vonatról
Donáth Annát már beszéde előtt óriási tapsot kapott a momentumosoktól. – Nagyon–nagyon jó köztetek lenni – mondta mire valaki bekiabálta, „szeretünk Anna”. Az elmúlt hónapokban nem vett részt a politikai életben, de az élet egy másik, nagyon aktív részében igen, gyermekét nevelte, akivel azóta is „nagyon aktívan csapatépítünk”. Az elmúlt hónapok legfontosabb feladata anyasága megélése volt számára, most mégis itt áll, mert másként nem tehet. Nem hisz a véletlenekben, van, hogy szembejön a valóság, és nem tudod és nem is akarod kikerülni. – Valahányszor a kisfiam szemébe nézek, az jut eszembe, hogy ő is itt fog felnőni Magyarországon, hogy milyen jövő vár rá 10-20-30 év múlva – mondta. De ha csak arra gondol, milyen keserű dolgok zajlanak a világban szomorú lesz, a kiábrándultságot és szorongást ő is érzi naponta. – Lefagytunk – idézte fel a tavaly április 3-ai kudarcot, de az ő dolguk, hogy megállítsák azt az ámokfutást, amit politikának neveznek. Azt érzi, a szorongás évtizedeit éljük. A szüleik még optimistán tekintettek a jövőbe, mi viszont egyre reménytelenebbnek látjuk a jelent, kiszámíthatatlannak a jövőt. Politikai személyeskedéssel, kicsinyeskedéssel telt el az elmúlt 30 év. Magukat erősnek gondoló emberek estek egymásnak, tönkretették egymást és Magyarországot. Az ő nemzedéke nem engedheti meg, hogy ugyanebbe a kútba essenek bele. Le kell szállni a régi ellenzéki vonatról, ami csak újra és újra kétharmadhoz vezet. Fel kell ismerni, hogy a megszokott beidegződésekkel az ellenzék is csak a probléma része.
Úgy vélte, az igazsággal és az őszinteséggel nem a szavazóinkat veszítenénk el, hanem a hitelességünket szerezhetnénk vissza hosszú távon. Abban a politikában, amiben ő hisz, nincs messiás, abban munka van. Az önjelölt megváltók castingja helyett el kell végezni a munkát. – Ne csodákat, munkát várjatok, őszinteséget. Ha egy politikus csodát ígér, ne higgyetek neki. Aki a magyar kormány idő előtti leváltását ígéri, az hazudik – mondta ezzel vastapsot kapva. Aki pedig ugyanazt csinálja, mint eddig, ugyanoda is fog jutni. Az ellenzék dolga nem lehet csak az, hogy az ellentettjét mondja azt, amit a kormány állít. A látszattevékenységek nem hoznak változást. Ki kell menni a fényre, vállalni kell magunkat, mert a hűs árnyékból nem lehet kormányt buktatni. Úgy tűnt, április 3-a után mindenki megértette. Szerinte a momentumosok sem csináltak mindent rendben, persze ki-ki érezheti úgy, hogy mindent megpróbált, csak hogy ezt a kutya nem veszi észre. Utólag kiderült, rossz kompromisszumokat is kötöttek, az ellenzéki egység fontosabb volt, mint az, hogy felvállaljanak bizonyos konfliktusokat. Elsodortak minket a magyar ellenzéki politika rossz beidegződései. Most pedig azt is be kell látni, hogy le vannak blokkolva a vereség óta. Ezt a rendszert egy színtelen-szagtalan sokszereplős összefogással nem lehet leváltani. És akkor nemhogy nem váltják le a rendszert, de még legitimálják is. Ugyanakkor ennek a rendszernek is egyszer vége lesz, ahogy a Horthy-korszaknak is, a Rákosi- vagy a Kádár-korszaknak is. – Mi pedig itt leszünk, hogy egy új útra vezessük Magyarországot – mondta. Szerinte hazugságra épül a rendszer, hazugság a rezsicsökkentés, az árstop, a demográfiai fordulat és a Nyugat hanyatlása is.
Az viszont elismerte, nem tudják, mikor lesz vége a rendszernek, de miután hazugságra épül, biztosan bukni fog. – Nem az öncélú orbánozás, nem a messiásvárás vagy a felelőtlen ígérgetés váltja le a kormányt – fejtette ki. Szerinte másként kell bánnunk egymással. Könnyű azt mondani, hogy legyünk szolidárisak egymással, mégsem történik semmi, a politikai gyűlölködés a hétköznapok részévé vált, és ez a minket megosztó politikusok felelőssége. Együttérzés, megbecsülés, segítségnyújtás – ezek nélkül szerinte nincsenek működő társadalmak. Nem ítélni, megérteni kell a tanárokat. A hónapról hónapra élő huszonéveseket. Az átlagnyugdíjból megélni képtelen nyugdíjast. Nem kioktatásra van szükségük, hanem emberséges bánásmódra. Az emberség fontosságát hangsúlyozta, ebben kell a Momentumnak példát mutatnia. – Az ország ezekben a súlyos időkben is számíthat ránk – jelezte.
Ki kell lépni a hazugságspirálból
– A bajban lehet a legjobban valakinek a természetét, és most baj van. Mutassuk meg, hogy emberek vagyunk – kérte. A második feladat, hogy egy igazi, bizalommal teszi szövetséget kössenek egymással a politikusok a civilek. Ugyanis időről időre eluralkodik a gondolat, hogy minden, ami civil, az jó, és minden, ami politikai, az rossz. Soha nem lesz a kedvünkre való az ország, ha az értelmiség, a hétköznapi emberek nem vesznek részt a jövő megtervezésében. Pártok és civilek csak közösen tudják új útra vezetni Magyarországot – jelentette ki. A harmadik feladat, hogy meg kell mutatni az embereknek, milyen útra vezetnék az országot. Ehhez ki kell lépni az ellenzéki hazugságspirálból, előre kell tekinteni 5-10-30 évre. – Új szövetség kell az országgal – mondta. Ez a jövő számos problémát tartogat. Magyarország azért is küzd válsággal most, mert a politikusok mindig a rövid távval foglalkoztak, felélték a jövőnket.
Az oktatással kapcsolatos tiltakozásokról azt mondta: ma aki szegénynek születik, szegény marad, esély sincs kitörni. Esélyteremtő oktatásra van szükség, minél később látnak ennek a feladatnak, annál nehezebb lesz. Azt szeretné, ha a fia olyan országban éljen, ahol a tanár a társadalom egyik legmegbecsültebb tagja, anyagi értelemben is. Az oktatásba kell beruházni, nem a betonba és az udvartartásba. Az esélyteremtő oktatás új gazdaságot is hoz, ez a második kihívás. A régi gazdaság eredményeit mindenki látja a boltok árcéduláin, a rezsiszámlán. – Luxus lett a sajt és a kávé – utalt az inflációra. A sokáig lesajnált Romániában is már magasabb az életszínvonal, mint nálunk.
A harmadik kihívás a klímaváltozás, ami már itt van velünk, mindenki érzi. Ez megköveteli, hogy eköré szervezzék a politikájukat. Egy nemzetnek egyedül kevés esélye van a klímakatasztrófa elkerülésére, de EU-tagként van lehetőségünk mindenkit noszogatni. Minden rossz hír ellenére van ok az optimizmusra, egyre inkább megéri majd zöldenergiát használni, 2050-re elérhető a klímasemlegesség. Klímavédelem nélkül nincs semmi, helyette háború van, menekülthullám, társadalmi feszültségek. A baj világméretű, ezért a szorongásunk sem csak magyarázható a magyar folyamatokkal. Fel kell tudni ismerni, kitől és mitől félünk. Persze ezt kimondani könnyű, sokszor hiába akarunk változtatni, nem sikerül. Oroszország háborús agresszor, Európa nem tud kiszakadni Amerika árnyékából, Kína egyre agresszívabb. Úgy tűnik, a világ országai ismét tömbösödnek, ami hazánkra nézve is fontos következménnyel jár. – Ki kell mondanunk, a mi helyünk a nyugati blokkban van, a Nyugat oldalán, a liberális demokrácia oldalán – hangsúlyozta ezzel ismét nagy tapsot kapva. Utóbbi ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne kritizálhatnák a nyugati intézményrendszereket vagy hogy kritikátlanul át kéne venni mindent onnan. Ez viszont nem jelenti azt, hogy Európa alapvető értékeit meg kéne kérdőjelezniük. Korunk populistái azt akarják, hogy féljünk, gyűlöljünk, a populista mantra célba ért. Ezt legyőzni csak őszinteséggel és igazsággal lehet.
Kitért az ukrajnai háborúra is. Létfontosságúnak tartja, hogy Ukrajnában béke legyen, hogy az ország megnyerje honvédőháborúját, és ne váljon orosz bábállammá. Nemzeti érdek az is, hogy megértesse a Nyugat az oroszokkal, hogy súlyos következményei vannak annak, ha egy szuverén államot lerohannak. – Csak akkor lehetünk sikeresek, ha őszinték vagyunk önmagunkhoz és kiváltképpen egymáshoz. Ha kimondjuk az igazságot akkor is, ha népszerűtlen – húzta alá. Könnyű megfejtéseket és gyors győzelmeket nem ígért, de egyet igen: ő őszinte leszek velük akkor is, ha ez nem hoz népszerűséget. Rengeteg csontváz lehet a szekrényekben, jobbról és balról is hazugságok mérgezi az életüket. Úgy látta, a mostani rendszer arra épít, hogy tehetetlennek érezzék magukat az emberek, de szerinte ők nem lesznek tétlenek. – Vezessük új útra Magyarországot – zárta beszédét, ami végén állva tapsolták meg a jelenlévő momentumosok.
„Be akarnak darálni”
A hozzávetőlegesen 500 fős rendezvény moderátora Hajnal Miklós parlamenti képviselő volt, Donáth előtt először Gelencsér Ferenc Momentum-elnök szólal fel, másodszor Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, utána pedig Soproni Tamás terézvárosi polgármester.
Gelencsér beszédét azzal kezdte, jó látni ennyi momentumost egy helyen, idén van hat éve, hogy egy csapat fiatal úgy döntött, megmenti hazánkat a biztos anyagi csődtől a NOlimpia-kezdeményezéssel. – Tanulságos hat év volt, azóta hallom, hallgatjuk, hogy a Momentum csak egy pillanat, percemberek lennénk. – Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem hat év sok perc – mondta. Szerinte a rendszer mindenkit ledarál, akit nem tud megvásárolni, őket is le akarják darálni. Most is igaz, hogy az állampárt számára mindenki veszélyt jelent, akit nem tud irányítani.
– Én éppen ezért rendkívül büszke vagyok rátok, ilyen időkben névvel és arccal vállalni a konfliktust a rendszerrel, önmagában érték. A Momentum nem egy pillanat, a Momentum azt jelenti, lendület. A társadalom azon részének a lendülete, akinek elege van abból, hogy minden környező ország lehagy minket a régióban. Elege van, hogy húsz éve két KISZ-titkár veszekedését hallgatják, és hogy magyar gyűlöli a magyart. A negyedik kétharmad árnyékában sokszor látja az embereken a reményvesztettséget, ő is érezte. „Piszok nehéz” ezt a közösséget vezetni ilyen időkben, de semmire sem cserélné el. Sokat hibáztak, ők maguk is. Például 2017-ben azt hitték, a külföldi egyetemekről hazatérve egyik napról a másikra rá tudjuk illeszteni a megszerzett tudást a magyar közéletre, ez arrogancia volt. Úgy tartja a mondás, minden nemzedéknek rá kell találnia a küldetésére. Sajnos a rendszerváltás elitje elárulta a saját küldetését. Nekik ugyanakkor menniük kell előre. – Ha mi nem csináljuk meg, senki nem fogja – vélte. – Ha mi nem küzdünk egy olyan országért, ahol az állam nem szól bele abba, hogy kit szerethetünk, akkor senki sem fog, ez a mi nemzedékünk küldetése: megmenteni ezt az országot. Mert Magyarországot elrabolták, fogva tartják, csapdába ejtették. A cella rácsait pedig minden nap végigveri a börtönőr – mondta. Hozzátette: a börtönőr nem feketében van, hanem narancsban, a narancs az új fekete – jegyezte meg. Szerinte többet kell tudni hallgatni és figyelni, kopogtatni és pultozni az emberekkel, mert ezeken keresztül tudják megteremteni sokak politikai otthonát, „ki kell tárnunk a kapuinkat”. Szerinte bár vannak hibáik, de legalább nincs közös cégük azzal, akik működtetik a rendszert. – Mi nem elbábozni akarjuk a változást, valódi változást akarunk – szögezte le.
Arról is beszélt, ha minden, a mostani rendezvényen résztvevő momentumos – akik kb. 500-an vannak jelen – fejenként 70 aláírást gyűjt Debrecenben, akkor lesz népszavazás az akkumulátorgyárról. Arra kért mindenkit, álljon Donáth Anna, a jövő oldalára. Gelencsér beszéde végén nagy tapsot kapott.
„Donáth Annát érdemli az ország”
Kerpel-Fronius Gábor arról beszélt, ő a rendszerváltás idején volt egyetemista. Azt remélte akkor, ’90 után új világ jön, hogy sikerül leszámolni a kompország rémesen hamis mítoszával. Hogy olyan országot lehet építeni, ahol a szabadság talaján állnak. Szerinte Donáth Anna az a politikus, aki érzi azt a felelősséget, ami rájuk nehezedik, hogy leszámoljanak 30 év tévedéseivel. Magyarország ilyen politikusokat érdemel – jelentette ki nagy tapsot kapva ezzel. – Olyat, akinek van figyelme, empátiája, van benne könyörületesség. Aki a problémákat ne elhazudni, hanem megoldani akarja. Akit hazája szeretete vezet, nem politikai ellenfele gyűlölete – részletezte tovább. – Donáth Anna azt mondja nekünk, hogy az igazságot ki kell mondani, és én ezzel a mondattal mélységesen egyetértek – jegyezte meg.
Világítótorony a magyaroknak
Soproni Tamás azt mondta, egy másik pártban azt mondanák rá, hogy egy „házmesterfajta” polgármester, reméli, mindegyik momentumos politikus házmester, már ha az a cél, hogy ne csak orbánozzanak, de hogy a kerület fejlődjön, és ha ennek kritériuma, hogy szeretik a rendet. Leszögezte, csak stabil alapokon lehet pártot építeni. Szerinte Donáth Annának köszönhetően született meg az az alapelv, hogy kimondják az igazságot, akkor is, ha az kellemetlen. – Mi igazán hisszük, hogy lehet más a politika – mondta megjegyezve, hogy ezzel arra reagál, hogy „beszólt” nekik egy pártelnök (az LMP társelnöke, Ungár Péter – a szerk.). – Anna olyankor is világítótoronyként mutatja az irányt, mikor nem ő vezeti a közösséget – jegyezte meg. Szerinte nem lehet a messiásra várni, a Momentum az egyetlen közösség, ami érti a 21. század problémáit. Biztos jólétet, ami nem omlik össze, csak igazságra lehet építeni. – Igazmondásban pedig minden versenytársunknak vannak hiányosságai – szúrt oda riválisaiknak. Csak rajtunk múlik, hogy minden magyar meglássa a fényt a világítótorony tetején, ahogy anno ők látták ezt meg Donáth Annában korábban.
Beindul a politikai élet
Jól látszik, hogy a tavasz közeledtével a belpolitikai élet is felpezsdül: pénteken az MSZP tartott sajtónyilvános rendezvényt, szombaton délelőtt az LMP kongresszust, vasárnap pedig a DK-nak lesz évértékelője. Jövő héten pedig Orbán Viktor miniszterelnök kérésére háromnapos „stratégiai” ülést tart a kormány Sopronban.
