Időre, energiára és pénzre egyaránt szükség van egy sikeres választási kampányhoz, ám a jogi felelősségre vonással szembenéző 77 éves amerikai exelnök esetében az ellene megindult büntetőeljárások mindhárom erőforrást veszélybe sodorják.
Fotó: ELIJAH NOUVELAGE| Forrás: AFP
A republikánus elnökjelöltségre újra pályázó milliárdos idén áprilisban történelmet írt, amikor ő lett a legelső amerikai elnök, aki ellen vádat emeltek mandátuma lejárta után, méghozzá New York államban a Stormy Daniels pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénzzel összefüggésben. Trump akkor képes volt előnyt kovácsolni a helyzetből: évek óta bevált taktikáját követve politikai üldöztetés áldozatának mutatja be magát, amelyben az amerikai jobboldal egy jelentős része partnernek bizonyult, még pártbéli riválisai is ezt a narratívát szajkózzák. Rabosítását követően új lendületet kapott kampánya, és a felmérésekben elhúzott legfőbb vetélytársa, Ron DeSantis floridai kormányzó és többi republikánus elnökjelölt-aspiráns előtt.
Aztán júniusban jött a vádemelés a jogosulatlanul magánál rejtegetett titkos iratokkal kapcsolatban, majd múlt héten a 2020-as elveszített elnökválasztást követően szőtt demokráciaellenes összeesküvés miatt. Ezek súlyosabb bűncselekmények (erről lásd keretes írásainkat), ám a politikai dinamika látszólag mit sem változott: Trump továbbra is toronymagasan vezeti a republikánus mezőnyt és eséllyel várhatja a jövő januárban kezdődő előválasztást. A felszín alatt azonban a jogi kötelezettségek és az azzal járó problémák csak sokasodnak.
Donald Trump ártatlannak vallotta magát a titkos iratok ügyében, de 37 vádpontra kell felelnie – Az ingatlanmillárdost – aki 2024-ben újra indul a republikánus…
Donald Trump megjelent a bíróságon és ártatlannak vallotta magát a 2020-as elnökválasztásról szóló hazugságai ügyében – Fél óra alatt véget is ért az első…
Volt alelnöke is Donald Trump ellen tanúskodhat – Nem csak a politikában, de a bíróság előtt is megküzdhet egymással a két korábbi szövetséges.
Az idő előrehaladtával Trumpnak egyre több idejét és energiáját fogják lekötni a a bűnvádi eljárások, hiszen konzultáni kell ügyvédeivel a védelem stratégiájáról, és utazgatni az egymástól gyakran több ezer kilométerre fekvő tárgyalótermek között, miközben az előválasztási kampány részéként keresztbe-kasul kell járni az éppen szavazásra készülő államokat is. A Stormy Daniels-ügy várhatóan márciusban kerül tárgyalásra New Yorkban, a titkos iratok ügye pedig májusban Floridában – vélhetően lesz olyan időszak, amikor a két büntetőper egyszerre tart majd. A demokráciaellenes összeesküvés washingtoni bíróság elé kerülő ügyében egyelőre nincs meghirdetve a perdátum, de feltehetően annak ideje is átfedésben lesz a másik két eljárással. A volt elnök programját még sűrűbbé teheti, hogy akár már a héten vádat emelhetnek ellene egy negyedik ügyben is, Georgia államban a 2020-as választás végeredményének megváltoztatására tett kísérlet miatt.
Vádat emeltek Donald Trump ellen a pornószínésznő miatt, a volt amerikai elnök ártatlannak vallotta magát a bíróság előtt – Ő az első elnök az Egyesült Államok…
A büntetőeljárások számával egyenes arányban emelkednek az azzal járó ügyvédi költségek is Trump-kampánya számára, amely vélhetően nemcsak a milliárdos, hanem a tanúként beidézett vagy vádlottársként megnevezett jelenlegi és egykori beosztottjainak számláit is fedezi. Ez jogilag nehezen összeegyeztethető, elvégre felveti a tanú befolyásolásának lehetőségét, de a gyakorlatban költséges is. A volt elnök politikai alapja, a Save America PAC sajtóhírek szerint idén már 40,2 millió dollárt fordított jogi kiadásokra, és annyira pénzszűkében van, hogy visszaigényelt egy másik Trump-párti kampányszervezetnek átutalt 60 millió dollárt, amelyet eredetileg TV-reklámokra szántak.
Trump látszólag abban bízik, hogy jövőre elnökké választják, és egy saját magának adott elnöki kegyelemmel pontot tehet a jogi felelősségre vonására tett kísérletek végére, ügyvédei éppen ezért a bírósági eljárások elhúzására törekszenek. Egyelőre azonban a milliárdos még a republikánus elnökjelöltséget sem veheti biztosra.
Habár a történelmi vádemelések eddig a malmára hajtották a vizet, az igazi erőpróba még csak ezután következik: az elnökjelölt-aspiránsok két hét múlva esedékes első vitájával élesedni fog az előválasztási kampány, miközben a közelgő tárgyalások miatt erőforrásai egyre szűkösebbnek ígérkeznek.
Hallgatási pénz
Az ügy röviden: A 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump ügyvédje és intézője, Michael Cohen 130 ezer dollárt fizetett Stormy Daniels pornószínésznőnek, hogy ne tárja a nyilvánosság elé a milliárdos 2006-ban vele folytatott házasságtörő viszonyának történetét. A new york-i ügyészség szerint Trump utasította Cohent a hallgatási pénzt átadására, majd utólag 420 ezer dollárt kifezetésével térítette meg a költségeket, amelyet ügyvédi díjként számolt el.
A vád: 34 rendbeli üzleti csalás az elnökválasztás tisztaságának aláásására irányuló összeesküvés részeként, mondván Trump megsértette a kampányfinanszírozási törvényeket a hallgatási pénz kifizetésével
A komplikáció: A vád bizonytalan jogi elméleten alapszik. Bonyolítja a helyzetet, hogy a koronatanúnak ígérkező Michael Cohen nem éppen szavahihetőségéről híres, hiszen 2018-ban elítélték őt hamis tanúzásért, miután (Trump utasítására) eskü alatt hazudott a kongresszusnak.
A védelem érvei: A volt elnök ügyvédei azt állítják, hogy a hallgatási pénz nem számít kampányköltésnek, mert állításuk szerint Trump azért fizetett, hogy megvédje családját a potenciális botránytól.
Jelentősége: A sokkal súlyosabb bűncselekményekről szóló másik két büntetőeljárás háttérbe szorította az ügyet. Ha bűnösnek is találnák Trumpot, akkor is legfeljebb pár hónap börtönre számíthat.
Perdátum: A tárgyalás első napjának 2024. március 25-ét jelölte ki a bíróság.
A titkos iratok
Az ügy röviden: Donald Trump bizalmas dokumentumok ezreit vitte magával, miután 2021 januárjában lejárt elnöki mandátuma és kiköltözött a Fehér Házból. A titkos iratok egy részét többszöri felszólítás ellenére sem szolgáltatta vissza az államnak, azokra a FBI tavaly augusztusban mar-a-lagói rezidenciája átkutatásakor bukkantak rá. A hatóságok szerint Trump korábban nemzetbiztonsági ellenőrzésen nem át esett személyeknek mutatta meg a dokumentumokat, azok elrejtésére utasította asszisztensét, s megkísérelte letöröltetni a rezidencia biztonsági kameráinak felvételeit, miután a nyomozók felszólították őt az iratok beszolgáltatására.
A vád: A kémtörvény 32 rendbeli megsértése azon belül nemzetbiztonsági információk több rendbeli jogellenes megőrzése, az igazságszolgáltatás akadályozására irányuló összeesküvés és öt ezzel összefüggő vádpont, valamint két rendbeli hamis tanúzás. Trumpnak két vádlottársa is van, személyi asszistense Walt Nauta, illetve a rezidencia karbantartója, Carlos De Oliveira.
A komplikáció: Az FBI mar-a-lagói razziája után Joe Biden amerikai elnök, illetve Mike Pence volt alelnök otthonából is előkerült néhány tucat titkos irat, amelynek nem szabadott volna ott lenni. Ezeket ügyvédjeik révén önként átadták és a hatóságok nyomozását segítették. Biden rezidenciájának későbbi átvizsgálasakor az FBI újabb hat bizalmas dokumentumra bukkant. A hatóságok júniusban közölték, hogy nem fognak vádat emelni Pence ellen ezügyben. A hivatalban lévő elnökkel szembeni eljárás viszont még nem zárult le.
A védelem érvei: Trump eleinte azt hangoztatta, hogy egy szóbeli elnöki rendeletet adott ki, amely automatikusan feloldotta a Mar-a-Lagóba átszállított feljegyzések titkosítását. Egy azóta kiszivárgott hangfelvételen azonban a milliárdos is elismerte, hogy titkos információkat tartalmazó iratok maradtak a birtokában. A volt elnök azt is állította, hogy joga volt magánál tartani a dokumentumokat.
Jelentősége: A vádiratok alapján ebben az ügyben gyűltek össze a leginkább meggyőző terhelő bizonyítékok: hang- és videófelvételek, ügyvédi feljegyzések támasztják alá, hogy Trump tudatosan rejtegette a titkos iratokat a hatóságok elől. Súlyos vétségről van szó, és az ezzel járó nemzetbiztonsági kockázatok a közvélemény számára is világosak. Biden és Pence összehasonlíthatatlanul kisebb botlásai ugyanakkor politikai muníciót biztosítanak a volt elnöknek a vádak relativizálására.
Perdátum: 2024. május 20-ára tűzték ki az első tárgyalást.
Demokráciaellenes összeesküvés
Az ügy röviden: Donald Trump elveszítette a 2020-as elnökválasztást Joe Bidennel szemben, ám vereségét nem ismerte el, s a hatóságok szerint tisztességtelen eszközökkel megkísérelt hatalomban maradni. Választási csalásokról szóló alaptalan összeesküvés-elméletek terjesztésével tudatosan megrendítette a demokráciában vetett bizalmat, és nyomást gyakorolt tisztségviselőkre, köztük Mike Pence alelnökre, hogy változtassák meg a választás végeredményét. Törekvései 2021. január 6-án csúcsosodtak ki, amikor hazugságaival felhergelt hívei megtámadták a Capitoliumot, kvázi puccsot kíséreltek meg a békés hatalomátadás megakadályozására, miközben a leköszönő elnök 187 percig tétlenül nézte az erőszakos csőcselék randalírozását, mielőtt békés távozásra szólította volna fel híveit.
A vád: Az Egyesült Államok megtévesztésére és hivatalos eljárás akadályozására irányuló összeesküvés, hivatalos eljárás akadályozása és akadályozásának kísérlete, szabad joggyakorlás elleni összeesküvés.
A védelem érvei: Jogi csapata szerint a szólásszabadság részeként mindenkinek jogába áll akár hazudni is, emiatt irreleváns, hogy Trump tényleg hitt-e abban, hogy elcsalták a választásokat vagy tudatosan félrevezette erről a közvéleményt. Ügyvédei vélhetően azt is állítják majd, hogy a volt elnöknek mindehhez joga volt.
A komplikáció: A koronatanú Mike Pence lehet, aki Trump egyik riválisa a republikánus előválasztáson.
Jelentősége: Messze ez a legsúlyosabb bűncselekmény, amellyel Trumpot megvádolták, emiatt valószínűleg ez az ügy fogja a legnagyobb figyelmet kapni. Számos korábbi beosztottja tanúskodhat a volt elnök ellen. A Wall Street Journal például arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás körüli machinációkban kulcsszerepet betöltő Mark Meadows egykori kabinetfőnökre alig van utalás a vádiratban, ami akár arra is utalhat, hogy vádalkut kötött a hatóságokkal.
A büntetőeljárás potenciális következményeként újra napirendre kerülnek a 2020-as választásokkal kapcsolatos alaptalan konteók. Ez kellemetlen helyzetbe hozza a prominens republikánusokat, akik a trumpista csalás-narratívától való elhatárolódással a volt elnök és híveik haragját kockáztatják, az összeesküvés-elméletek melletti állásfoglalással viszont mérsékeltebb szavazóik szimpátiáját veszíthetik el. DeSantis éppen hétfőn kényszerült elismerni Trump választási vereségét egy interjúban.
Perdátum: Augusztus 28-ra tűzte ki az első tárgyalás napját a bírónő.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. augusztus 9-én.
