Telex
„Orbán Viktor kemény ember, okos ember. Azt mondta, hogy Trumpra van szükség elnökként, mert tőle Kína és Észak-Korea is félt. Oroszország is félt” – kaphatták fel a fejüket Donald Trump és Kamala Harris első és talán egyetlen elnökjelölti vitájának magyar nézői hajnal négy tájékában, amikor váratlanul a magyar miniszterelnök neve hangzott el élő egyenes adásban. Donald Trump rajongója, Orbán felemlegetésével azt próbálta igazolni, hogy igenis vannak tisztelői a világban.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor belegyalogolt a karrierjét ügyészként kezdő Harris csapdájába, aki többször is belekényszerítette Trumpot, hogy a védhetetlent védje, mint például a Central Park-i ötök esetében, akiknek annak idején a kivégzését követelte, pedig azóta kiderült, hogy ártatlanul ítélték el őket. Amikor pedig Harris arról beszélt, milyen abszurd dolgokról beszél Trump a nagygyűlésein, amiről a nézők egy idő után el is szivárognak, dühös vagdalkozásba kezdett Harris kampányrendezvényeinek közönségéről.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor belegyalogolt a karrierjét ügyészként kezdő Harris csapdájába, aki többször is belekényszerítette Trumpot, hogy a védhetetlent védje, mint például a Central Park-i ötök esetében, akiknek annak idején a kivégzését követelte, pedig azóta kiderült, hogy ártatlanul ítélték el őket. Amikor pedig Harris arról beszélt, milyen abszurd dolgokról beszél Trump a nagygyűlésein, amiről a nézők egy idő után el is szivárognak, dühös vagdalkozásba kezdett Harris kampányrendezvényeinek közönségéről.
A demokrata és a republikánus elnökjelölt magyar idő szerint szeptember 11-én hajnali háromkor, vagyis amerikai idő szerint főműsoridőben, a keleti parton este kilenc, a nyugati parton este hat órakor csapott össze Philadelphiában. Könnyen lehet, hogy ez lesz az egyetlen tévévitájuk, amit némi huzavona után végül abban a keretben és ott tartottak meg, amiben még Joe Biden és Donald Trump kampánya egyezett meg kora nyáron. Az akkori megállapodás alapján az idei kampányban mindössze két elnökjelölti vitát rendeznek – az első június végén annyira katasztrofálisan sikerült Bidennek, hogy a saját pártjából is egyre fokozódó nyomás hatására pár héttel később visszalépett az elnökjelöltségtől. Hogy ezután a Demokrata Párt rendkívül gyorsan sorolt be Harris mögé, nagy lendületet adott az új jelöltnek.
A nyár olyan drámai események sorozatából állt, hogy szinte kibogozhatatlan, minek mekkora hatása volt. Csupán napok teltek el a Trump elleni merénylet, a republikánus jelölőgyűlés, Biden visszalépése, Harris jelöltté választása és a demokrata jelölőgyűlés között. Mindegyik eseménynek nagy hatása lehetett a verseny állására. A a leglátványosabb fordulat az volt, hogy az első jelölti vita után szinte legyőzhetetlennek tűnő Trump augusztusra hátrányba került a felmérésekben, bár a legfrissebb minőségi közvélemény-kutatás már újra Trump országos előnyét mérte.
Bár ez utóbbinak az amerikai választási rendszerben, amiben nem közvetlenül választják az elnököt, kevesebb jelentősége van, összességében az ún. elektori térkép Trumpnak kedvez, még egy kis előny is biztos győzelmet jelenthet neki. A választás valójában hét csatatérállamban – Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Wisconsin és talán a legfontosabb Pennsylvania – dőlhet majd el, ezek mindegyikében hibahatáron belüli a különbség a két jelölt között.
Harrisnek a vita esélyt nyújtott rá, hogy bemutatkozhasson az amerikai választóknak. Ez elég sajátos pozíció, végül is 2020-ban már versenyben volt a demokrata elnökjelöltségért, az elmúlt közel négy évben pedig alelnökként szolgált, de egészen Biden július végi visszalépéséig komolyan nem merült fel, hogy ő lehet az Egyesült Államok következő elnöke. A New York Times/Siena College közvélemény-kutatásában válaszolók 28 százaléka érezte úgy a vita előtt, hogy többet kéne még tudnia arról, ki ő, és valójában mit is képvisel.
Trumpnak elvileg egyszerűbb volt a helyzet, neki csak arra a három témára kellett volna koncentrálnia, amelyekben a közvélemény-kutatások szerint a választóknál jobban rezonál a republikánus jelölt üzenete. Ezek a bevándorlás, a gazdaság és a külpolitika kérdései voltak. Nézzük hát, ennek függvényében hogyan alakult a vita.
Trump annyiban teljesítette a feladatát, hogy akár adta magát, akár nem, igyekezett a bevándorlásra terelni a szót. De arról, hogy hogyan kezelné a helyzetet, nem sokat mondott. Állításai javarészt kimerültek olyan abszurditásokban, mint hogy a bevándorlók amerikaiak házi kedvenceit eszik. Ezt a vádat elsőként alelnökjelöltje, J. D. Vance fogalmazta meg, állítván, hogy az ohiói Springfieldben, ahol az elmúlt években mintegy húszezer, az Egyesült Államokba amúgy legálisan érkezett haiti bevándorló telepedett meg, a bevándorlók elrabolják és megeszik szomszédaik kutyáit és macskáit. Az állítást amúgy a springfieldi önkormányzat tételesen cáfolta.
Trumpot a tények nem szokták megzavarni légből kapott elméletei hirdetésében, amit jól példázott a 2020-as elnökválasztás témája. David Muir, az ABC tévécsatorna által rendezett vita egyik műsorvezetője például igyekezett lehetőséget adni Trumpnak, hogy visszavonuljon a négy évvel ezelőtti választás óta minden alap nélkül, de kitartóan hangoztatott csalásvádjából. Muir utalt rá, hogy három és fél év után, egy kampányrendezvényén Trump úgy fogalmazott, egy paraszthajszállal elvesztette a 2020-as választást. „Azt ironikusan mondtam” – vágta rá Trump, és kitartott amellett, hogy ő nyerte a választást, amit valójában hétmillió szavazattal elvesztett. „Donald Trumpot 81 millió ember rúgta ki” – emlékeztetett Harris.
A gazdasággal és az abortusszal kezdtek
De ne rohanjunk ennyire előre. A vita alaphangját már a jelöltek bevonulása megadta. A színpadi balról érkező Harris egyenesen Trump felé indult, hogy kezet fogjanak. Trump próbálta kikerülni, de Harris a pódiumot megkerülve hozzálépett, határozottan kezet fogott vele, és bemutatkozott riválisának, akivel valójában most találkoztak először hivatalos körülmények között.
A vita első témája a gazdaság helyzete volt. A közvélemény-kutatások szerint az amerikai választók inkább Trumptól remélik a gazdaság felemelkedését, elvben ez a témakör neki kedvezett. Harris ezért egyből azzal nyitott, hogy „csak nekem van tervem a középosztály felemelésére”, miközben Trump a milliárdosok és a nagyvállalatok adóját csökkentené, az importáruk megvámolásával pedig valójában a középosztályt adóztatná. Trump vámtervét szimplán „Trump-adónak” nevezte. Trump visszautasította, hogy ez adó lenne, mert a vámokat szerinte az USA-val kereskedő országok fizetik majd meg. Ezután az inflációról beszélt, de hamar áttért a bevándorlás kérdésére, mondván az új bevándorlók az afroamerikaiak és a latinók, illetve szakszervezeti tagok munkahelyeit veszik el. „Gyorsan ki kell őket pakolnunk” – mondta.
„Donald Trump a legnagyobb munkanélküliséget, a legkatasztrofálisabb egészségügyet hagyta maga után” – riposztozott Harris, aki még a Capitolium 2021. január 6-i ostromát is felemlegette, ahogy a Project 2025-öt, a Trumpot támogató konzervatív koalíció átfogó tervét is felemlegette. „Semmi közöm a Project 2025-höz. Nem olvastam, nem is akarom elolvasni, direkt nem olvasom” – mondta. Saját tervét úgy foglalta össze, hogy „adókat fogok csökkenteni, és a legnagyszerűbb gazdaságot vezetni”. Azt is mondta, hogy az emberek nem értékelik eléggé, hogy milyen remek munkát végzett a járvány elleni védekezésben.
„Donald Trumpnak nincs terve az önök számára” – mondta erre Harris. Kijelentette, hogy a gazdasági elemzők szerint Trump terve rossz, növelné a költségvetési hiányt, növelné az inflációt, recesszióba vinné az országot, ezzel szemben az övé jó. Harris a Wharton közgazdászaira is hivatkozott. Trump erre az egyetemre járt, szívére is vette a támadást, mondván a Wharton tanárai szerint zseniális a terve.
Az egyik műsorvezető, David Muir kérdésében felidézte, hogy a számítások szerint Trump vámtervei évi négyezer dollárral növelhetnék a családok kiadásait. Trump kitért a válasz elől, inkább arról beszélt, hogy „alattuk (Biden és Harris kormányzása idején) volt a legmagasabb az infláció”. Harris erre azzal válaszolt, hogy Trump kormányzása alatt nőtt a külkereskedelmi egyenleg hiánya, és olyan csipeket adott el Kínának, amivel az modernizálni tudta a hadseregét. Felidézte azt is, hogy Trump Hszi Csin-ping elnöknek hálálkodott a Covid idején.
„Nem mi adtunk el csipeket Kínának, hanem Tajvan, mert mi már nem is gyártunk csipeket” – válaszolta Trump, majd valahogy újra a bevándorlókra terelte a szót.
A következő téma a demokraták erőssége, az abortusz kérdése volt. A másik műsorvezető, Lindsey Davis kérdezett rá, hogy Trump annyi mindent mondott már a témában, miért bízhatnának benne a nők. Trump erre arról kezdett beszélni, hogy valakik babákat akarnak kivégezni, végül arra jutott, hogy valójában ebben a kérdésekben a tagállamoknak kell dönteniük, és ő ezt segítette elő. Bátor döntésnek nevezte az abortuszjog alkotmányos védelmét garantáló Roe kontra Wade ítélet felülbírálatát, amit az elnöksége alatt kinevezett konzervatív bírák többségével hozott meg a legfelsőbb bíróság. A műsorvezető, Davis, mielőtt Harrisnek adta volna a szót, azt azért megjegyezte, hogy nincs a világon egyetlen állam sem, ahol a babák kivégzése törvényes lenne.
„A kormánynak, különösen Donald Trumpnak nincs joga ahhoz, hogy megszabja, mit kezd egy nő a saját testével” – válaszolta Harris, aki szerint a mostani bizonytalanság miatt orvosok félnek megfelelő ellátást nyújtani rászoruló nőknek. „Ha Trumpot újraválasztják, országos abortusztilalmat fog bevezetni” – állította. „Hazugság! Nem fogok tilalmat bevezetni” – mondta Trump, aki szerint mindenki azt akarja, hogy a tagállamok maguk dönthessenek az abortusz kérdésében. „Nem támogatom az abortusztilalmat, de ez nem is számít” – mondta. De még a műsorvezetők visszakérdezésére se volt hajlandó kijelenteni, hogy elnökként megvétózna egy országos abortusztilalmat. Azt viszont megismételte, hogy a demokraták már megszületett gyermekek abortuszát is támogatnák.
Orbán Viktor és a házi kedvenceket faló bevándorlók
Ezután következett a bevándorlás témája, amiben Trump a házi kedvenceket evő migránsokról értekezett, Harris pedig felidézte, hogy Trump a kampánygyűlésein Hannibal Lecterről és rákot okozó szélerőművekről szokott beszélni, ezért is lehet, hogy még a rajongói is elszivárognak a rendezvényekről. Ezzel sikerült is felpaprikáznia Trumpot, aki azt mondta, neki vannak a legnagyobb gyűlései, és azzal próbált visszavágni, hogy világszerte visszaesik a bűnözés, mert „a bűnözőiket neki (mármint Harrisnek) adták”, majd a bűnözés növekedéséről és „migránsbűnözésről” beszélt. David Muir közbevetésére, hogy az FBI statisztikái szerint csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, Trump azzal kontrázott, hogy az FBI hazudik.
Ha már Trump a bűnözésre terelte a szót, Harris élt a lehetőséggel, és emlékeztette a nézőket, hogy Donald Trumpot 34 rendbeli vádpontban már elítélték, és több büntetőeljárás is folyamatban van ellene. Trump azzal kontrázott, hogy ezek politikai okokból folyó eljárások, Biden használja fegyverként az igazságszolgáltatást, és talán „ezért is kaptam golyót a fejembe”, utalt a júliusi merényletre, amiben egy lövedék súrolta a fülét. Az amerikai jogrendben amúgy az elnöknek nincs befolyása az igazságszolgáltatásra, az ügyészséget felügyelő igazságügyi minisztérium nagy autonómiát élvez.
A következő témakör a rétegrepesztéses palagáz-kitermelés, a fracking volt, amit 2019-ben, a demokrata elnökjelölti versenyben Harris ellenzett. Most azt mondta, hogy az ő szavazata kellett ahhoz a szenátusban, hogy az inflációcsökkentő törvénycsomag részeként új mezőket nyithassanak meg, és a továbbiakban se tervezi a fracking betiltását. „Transzgender műtéteket akar végezni illegális bevándorlókon” – közölte ekkor Trump egy hosszú és zavaros gondolatfolyam közepette, majd arról kezdett beszélni, hogy a naperőműveknek egy teljes sivatag kell, hogy egy kis áramot termeljenek. „Amúgy én támogatom a napenergiát” – vetette közbe, egyből ellentmondva önmagának.
A következő téma a Capitolium 2021. január 6-i ostroma volt. Trump azt állította, hogy ő békés demonstrációra szólította a híveit, akik nem is öltek meg senkit. Majd a határok védelméről kezdett beszélni, kikerülve a kérdést, hogy eleget tett-e az erőszak megfékezéséért a zendülés napján. Na de bán-e bármit az aznapi cselekedetei közül, kérdezte a műsorvezető David Muir. Trump egyből másra kente a felelősséget, mondván nem is ő szervezte a demonstrációt, és Nancy Pelosi akkori demokrata házelnök és a polgármester felelősségét kezdte emlegetni. Közben felhozta azt is, hogy Harris felszámolná a rendőrséget. „Ez nem igaz” – mondta maga elé, mikrofonon kívül Harris, amivel sikerült kizökkentenie Trumpot. „Én beszélek” – vetette oda ellenfelének, akit a nézők lekapcsolt mikrofonja miatt amúgy nem is hallhattak.
Ezután kérdezte meg Muir Trumptól, hogy most már elismeri-e vereségét a 2020-as választáson. Trump inkább csak elismételte alaptalan vádjait, majd minden átvezetés nélkül megint a bevándorlókat kezdte szapulni. Harris ekkor emlegette fel, hogy a világ vezetői körberöhögik Trumpot, hogy képtelen elengedni a témát, és elismerni, hogy 2020-ban vereséget szenvedett. Trump ekkor hivatkozott Orbán Viktorra.
Gáza, Ukrajna, Afganisztán
A következő téma a gázai válság volt. A háború úgy kezdődött, hogy a Hamász terrorszervezet október 7-én lemészárolt több mint 1200 izraelit, kezdte válaszát Harris, aki azt mondta, hogy továbbra is mindent megad Izraelnek ahhoz, hogy megvédhesse magát, de kétállami megoldásra van szükség, hogy a palesztinok is megkapják azt a méltóságot és szabadságot, amit megérdemelnek. Trump viszontválaszában először is arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát, ha ő az elnök, Harris pedig gyűlöli Izraelt és „rosszféleképpen gyűlöli az arab lakosságot is”. Szerinte Izrael két év múlva nem létezne, ha Harris győz.
Megismételte, hogy megválasztása esetén még a beiktatása előtt véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Harris erre felemlegette, hogy Trump szabad kezet adna Putyinnak, és „szerelmes leveleket írt Kim Dzsongunnak”. Trump azzal vágott vissza, hogy Bidenék nem ellenezték az Északi Áramlat megépítését. Valójában ellenezték, de az Egyesült Államoknak kevés beleszólása van Németország és Oroszország üzletébe.
A reklámszünet után az orosz–ukrán háború kérdésével folytatódott a vita. Trump, amúgy tévesen, azt állította, hogy az EU semmivel nem száll bele a háború költségeibe – valójában az EU és az európai országok összességében több pénzzel támogatták Ukrajnát, mint az USA. A volt elnök a harmadik világháborúval is rémisztgetett. Amikor arról kérdezték, hogy azt akarja-e, Ukrajna győzzön, arról beszélt, hogy a háború mihamarabbi befejezése az Egyesült Államok érdeke, de amúgy inkább Biden bírálatával volt elfoglalva.
„Először is emlékeztetném, hogy nem Joe Biden ellen, hanem ellenem indul a választáson”
– élt a felkínált lehetőséggel Harris, majd azzal folytatta, hogy Ukrajna az amerikai katonai segélynek hála képes megőrizni szabadságát és államiságát. „Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már Kijevben ülne, és Európa maradékával szemezne” – mondta. „Putyinnak atomfegyverei vannak, erről soha senki se beszél” – közölte erre Trump, aki ezután azzal vádolta Harrist, hogy rossz tárgyaló, mert Biden őt küldte 2022 februárjában egyeztetni Putyinnal, és mégis háború lett. Putyin pedig szerinte Moszkvában ülne.
Harris soha nem találkozott Putyinnal. 2022 februárjában, a háború kitörése előtt részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol találkozott Volodimir Zelenszkijjel. Putyinnal már csak azért se találkozhatott, mert az orosz elnök ott se volt, meg se hívták az eseményre.
A külpolitikai témák sorában Afganisztán következett. Harris védelmébe vette Bident, mondván ő három elődjével szemben nem csak ígérgette, hanem végre is hajtotta a kivonulást Afganisztánból, véget vetve annak a háborúnak, ami napi háromszáz millió dollárjába került az amerikai adófizetőknek. Majd emlékeztetett rá, hogy a kivonulás feltételeit még Trump egyeztette le a tálib vezetőkkel. Ez valóban így történt, Trump még a kivonulás idejében is megállapodott, lényegében cselekvési tervet adva a talibánnak, amely aztán úgy is időzítette 2021 nyári hadműveleteit, hogy az amerikai kivonulás idejére gyakorlatilag körbezárja Kabult. Trump szerint a megállapodás remek volt, azért volt rá szükség, mert a tálibok amerikai katonákat öltek, és csak az volt a baj, hogy Bidenék nem tartották be a tálibokkal kötött megállapodást a kivonulásról.
David Muir műsorvezető ezután arról kérdezte Trumpot, hogy egy interjúban miért vonta kétségbe Harris fekete identitását. Az interjúban arról beszélt, hogy Harris mindig is az indiai származását népszerűsítette korábban, „néhány évvel ezelőttig nem tudtam, hogy fekete”. „Engem nem érdekel” – közölte Trump a vitán, szerinte ő csak elmondta, amit olvasott, neki mindegy. Harris viszont felemlegette, hogy Trump mindig is élt a faji indulatok felkorbácsolásával. Arról is beszélt, hogy Trump annak idején egész oldalas hirdetésben követelte a Central Park-i ötök kivégzését. Az öt színes bőrű fiatalt egy futó megerőszakolásával és bántalmazásával vádolták, és el is ítélték őket. Majd bő húsz évvel később felmentették, mert valójában ártatlanok voltak, és többmilliós kártérítést is fizettek nekik. Trump a vitában csak azt hajtogatta, hogy mások is bűnösnek gondolták a Central Park-i ötöket.
Ezután rátértek az egészségbiztosításra. Trump már kilenc éve azzal kampányolt, hogy eltörli az Obamacare néven közismert egészségbiztosítást. Kilenc év után van-e bármi konkrét terve az egészségbiztosításra, kérdezte tőle Lindsey Davis. Trump szerteágazó monológba kezdett, a válasz tömören: nincs, különböző koncepciók vannak. Harrist arról kérdezték, hogy négy éve az általános állami egészségbiztosítás ötletét támogatta, most mit gondol. Ő is kibújt a válasz alól, inkább arról beszélt, hogy Biden elnöksége alatt sikerült korlátozni a gyógyszerárakat.
Trump és Harris is a változás emberének próbálja mutatni magát
„Az egykori elnök hoaxnak nevezte a klímaváltozást” – kezdte válaszát Harris a következő kérdésre, hogy hogyan hárítaná el azt, amire egzisztenciális veszélyként hivatkozik. Erre egy perce lett volna, így hát inkább arról beszélt, hogy a klímavédelem gazdaságstratégiájuk alapköve, és egyből arra terelte a szót, hogy inflációcsökkentő programjuk részeként gyárakat építenek. Trump az inflációs törvény eltörlését ígéri, ami viszont sok republikánus vezetésű tagállamban is aggályokat ébreszt, mert a program részeként sok megújulóenergia-ipari beruházás létesült ezekben. Trump viszontválaszában hosszú monológba kezdett arról, hogy kínai autógyárak épülnek Mexikóban, és az Egyesült Államok helyett Ukrajnába küldik a pénzt.
Záróbeszédében Harris kampánya fő üzenetét ismételte meg: Trump a múlt embere, de ő a jövőbe tekint, „előre megyünk”. Arról beszélt, hogy elnöksége során az Egyesült Államok nagyságának megőrzésén dolgozna, és azon, hogy a világ továbbra is tisztelje az országukat. „Minden amerikai elnöke akarok lenni, és arra koncentrálni, hogy a következő tíz-húsz évben mit tehetünk az ország felemelkedéséért”.
„Mindig arról beszél, hogy mit csinálna. Én azt kérdezem, hogy miért nem csinálta eddig is? Három és fél éve van kormányon” – mondta Trump, aki a vita előtti pénzfeldobás nyerteseként azt választotta, hogy övé legyen az utolsó szó. „A legrosszabb elnök, a legrosszabb alelnök” – mondta, miközben azzal vádolta Harrist és Bident, hogy amerikai fegyvereket adtak Afganisztánnak és migránsok millióival árasztották el az országot.
Az elhangzottaknál, és úgy általában a vitánál is fontosabb persze a közönség reakciója, valójában az dönti el, ki nyerte a vitát.
A CNN gyorsfelmérésében a válaszadók 63 százaléka Harrist ítélte győztesnek, ami annak fényében különösen kedvező eredmény a demokrata jelöltnek, hogy a megkérdezettek előzetesen 50-50 százalékban voltak megosztottak abban, hogy ki nyerheti majd a vitát. Ha nem is ennyire, de a művésznő általános népszerűségére tekintettel nagyon is fontos fejlemény, hogy a vita végeztével Taylor Swift az Instagramon jelentette be, hogy Kamala Harrisre fog szavazni.
