A terv ékesszóló jele annak, hogy a Trump-adminisztrációt nem érdekli a NATO.
együtt finanszíroznák a kontinens stratégiai képességeinek megteremtését | Fotó: NICOLAS TUCAT AFP
Az Egyesült Államok jelentősen csökkenti a NATO európai műveleteihez rendelkezésre bocsátott repülőgépek és hadihajók számát – jelentette a The New York Times szombaton két magas rangú európai tisztviselőre hivatkozva. Az illetékesek által felvázolt és a szövetségesekkel június elején írásban is közölt terv alapján a döntés korlátozni fogja a NATO képességét az orosz tengeralattjárók megfigyelésére, s arra, hogy konfliktus esetén nagy hatótávolságú rakétákat indítson orosz területre.
A leépítések tartalmazzák az F-16 és F-15E vadászgépek számának csökkentését nagyjából 150-ről 100-ra, a tengeri felderítő repülőgépek számának csökkentését 26-ról 15-re, valamint mind a nyolc, korábban Európa számára elérhető légi utántöltő repülőgép kivonását is.
Más térségekbe csoportosítanak át egy rakétahordozó tengeralattjárót és egy repülőgép-hordozót, számos hadihajót és az eddig Európa védelmére kijelölt két bombázócsoport egyikét is.
E részletek, amelyek közül néhányat először a Die Welt közölt, a legtisztább képet adják arról, hogy a Trump-adminisztráció milyen mértékben készül csökkenteni a második világháború után alakult észak-atlanti szövetség melletti elkötelezettségét. A NATO 1949-es létrehozásának célja elsősorban az európai szövetségesek védelme volt a külső fenyegetésekkel, például a Szovjetunióval szemben, amire európai tagjai ma is igényt tartanának Oroszország elrettentéséhez.
A Pentagon még nem tette közzé a kivonás ütemtervét, de tisztviselői jelezték, hogy az hamarosan életbe lép, jóval korábban, mint amire európai kollégáik készültek.
„Bár e csökkentések egyenként kezelhetőek lennének, együttesen kihívást jelentenek az európai elrettentési képességre” – mondta Giuseppe Spatafora, az Európai Unió Biztonságtudományi Intézetének párizsi agytrösztjétől.
Trump elnök évek óta panaszkodik az Egyesült Államok NATO-terhei miatt. Több ízben sürgette Európát, tegyen sokkal többet saját védelméért, de még a szövetségből való kilépéssel is fenyegetőzött. Ám kormánya eddig csak részbejelentéseket tett az egyes tagországokat érintő kisebb kivonásokról. Bár az európai vezetők – látva, hogy egyre kevésbé támaszkodhatnak az USA-ra – néhány éve hozzáláttak országaik újrafegyverzéséhez, most sürgető döntések előtt állnak.
A Politico értesülése szerint Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa egy új kezdeményezést vizsgál, amelynek keretében a tagországok együtt finanszíroznák olyan katonai képességek megteremtését, mint a légi utántöltés. A múlt kedden ismertetett program keretében az érdekelt kormányok a NATO-országok által tavaly jóváhagyott magasabb védelmi költségvetésük egy részét fordítanák a katonai műveletek fenntartását segítő eszközök közös fejlesztésére.
Jelenleg az Egyesült Államok biztosítja a NATO stratégiai eszközeinek nagy részét, köztük a parancsnoki és irányítási rendszereket, az űr- és műholdas felderítést és a harctéri logisztikai platformokat is. Az Európától megvonni szándékozott amerikai eszközök pótlásának teljes költsége Kubilius becslése szerint mintegy 500 milliárd euró lenne. „Teljesen világos, hogy nem leszünk képesek ezt finanszírozni” – mondta, az EU következő hosszú távú költségvetésének kereteire utalva.
Megjelent a Népszava-online Külföld rovatában 2026. június 15-én.