2026. február 19-én. (Képernyőfelvétel: Facebook/Orbán Viktor)
„Azt akarom, hogy tudja, teljes támogatásomról biztosítom a választásokon” – e szavakkal fordult Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz a Béketanács csütörtöki washingtoni alapító ülésén.
Trump beszédében az argentin elnök, Javier Milei után szólt külön Orbán Viktorról, és megjegyezte, nem szokott mindenkit bemutatni, csak azokat, akiket kedvel. Kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök nagyszerű munkát végzett a migráció terén. Utalt a közelgő országgyűlési választásokra is, és azokkal kapcsolatban is megismételte, hogy Orbán Viktort támogatja. – Közeledik a választás, és szerintem jól fog menni – fogalmazott, majd hozzátette: „te is nagyszerűen fogsz szerepelni, Viktor”.
Az amerikai elnök ezután a Béketanács elsődleges feladatáról, a Gázai övezet rendezéséről beszélt. – A Béketanács a békéről szól, és semmi sem fontosabb, mint a béke – jelentette ki. „Úgy vélem, ez a legfontosabb és legnagyobb horderejű dolog, amiben rész veszek” – mondta, majd megint megdicsérte magát azért, hogy második mandátumának első évében – állítása szerint – nyolc háborúnak vetett véget. Kilencedikként az orosz–ukrán háborút nevezte meg, amelyet a „legkönnyebben lezárhatónak vélt”, de egy háborúban soha nem lehet tudni előre, mi lesz egyszerű és mi nem.
Iránnak nem lehet atomfegyvere, mert az aláássa a közel-keleti békét – hangsúlyozta Trump. „Mindig azt hallottam, hogy lehetetlen békét teremteni a Közel-Keleten, de mint kiderült, nem így van. De van még némi teendőnk Iránnal. Nagyon egyszerűen nem lehet atomfegyverük. Nem lehet béke a Közel-Keleten, ha van atomfegyverük. (…) Ezt nagyon határozottan megmondtuk nekik” – közölte. Úgy vélte, nagyjából tíz napon belül kiderül, hogy vezetnek-e valahová a tárgyalások Teheránnal, és kiemelte, hogy az Egyesült Államok érdemi megállapodásra törekszik.
A Béketanács kapcsán úgy fogalmazott, hogy hatalmát és presztízsét tekintve ez a legbefolyásosabb testület, tekintettel arra, hogy a világ legnagyobb vezetői vesznek részt benne. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a megrendült transzatlanti kapcsolatok miatt a legtöbb nyugati ország – így az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – elutasította a kezdeményzést. Oroszország, Kína és Brazília egyelőre nem utasította el a meghívást, de a tagságot sem érvényesítette. Magyarország Bulgáriával együtt az egyetlen EU-s alapító tagja a szervezetnek, amelyben egyelőre olyan országok vesznek részt mint például Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Belarusz, a NATO-tag Törökország és Albánia.
