Az sem izgatta különösebben, hogy rengeteg ember életébe került volna a konfliktusa távol-keleti kommunista atomhatalommal.

Donald Trump 2017-ben atombombát akart dobni  Észak-Koreára, hogy aztán másra kenje az egészet
Fotó: MANDEL NGAN | Forrás: AFP

Egy zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen, 2017-ben Donald Trump akkori amerikai elnök felvetette, hogy esetleg nukleáris fegyvert lehetne bevetni Észak-Koreában – olvasható a New York Times újságírójának, Michael Schmidt könyvében. Az írásból az ABC News idézett. 

Ekkoriban nagy volt a feszültség a két ország között, és bár Trump 2017 szeptemberében nyilvánosan figyelmeztette Kim Dzsongunt, hogy elpusztítja országát, a jelek szerint ezt komolyan is gondolta – ami megijesztette akkori kabinetfőnökét, John Kellyt. Trump a zárt ajtók mögött is úgy beszélt, mint ha háborút akarna a sztálinista rezsimmel – olvasható a kötetben. 

„Amerika készen áll porig rombolni Észak-Koreát” – Donald Trump, az Egyesült államok elnöke az ENSZ-közgyűlésen közölte: Washington kész porig rombolni Észak-Koreát,…

Teljesen gátlástalanul arról beszélt, hogy atomfegyvert vetne be Észak-Korea ellen, amit aztán később másra akart volna fogni. 

Kelly érvekkel igyekezett meggyőzni az elnököt, hogy ez miért nem menne. „Nehéz lenne elképzelni, hogy ne mutogassanak ránk ujjal” – fogalmazott. A kabinetfőnök aztán behívatta a Fehér Házba a hadsereg legfőbb vezetőit, hogy tájékoztassák Trumpot arról, milyen katasztrofális következményei lennének egy esetleges háborúnak. Az elnököt az sem foglalkoztatta különösebben, hány ember veszítené életét egy ilyen összecsapásban. 

Trump azt állítja, lemondása után is kapcsolatban maradt Kim Dzsong Unnal – A volt elnök közlésének valóságtartalmát persze nem lehet ellenőrizni, ám az egyre szaporodó…

Kelly ezt követően megpróbált rámutatni az esetleges gazdasági hatásokra is, azonban ez az érv nem volt kimondottabban hatásos. Trump tovább erőltette volna a megelőző csapást, azonban amikor megtudta, hogy ehhez kongresszusi jóváhagyás kellene, akkor ez zavarba hozta és alaposan felbosszantotta, így az elképzelésből (szerencsére) nem lett semmi.

Schmidt arra is kitért könyvében, hogy a magas rangú amerikai tisztviselők körében évtizedek óta köztudott volt, hogy Észak-Korea kémkedni próbál kulcsfontosságú döntéshozók után. Ezért a Fehér Ház tanácsadói kimondottan aggódtak akkor, amikor Trump többször titkosítatlan telefonokon, kormányon kívül álló barátaival arról értekezett, hogy katonai beavatkozást fontolgat Észak-Korea ellen. 

Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. január 12-én.