„Ha Magyarország nem lenne, ki kellene találniuk, mert a Magyarország iránti gyűlölet egységbe kovácsolja őket” – mondja egy híres újságíró, Frank Füredi, az MCC Brussels vezetője.
Bemutatkozott a Patrióták Európáért képviselőcsoport az esztergomi MCC Feszten – a péntek esti kerekasztal-beszélgetésen az új európai parlamenti frakcióhoz közeli szakemberek azt latolgatták, mire lehet jó az új politikai csoportosulás.
A beszélgetésen részt vett Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának uniós elnökséggel foglalkozó miniszteri biztosa, Frank Füredi, az MCC Brussels vezetője, Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, valamint Eike Dohr, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) EP-delegációjának szakértője. A moderátor Jacob Reynolds, az MCC Brussels szakpolitikai vezetője volt.
A beszélgetés kezdetén a résztvevők a Patrióták Európáért létrejöttének okait latolgatták. Frank Füredi úgy látja: „Európában azzal a problémával küzdünk, hogy a jobboldal – önbizalomhiányának köszönhetően – nagyon megosztott és fragmentált”, amiből folyamatos szövetségkeresés következik. Szerinte a Patrióták létrejöttének oka, hogy a Fidesz tudta, hogy a maximális politikai hatás elérése érdekében szövetségeke kell kötnie, és „erre ráugrott a Nemzeti Tömörülés”, majd csatlakozott sok másik párt, mert őszinte szuverenista hangra vágytak”.
Kifejtette: „Mindenki, aki Európában a szuverenizmust komolyan veszi, tudja, hogy Magyarországot meg kell védenie”, mert ha Magyarország nagyon elszigetelt, az összességében is árt a szuverenizmus ügyének. Szerinte abban az esetben, ha a Patrióták hatékonyan működnek, más pártok is csatlakoznak majd, főként az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelenlegi tagpártjai közül.
Bólya Boglárka szerint a Patrióták létrejöttének elsődleges oka, hogy „az európai emberek a változásra szavaztak”, 18 millióan voksoltak a Patriótákra, s az ECR-ral és a Szuverén Nemzetek Európájával (ESN) együtt negyvenmillió szavazó áll az európai jobboldal mögött. Ennek ellenére ugyanakkor „a magas pozíciókban lévők fenn akarták tartani a status quót”, s ebben leginkább az Európai Néppárt (EPP) volt a hunyó: „a kampány alatt a jobboldallal flörtöltek, majd miután az emberek a változásra szavaztak, az EPP összemelegedett a liberálisokkal, szocialistákkal és a Zöldekkel, és velük kötött szövetséget Ursula von der Leyen újraválasztása érdekében”.
Azt, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagy csoportot sikerült létrehozni, az EP történetében példátlannak nevezte. A cordon sanitaire – a Patrióták és az ESN parlamenti vezető pozíciókból való kizárása – kapcsán elmondta: azt az európai baloldal azért vezette be, mert félnek, hogy „a Patrióták a közeljövőben megkerülhetetlenné válnak”.
Eike Dohr világossá tette: a csoport pártjai a fősodratú közvélekedéssel ellentétben „nem populisták”, nem változtatják össze-vissza a nézeteiket a közvélemény-kutatások szerint, hanem „teljesen konstansak azokban a szakpolitikákban, amelyeket képviselnek”. Az új frakcióra szerinte azért volt szükség, mert „a patriotizmus gondolata sokkal integratívabb” a nacionalizmusénál.
A következő körben a résztvevők a cordon sanitaire-ről beszélgettek. Frank Füredi elmondta: tudja, hogy nem lesz ezzel népszerű, de Brüsszelben tapasztalta, hogy „az Identitás és Demokrácia szinte összes pártjának önbizalom-problémája van”, s hiába kritizálják az Európai Néppártot, valójában „úgy néznek fel a német CDU-ra, mint valamiféle apukára”, s az EPP tiszteletére vágynak. Ezért sok jobboldali EP-képviselő Brüsszelbe kijutva megpróbál jófiúként viselkedni.
Eike Dohr szerint is az jelenti a kiutat a cordon sanitaire-ből, hogy a csoport várhatóan tovább nő majd. A két körkérdést követően a közönségkérdések következtek, amelyek során a Magyarországgal szembeni eljárások jövője is felmerült. Füredi kifejtette: a Bizottságban dolgozó „barátaim, akarom mondani, kapcsolataim” elmondták neki, hogy az intézmény új jogállamisági eszközökön dolgozik, amelyek segítenének még kevesebb pénzt adni Magyarországnak. Elmondta: „ha Magyarország nem lenne, ki kellene találniuk, mert a Magyarország iránti gyűlölet egységbe kovácsolja őket”, „zsigeri reakcióik vannak mindenre, ami magyar”.
Szerinte az európai jobboldal jövője leginkább Giorgia Melonin múlik: az Európai Néppárt megpróbálta a maga oldalára húzni őt, s ennek érdekében engedményeket is tettek, Meloni pedig pragmatikus módon flörtölt velük. „Szerintem az ECR viszonylag egyszerűen kooptálható” – mondta pesszimista tónusban zárva Füredi, aki szerint „végső soron minden azon múlik, hogy Meloni melyik irányba ugrik, és nem vagyok túl optimista abban a tekintetben, hogy a jó irányba ugrik majd”.
Bólya Boglárka a jogállamisági eljárások kapcsán elmondta: csak annyi változott, hogy Lengyelországban „sikerült megbuktatni az előző kormányt”, így a hetes cikkely egy kis akcióterv alapján eltűnt, és kaptak ajándékokat is az EP-választás előtt” Donald Tuskék. Kifejtette: mivel Von der Leyent ismét azok a pártok választották meg, akik öt éve, „a zsarolás folytatódni fog”.
