Egy kárpátaljai magyar.

220 évvel a felvilágosodás után Magyarországon megkezdődött a teljes elsötétedés kora. Remélem nem lesz sikeres az exportálása.

“A kárpátaljai magyar nem áldozat

Mindenki a maga nevében beszél, ezért én is ezt teszem. Nem vagyok rab, nem vagyok áldozat, szellemi képességeim teljes birtokában jelentem ki – engem nem kell megmenteni az ukránoktól!

Ne védje a jogaimat a szélsőjobboldali magyar média (most konkrétan ehhez a közösséghez is szólok), főleg ne úgy, hogy a nevemben beszél, miközben a véleményemet meg se kérdezi.

Miért akarjátok mindenáron, hogy ne tanuljunk meg ukránul? Ha megtanulsz egy nyelvet, azzal csak több leszel, nem kevesebb. Ráadásul, aki tud ukránul, megérti az oroszt, a belaruszt, egy kicsit a csehet, a bolgárt, a lengyelt, a szlovákot, szót ért a kazahhal, de gyakran még a lettel és a litvánnal is.

120 ezer kárpátaljai magyarra talán kevés a teljesen magyar nyelvű, 72 iskola? És akkor még nem is beszéltem a kétnyelvű 26 intézményről vagy a felsőoktatásról. Ez több mint 1000! osztály csak érettségiig. Tisztelettel kérdezem: Ausztriában hány magyar iskola van? És Magyarországon hány csak roma vagy német nyelvű intézmény? Minden nyelv és kultúra fontos, és minden kárpátaljai magyar roppant hálás a támogatásért, de az legyen csak segítség, ne politikai fegyver.

Én nem kérek a 100 éves gyászból. Nekem Trianon puszta történelmi tény, ami a múltban volt, és oda is való. Nem érdekel, mi volt 100+ éve, az érdekel, mi lesz a jövőben, akár 10 év múlva. Miért fontosabb az az ősöd, akinek lehet, még a nevét sem tudod, mint mondjuk az én gyerekem, aki a jelenben él? Tudom, hogy sokan szívesen látnák Kárpátalját magyar zászló alatt, de milyen áron? Én, aki itt élek, dobjam sutba a nemzetközi jogot, annak az országnak a törvényeit, amelyben élek, forduljak a szomszédom ellen, talán ragadjak fegyvert is, mert neked, valahol többszáz km-re tőlem kicsi a magyar térkép? Legyen csak még több háború, haljanak meg még többen, mert neked az iskolában azt tanították, hogy amit te veszel el – a tied, de ha visszaveszik – rablás? És még csak nem is az ukránok vették el, se először, se másodszor, se harmadszor. Legutoljára azok, akik leverték a 48-as és az 56-os forradalmatokat, akiknek most te szurkolsz és várod ajándékba a sál egy darabkáját, az se baj, ha az vérrel van borítva. Mindegy milyen áron. Tőled, mi, kárpátaljai magyarok akár meg is dögölhetünk az orosz bombáktól, legfeljebb majd ezért is az ukránokat hibáztatod, mert te egy évszázada gyászolod azokat az időket, amikor még nem is éltél, mert nem érezheted magad elég nagynak.

De jó is velünk példálózni, minket mutogatni, mint majmot a cirkuszban, mondván: Látod, milyen kivert? Ezt tették vele a büdös ukránok. De amint átlépem a határt, én is csak egy büdös ukrán vagyok a szemedben.

Fáj, hogy nem vagyok veled 100 éve? Az nem fáj, hogy magyarok milliói kényszerülnek külföldre a megélhetésért? Fáj, hogy kevés a magyar iskola Ukrajnában? Az nem fáj, hogy rengeteg magyarnak egy ötödik osztályos szintjén sincs a helyesírása? Fáj, hogy átköltöztették a 2008-ban felállított Turul-szobrot? Az nem fáj, hogy karácsony előtt magyar nyugdíjasokat lakoltattak ki a házukból? Fáj, hogy Ukrajna NATO tag akart lenni, amikor te már évek óta élvezed annak biztonságát? Köszönöm ezt a nagy figyelmet, de ilyen áron nem kell. Megmérgezitek a közösségi médiát és az embereket. Akik korábban barátok voltak, most elfordulnak egymástól, a majd egy éve tartó, gyűlöletkeltő propagandátoktól.

Ne sajnálj engem, mert nekem van hangom. Teljes jogú állampolgár vagyok, ha nem tetszik valami, kiállok magamért. Ha nincs kedvem hozzá, elköltözök. Azért sajnálj, és ne csak engem, hanem az összes embert (nemzetiségétől függetlenül), amiért lebombázzák az otthonát. Amiért ártatlanul megölik. És nem azok a láthatatlan ukrán nacionalisták, akikről nem szűntök meg beszélni, hanem a „békés” orosz haverjaitok. Sajnálj azért, mert a gyerekeink jobban ismerik a sziréna, mint az iskolacsengő hangját.

És sajnáld magadat, amiért olyan szinten elragadott a paranoia, hogy már a saját szemednek és fülednek sem hiszel, hogy gyűlölöd szinte minden szomszédodat és a szövetségeseidet, és elhiszed a világ egyik legnagyobb diktatúrájának a mottóját: „A háború béke, a szabadság szolgaság, a tudatlanság erő.”

Forrás: Újnépszabadság