Feleim, hát persze, hogy már megint mi voltunk tökök. Hát persze, hogy miniszterelnök úr nem azt mondta, nem úgy gondolta. És hát persze, hogy félreértjük a jeleket, jelenségeket, folyamatokat, számokat, adatokat. Köszönet a szemeink felnyitásáért Lentner Csaba közgazdásznak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara egyetemi tanárának és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetőjének.
Infláció? Klassz. Le van győzve, padlóra van küldve, két vállra van fektetve, ezért nőtt éves alapon mindössze 4,6 százalékkal. Élelmiszerár? Még klasszabb. Úgy befékezte a kormány, hogy ugyancsak éves alapon csupán 6,9 százalék volt az emelkedés. De például épp ennyivel, 6,9 százalékkal csökkent a kolbász ára. Na, elégedetlenkedő pupákok, akkor miből is van a kerítés?
Ám ez mind hagyján, mert az Orbán-kabinetnek úgy sikerült elérnie a szenzációs eredményeket, hogy közben megőrizték az államháztartási mutatók stabilitását. Pillanat, ezt még egyszer el kell olvasnom, tehát Lentner Csaba szerint a kormány megőrizte az államháztartási mutatók stabilitását. Okés, ez valami pozitív állítás akar lenni, de valójában mit jelent?
Csak mert: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a KSH adatai szerint 2025 első negyedévében az államháztartás központi alrendszere 2554,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az éves pénzforgalmi hiányterv (4123 milliárd forint) 62%-át tette ki. Ez kiemelkedően magas arány, különösen, ha az időarányos (25%) elvárással összevetjük. Márciusban egyedül 831,2 milliárd forintos deficit keletkezett, ami a második legnagyobb márciusi hiány az elmúlt 24 évben. Június végéig pedig az államháztartás hiánya 2773,6 milliárd forintra nőtt, ami az éves cél 58,1%-a, és 4,4%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Mondjuk stabilnak stabil, stabilan ramaty.
Na és akkor az a bizonyos repülőrajt. Hát, azt csúnyán benéztük, szerencsére nem mindenkit vakít el az „orbánfóbia”, Lentner Csabát például egyáltalán, ezért ő azonnal megértette, hogy – idézem –: „egy felszálláshoz készülődő repülőgépnek hosszú kifutópályára van szüksége, és a jelek szerint a magyar gazdaság ezen a hosszú kifutó pályán turbózza a motorját. Az ellenzék kritikája pontatlan, hiszen a miniszterelnök nem azonnali, vagyis derékszögben történő felemelkedésről beszélt, hanem egy fokozatos repülőgéprajtról. A repülőnek pedig hosszabb távot kell befutni, mire a kívánt menetmagasságba fel tud emelkedni. Amiről az ellenzék fantáziál, az egy helikopterrajt lenne, amiről szó sem volt a kormányfő kommunikációjában. Nem keverendő tehát össze a repülőgép és a helikopter rajtja és felszállási pályaíve.”
Nagy Márton a miniszteri dolgozószobája sarkában görnyedve zokog az irigységtől.
