Van ez a furcsa szokásom, hogy a reggeleket az M1-gyel indítom, és hogy fokozzam a hőkölést, még egy beismerés: kora este rátolok kísérőnek egy Tényeket. Nos, tegnap turbóra kapcsoltam az „ismerd meg a másik nézőpontot” belső mozgalmamat, és mindjárt ébredést követően elolvastam Jeszenszky Zsolt „Mire kell vigyáznia a Fidesznek?” című eszmefuttatását.
Az írást amúgy többen is hivatkozták már, mondván, visszatértek az ötvenes évek, és valóban, a belső ellenség leleplezése és kitakarítása a Pártból a Nagy Cél érdekében meglehetősen ismerős gondolkodásmód. Ám szerintem nem ez, hanem ez a lényeg – máris mutatom:
„A különböző CIA-, Soros- és egyéb hátterű, gyenge képességű bolsevik akarnokokat (Cseh Katalintól Tordai Bencén át Szabó Tímeáig) abszolút képes kezelni a rendszer. A levitézlett ex-komcsikat és utódaikat (A Gyurcsány-Dobrev klántól Donáth Annán keresztül ifj. Gál J. Zoltánig) szintén. A kívülről felépített és beejtőernyőztetett futóbolondokat (természetesen Márki-Zay Péter) végképp.”
Vélekedjünk bármiképpen a felsorolt politikusokról és tevékenységükről, de alapvetően sem izmos, cserébe folyamatosan nyomorított demokráciánk részei, ilyetén a rendszernek nem kezelnie kell őket – kivéve, ha a demokráciát egy az egyben lecseréljük a NER-re. Nos, ha már a nyomorítás kifejezést használtam, igazából ez történik, legfrissebben például a választási törvény módosításával.
És akkor még egy Jeszenszky-megállapítás: „Csakhogy Magyar Péter személyében valóban homokszem került a gépezetbe.” Lásd, mint fent: vélekedjünk bármiképpen Magyar Péter személyéről, tevékenységéről, a Tisza párt elnöke is a demokrácia része, erről ráadásul papírja is van, amit az uniós választáson állítottak ki számára a polgárok.
Habár lehet, hogy már maga a választás is homokszem volt ebben a bizonyos gépezetben.
