
Én hosszú évek óta lelkes rajongója vagyok a nyíregyházi állatkertnek. Ugyanis egy olyan remek hely, ahol nem a fogságban tartott vedlő, nyomorult állatokat nézegeted a rácson túlról, hanem vidám élőlényekkel találkozol mindkét oldalon. Régóta mondom barátaimnak, hogy a nyíregyházi állatparkért érdemes Budapestről vagy talán még Szombathelyről is elmenni. Kedvcsinálónak tessék megnézni addig is a nemrég született jegesmedvebocsok életéről beszámoló filmecskéket, az akváriumokat vagy a Maki Erdőnek nevezett részt, ahol különféle fő- és még főbb emlősök barátkozhatnak. Szóval, igazi színfolt.
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Mint az közismert, a Tisza párt éppen őt választotta országgyűlési képviselő-jelöltnek. Ahogy az várható volt, rá is ugrott az egész fideszes alvilág és felvilág. Mooongyoon le és hálátlanság, és hogy képzeli, hogy egy városi alkalmazott, és különben is. Csak a Fidesznek van joga nyerni, és hogy jön ahhoz egy népszerű és sikeres ember, hogy most megpróbálja felborítani az egész rendszert. Hát hiába van itt világvégével riogatva, meg azzal, hogy makarónihoz tálalják fel a darált macskahúst, import paradicsomszósszal, a tiszások, és elveszik a nyugdíjat és az egészségügyi ellátást, és huszonötöt húznak mindenki ülepére, ha ők nyernek. Később majd ötvennel fognak kampányolni, de ne siessünk ennyire előre.
Vagyis szó sincs arról, hogy kérem nekünk ez és ez a jelöltünk, aki ezt és ezt gondolja a világról. Ezért és ezért szeretné fenntartani a maffiahatalmat, híve annak, hogy teljesen szétbarmolják az iskolarendszert, lerohasszák a maradék egészségügyet és egy véreskezű tömeggyilkos hatalmát támogassák. Kétségtelen, nem könnyű híveket szerezni ezzel, de eddig még mindig sikerült.
Ehhez képest viszonylag szerény ötlet az, hogy áruló és mongyyooon le. Bár van benne logika. Akik az egypártrendszerre és a pártállamra hajtanak, azok hogyan is gondolkodhatnának másként. Aki nincs velük, az nem hogy ellenük van, de jobb, ha nincs is. Az iskolaigazgató, a tejbegyűjtő vezetője, a múzeum igazgatója, a színház első embere, a megyei sajtó csahosai – mind-mind a mieink kell, hogy legyenek. Sőt, még az állatok sem lóghatnak ki a sorból. Miközben a pingvinek körében felütötte a fejét az ateizmus, többen kihagyják a vasárnapi misét. Az elefántok is napok óta súgnak búgnak és afrikai rokonaik leveleit bújják, majd rendszerellenes megjegyzéseket trombitálnak, és a Csádot véljük ebből kihallani. A jegesmedvék meg kifejezetten ukránpártiakká váltak az utóbbi időben és a Bors különkiadásával törlik a feneküket, bár szerintük ez még arra sem méltó.
Mindezekért nyilván az állatpark igazgatója a felelős. Ma már ideológiai elhajlás nem engedhető meg sem az emlősök, sem a madarak közösségében sem. A tisztes állatkertben az összes emlős, tojó, hüllő, sőt parazita, mint vezérérére tekint a vezérre.
A képviselő önállóságából elég annyi, mint amennyi egy mókusnak jut. Ha “édesapám félig kész mezőgazdasági üzemében”, talán a steak-előkészítőben, ráesik a vezéri kegy, hát farokfelcsapva örüljön és kész. Esetleg megvakarhatja egy zebra sörényét.
De hogy háromból választani képviselő-jelöltet és effélék? Mindez nem való egy diktatúrácskába.
És sose feledjük két láb rossz négy láb jó. Eljön még az állatok világnapja.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. december 1-jei adásában hangzott el.
