Fiatalok mondták: elmennek ők bármilyen ellenzéki tüntetésre, ha a célok világosak. Összeolvadnak az ellenzéki táborok – már ami a rendszerváltó tömegeket illeti –, mert a pártpolitikusok továbbra is hadakoznak egymással. A pesti Ferenciek terére meghirdetett tüntetésen ezúttal Daniel Freund EP-képviselő is felszólalt; lelkesítő szónoklatának minden mondatát jó szívvel fogadták a tiltakozók, ami újabb bátorítás a számára az őt elszántan támadó kormányzati ellehetetlenítés ellenére. (Az interjú képeit Mátyus László készítette.)
Daniel Freund második mandátumát kezdte meg tavalyi győzelmével az Európai Parlamentben, és kezdetektől követte a magyar jogállam és a demokrácia szétverésének folyamatát. Mondhatni: úgy ismeri a magyar helyzetet, mint a tenyerét. Bátran nekimegy a magyar kormánynak, mert ha Orbánék gátlástalanok, akkor ő is az. Ugyanilyen vehemenciával és bátran védi a magyar állampolgárok érdekeit. A Hadházy Ákos független parlamenti képviselő által szervezett, a gyülekezési jog korlátozása elleni tüntetésre átrepült Brüsszelből Budapestre, és először tartott nagy beszédet a magyarok előtt.
– Milyen érzés volt a színpadon azokhoz szólni, akikért évek óta kitartóan és fáradhatatlanul küzd? – kérdem a zöld színekben politizáló német képviselőt beszéde után a színpad mögött, a háttérben. (Foto: EU-parl.)
– Fontos pillanat ez Magyarország számára, mert a szabadsága olyan támadás alatt áll, amire nem volt példa az elmúlt harmincöt évben. (Az ún. Phare-program, ami előszobája volt uniós csatlakozásunknak 1989-ben kezdődött. Míg végül 2004 május 1-jén uniós tagországgá nem váltunk – a szerk. megj.) Jó volt látni, hogy ilyen sok ember kijött az utcára, hogy a szabadságáért kiálljon. Öröm volt ezt megélni.
– Gratulálok a nagyon lelkesítő beszédéhez, láthatóan nagy sikere volt, mert szinte minden mondatát taps vagy skandálás követte. Tényleg sikerült lelket önteni az emberekbe! Hogyan készült fel a beszédre? Mi volt az üzenet, amit mindenképpen át akart adni a magyaroknak?
– Abból indultam ki, hogy Magyarországnak hányszor kellett történelme során megküzdeni a szabadságáért, és nemegyszer a szovjetekkel, az oroszokkal is. És most megint előállt a helyzet, hogy zsarnokot kell elűznie, zsarnokságot megdönteni. No, persze magyar barátaimmal és kollégáimmal is beszéltem előtte, hogy mire figyeljek, és aztán nekiláttam a beszéd megírásának.
– Beszédének számomra fontos része volt, amikor a korrupcióról szólt. Nincs többé semmilyen uniós pénz Európa legkorruptabb autokráciájának – szögezte le. Tömören így fogalmazott: Állítsuk meg, hogy ellopja a szabadságunkat, hogy ellopja a pénzünket. Állítsuk meg az ország kifosztását! Én úgy érzem, őket semmi sem képes megállítani, sőt most Trump miatt elemükben is érzik magukat. Így aztán most még több pénzt fagyaszt be az EU, egyre több pénztől esik el az ország.
– Engem épp az aggaszt, hogy még mindig túl sok pénzt kap a magyar kormány. Egy eurocentet sem kellene adni neki addig, amíg abba nem hagyja az ország kifosztását. Minden eddiginél nagyobb nyomás alá kellene helyezni Orbánt. Mert ahhoz képest, hogy a pénzek újra-folyósításához szabott feltételek teljesítését megígérte az Európai Bizottságnak, és reformokról beszélt, most még rosszabb a helyzet. Még többet lop és tetejébe még az emberek szabadságjogát is el akarja venni. Nem engedhetjük meg azt, hogy a demokrácia vereséget szenvedjen Európa szívében.
– Ezzel szemben azt látjuk, hogy Orbán minden eddiginél durvábban támadja az Európai Uniót. Most már kétség sem fér ahhoz, hogy szét akarja verni ezt a közösséget, az egységét megbontani. Hogyan látják ezt Brüsszelből?
– A többi huszonhat ország között viszont egyetértés van, ők őrzik még az egységet. De valóban, ahogy azt Putyin diktálja Orbánnak, most már úgy vétózik is, bármi legyen az.
– Mi lesz ennek a következménye?
– Az, hogy Orbán egyre nyilvánvalóbban elszigetelődik a közösségen belül. Nem szeretnek vele szóba állni, nem hallgatnak rá, kezdik kizárni maguk közül. Azt szeretném, ha nem tudna többé minket megzsarolni, mert egyébként a szavazati jogától fogjuk megfosztani.
– Gondolja, hogy ez is bekövetkezhet? Mert jogilag ez a büntetés eddig lehetetlennek látszott.
– Szerintem ez jogilag lehetséges, értve ezen a 7-es cikkelyes eljárás hatályba léptetését. Mert a huszonhat tagállam egységesnek látszik a kérdésben. Amitől félek, hogy most az európai biztonsági kérdésekkel fog zsarolni minket, miután érzékeljük, hogy Trump hátat fordít Európának. De ezt nem engedhetjük meg Orbánnak.
– Szóval úgy látja, hogy keresztül is vihető a szavazati jogtól való megfosztás?
– Nem vagyok sem állam-, sem kormányfő, nincs helyem az Európai Tanácsban, de parlamenti képviselőként minden követ megmozgatok, hogy így legyen.
– Egyre inkább úgy tűnik föl nekünk itt, Budapesten, hogy Orbán kezdi előkészíteni az Európai Unióból való kilépést, mert hatalma megtartása fontosabb a számára.
– Én nem akarom, hogy Magyarország kilépjen. De szerintem senki sem akarja ezt ebben a közösségben. Sőt, minden felmérés azt bizonyítja: a magyarok sem akarnak távozni. Szóval ez csak rajtunk múlik, hogy megelőzzük, megakadályozzuk.
– És nincs is olyan forgatókönyv, amely szerint ki kellene léptetni Magyarországot az EU-ból, mert súlyosan sérti a szövetség integritását?
– Nincs ennek kidolgozott mechanizmusa. Magyarországra meg pláne nincs. Mert épp a kormányuk miatt mindennél nagyobb szükségük van a magyar állampolgároknak arra, hogy megőrizhessék alapjogaikat, szabadságukat, a tagsággal járó előnyöket, különben aztán tényleg nincs, aki megvédje őket. Most csak az EU garantálhatja mindezt. Ha kilép az ország, akkor tényleg nincs többé segítség. Az ország maradjon, akinek pedig mennie kell, az Orbán.
– Egyre inkább erősödik a Londonban megalakult Tettrekészek koalíciója. Nem tart attól, hogy épp emiatt is széteshet az EU?
– A világ nagyot fordult az elmúlt három hónapban, mert Trump a feje tetejére állítja a világot. Európával való viszonya soha nem volt olyan mélyponton a II. világháború óta, mint most. Felteszem, sokan gondolják úgy, hogy Orbánnak és Magyarországnak is lenne helye az új európai erőközpontban. De ő jól láthatóan nem akar része lenni az új koalíciónak.
Végül az új kancellárról kérdezem, aki – úgy tűnik föl –, folytatja azt az Ukrajna-párti politikát, amit elődje, Olaf Scholzt vitt. Nem lesz tehát Orbánnak német szövetségese? Merz nem lesz a barátja?
– Németország eddig is Ukrajna legnagyobb támogatója volt az EU-tagországok között, és ez a jövőben még inkább így lesz. Aki pedig Putyin barátja, az egészen biztosan nem lehet a kancellár barátja – szögezte le beszélgetésünk bejezéseképpen Daniel Freund német EP-képviselő.