A Magyar Hang cikke.
Miután nem engedték, hogy Dánia karszalaggal tiltakozzon az ellen, hogy Katarban elnyomják az LMBTQ-közösség tagjait, az ország fontolgatja, hogy otthagyja a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget, a FIFA-t.
Nemrég derült ki: bár több ország, köztük Dánia is úgy tervezte, hogy csapatkapitányaik viselni fogják az „Egy szerelem” feliratú, szivárványszínű kapitányi karszalagot a katari foci-vb-n (amivel a diszkrimináció ellen üzennének a játékosok Katarban, ahol a homoszexualitás illegális), ezt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) ellehetetlenítette. Ugyanis a szervezet kilátásba helyezte, hogy az így tiltakozó játékosoknak minimális büntetésként azonnal sárga lapot fognak osztani. Az érintett országok sportszövetségei ezután ingerült közleményben jelentették be, hogy bár büntetés megfizetésére hajlandóak lettek volna, ám a játékosaikat nem akarják kellemetlen helyzetbe hozni, ezért elállnak a karszalag további viselésétől. Harry Kane, az angol válogatott kapitánya, végül egy „No discrimination” (Nemet a diszkriminációra) feliratú, a FIFA által jóváhagyott karszalaggal lépett pályára Irán ellen.
Az eset miatt a Dán Labdarúgó Szövetség a szervezet elhagyásának lehetőségét mérlegeli. Ahogy a dán szövetség elnöke, Jesper Møller elmondta a The Atlantic nevű újságnak, Dánia már augusztus óta kapcsolatban van a többi skandináv országgal, és közösen gondolkodtak erről a kérdésről. „Valószínűleg érnének minket kihívások, ha egyedül hagynánk ott a szervezetet. De erről párbeszédet kell folytatni. Azt hiszem, az a kérdés, hogyan tudnánk visszaállítani a FIFA-ba vetett bizalmat. Értékelnünk kell, mi történt, és aztán stratégiát alkotni, skandináv kollégáinkkal közösen.”
Elárulva érzik magukat
Jogi lépéseket tervez Németország is. A karszalag viselését tiltó döntést a Nemzetközi Sportbíróság elé tervezik vinni, miután nem biztosak abban sem, hogy a FIFA-nak volt-e joga egyáltalán sárga lappal fenyegetni a játékosokat. „A FIFA megtiltotta, hogy a sokszínűség és emberi jogok szimbólumát viseljük. Ezt a tiltást nem részletezett fenyegetések sorával együtt tették meg. A Német Labdarúgó Szövetség kételkedik abban, hogy ez egyáltalán legális volt” – mondta Steffen Simon, a szövetség szóvivője a Bild magazinnak. A német szövetség máris elesett egy szponzortól: a Rewe diszkontlánc visszalépett a további támogatásától amiatt, mert a szövetség nem állt ki a karszalag további viselése mellett. Vasárnap Herne város stadionjában 20 000 temetői gyertyát gyújtottak meg a nézőtéren, emlékezve az egyes állítások szerint több ezer bevándorló munkásra, akik a stadionok építése közben lelték halálukat vagy sérültek meg.
Az angliai Football’s Supporters Association (Labdarúgó Szurkolók Szövetsége) közleményében tudatta, hogy „elárulva” érzik magukat a FIFA által. „Megvetést érzünk csak egy egy olyan szervezet iránt, amelyik sárga lapot ad a kapitányoknak és piros lapot a toleranciának. Soha többé nem szabad világbajnokságot adni egy országnak pusztán a pénz és az infrastruktúra alapján. Egyetlen olyan országnak sem szabadna odaítélni a világbajnokság rendezési jogát, amelyik az LMBT+-jogokat, női jogokat, munkásjogokat vagy bármilyen más alapvető emberi jogot nem biztosítja.”
A közel három milliós lakosságú Katar már a világbajnokság megkezdése előtt is magára vonta a jogvédő szervezetek figyelmét. A becsült három millió lakosból alig hatszázezer bír állampolgársággal, míg sok ázsiai bevándorlót (Pakisztánból, Indiából, Srí Lankából, Nepálból és a Fülöp-szigetekről) a kritikák szerint fél-rabszolgasorban tartanak. Közülük sokan borzalmas körülmények között, 50 fokos földfelszíni hőmérsékletben dolgoztak a nyáron, hogy elkészüljenek a stadionok a világbajnokságra. A muzulmán állam hivatalosan alig pár tucat halálesetet ismer el, más becslések a halottak számát legalább 6 500-ra teszik.
A FIFA elnöke szerint a Nyugat képmutató
Katarban számos más emberjogi hiányosság is felmerül. Például a homoszexualitást nemcsak tiltják, de büntetik is: egytől három évig tartó börtönbüntetés jár érte külföldiek számára, de muzulmánok akár halálbüntetést is kaphatnak (bár halálbüntetés kiszabásáról nincs adat). Emellett a nők is alávetett helyzetben vannak, és az állam a sajtószabadságot sem ismeri – jellemző példaként a világbajnokság kezdete előtt egy, az utcán forgató dán stáb kameráját eltakarták, majd annak betörésével fenyegettek.
Sem Katar, sem a FIFA megítélését nem javítja, hogy már idén áprilisban kiderült, a közel-keleti állam (illetve Oroszország) egyszerűen lefizette a nemzetközi sportszövetség egyes tagjait, hogy nekik ítéljék a 2022-es (és 2018-as) rendezési jogot, míg a világbajnokság kezdete előtt pár nappal a muzulmán ország egyszerűen betiltotta a sörfogyasztást a stadionokban (nyilvános helyeken eddig is tilos volt, a stadionok a FIFA kérése szerint kivételt képeztek volna), miközben a világbajnokságokat 1986 óta szponzoráló Budweiser 75 millió dollárt fizetett azért, hogy az esemény hivatalos sörszponzora legyen idén is, illetve a készleteik nagy részét már elszállították a világbajnokság színhelyére. A tiltás után a cég csak az alkoholmentes söreiket árulhatja. Az eset után a FIFA elnöke, Gianni Infantino egy egyórás beszédben védte a rendező államot és ecsetelte a Nyugat képmutatását.
Infantino elnöki megbízatása egyébként 2023-ban járna le, ám jelenleg nincs kihívója, és a 211 tagszövetség többségének támogatását élvezi.
