Valamikor az 1995 körül rebesgetni kezdték, hogy Helmuth Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja szerint Kelet Európában az Európai Közösség (1992-ig Európai Gazdasági Közösség) bővülése (terjeszkedése) a Róma – Bizánc kultúrkörök határvonalán meg kellene hogy álljon. Ugyanis a két „kultúrkör” között
áthidalhatatlan különbségek vannak, a „Nyugat” képtelen lenne a bizánci kultúrkör (nagyrészt görög-keleti, ortodox többségű) országainak nyugati minták szerinti integrálására.
Az 1991-ben kitört, javában dübörgő délszláv háború ellenére a „Helsinki folyamat” által szentesített status quo-t, a (határok) sérthetetlenségét figyelembe véve, a romániai magyarok gyomra összeszorult arra a gondolatra, hogy a vasfüggöny a magyar–román határon jelenhet meg. A felhőtlennek egyáltalán nem nevezhető magyar–román (v)iszony ellenére, nem utolsósorban a romániai magyarok sorsának javulását szem előtt tartva, minden budapesti kormány erőteljesen támogatta Románia NATO- és majdani EU-tagságát. Nem volt olyan budapesti kormány, amelynek eszébe jutott volna a romániai magyarok NATO- és EU-tagsága ellen bármi módon fellépni. Románia (remélt) NATO-és EU-tagsága értelemszerűen csökkentette a romániai magyarokra nehezedő erős nemzetállami nyomást. Értelemszerűen következne, hogy Magyarország („anyaország”?) elemi érdeke lenne a nem NATO-/EU-tag utódállamokban élő magyarok érdekeit szem előtt tartva, szorgalmazni és támogatni az ott élő, „határontúli” magyar közösségek NATO-/EU-hoz történő mielőbbi csatlakozását és csökkenteni az adott
nemzetállam kisebbségekre nehezedő evidens (el)nyomását.
A Magyar Katolikus Lexikon szerint „nemzetállam: az egy nyelvű és kultúrájú nemzetből szervezett állam. – A ~ elvileg lehetséges, de a 21. sz. Eu-ban gyakorlatilag nem
létezik, jóllehet egyes államok alkotmányának szellemisége ezt sugallja (Ro., Szl. stb.). A ~ jellemzője a központosításra és egyedülvalóságra törekvés, a különbözőségek tompítása v. fokozatos megszüntetése, a helyi hagyományok, nyelvjárások, szokások többséghez igazítása. Nacionalista ideológiák a ~ eszméjét érvként használják a nemzeti kisebbségek megsemmisítésére.”
Akkor talán, a tudás édes jó anyukájára gondolva, ismételjük meg: „A nemzetállam jellemzője a központosításra és egyedülvalóságra törekvés, a különbözőségek tompítása v. fokozatos megszüntetése, a helyi hagyományok, nyelvjárások, szokások többséghez igazítása. Nacionalista ideológiák a nemzetállam eszméjét érvként használják a
nemzeti kisebbségek megsemmisítésére.”
Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségben élők számára tehát, finoman szólva, a nemzetállam nem az eszményi létforma.
Magyarország („anyaországunk”) miniszterelnöke abban hisz: „hogy erős és sikeres nemzetállamok nélkül nem lesz erős Európa” – 2019. május 2.
Mi, Romániában élő magyarok kipróbálhattuk az erős (román) nemzetállamot és kortársai vagyunk az erős román nemzetállam utcai szabadságharcosainak. (vö. George Simion és barátai). „Teljesen egyetértünk. … A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra.” Hát bizony-bizony ezt azért nem akárki mondta, hanem egy olyan valaki, akinek fényképével Simion úr romániai magyar berkekben felvonult, kampányolt. „A hírhedten magyarellenes George Simion megszállott Orbán-rajongó: 2021 júliusában azt mondta, „Én vagyok a román Orbán Viktor!”, de magát a Fideszt is modellértékűnek nevezte, hiszen az kiáll Európa keresztény gyökereinek megőrzése mellett.” – olvasható a Mandineren
Ukrajna nemzetállam. Ukrajnában, Kárpátalján még élnek magyarok, százhúszezerből maradtak vagy kilencvenezren.
Nem mellesleg a Romániában élő magyarok száma egymilliókettőszázezerről kilencszázezerre „alakult”. A többi csak a Romániában szükséges öt százalékos választási küszöb miatti „korrekció”.
Magyarország miniszterelnökének facebook oldala így kezdődik: „Az én iránytűm a magyar nemzeti érdek.” „Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély” – jelentette ki Magyarország miniszterelnöke 2025. május 18-án. Ezek szerint az Ukrajnában/Kárpátalján élő magyarok NATO-/EU-normák szerinti életkörülményeinek létrehozása nem „magyar nemzeti érdek”. Magukra vessenek, mert szülőföldjükön maradtak?
Idén június 18-án, az ungvári KárpátHír vezető, nagybetűs címe: „Ukrajna zöld utat adott a kettős állampolgárságnak.” Ugyanaznap a beregszászi KárpátInfo vezető híre: „Ukrajna elfogadta a többes állampolgárságról szóló törvényt”.
Függetlenül az ukrán politikum szándékától, ez a törvény jó az ott élő magyaroknak is, de nem passzol az orosz érdekekkel.
Vajon milyen érzés az Ukrajnában élő magyarok számára, hogy Magyarország „magyar nemzeti érdek” által vezérelt miniszterelnöke harcosan és tevőlegesen ellenzi Ukrajna (és az ott élő magyarok) nyugathoz való közeledését? Gondolom, nem ezért hallgatott az új ukrán állampolgársági törvényről minden szalmakalapos, akit a „magyar nemzeti érdek” vezérel.