Nem hangzott el 2023. szeptember 16-án, az RMDSZ kivénhedt szenátorainak és képviselőinek találkozóján.
Valamikor az 1990-es évek elején, a hajdani és jövendőbeli ko(ó)lozsvári nyári színház nagyterméből, újabb felelősségteljes győzelmének tudatában hömpölygött kifele az eremdész. Elég hangosan ahhoz, hogy az előcsarnokban tülekedők hallhassák, tettem fel a kérdést: „Ezek a kielégületlen vén bikák itt mit akarnak?”
Akkor nem gondoltam arra, hogy leszek én még annál is vénebb. Mint ahogyan arra sem gondoltam, hogy egy szép napon a magyar vágy- és lázálmokkal szembeni román gyöngédség számszerűsíthető lesz. Pedig az.
A jelzett gyöngédség értéke pontosan 2.151 (kettőezerszázötvenegy). Mert nem elég, hogy a román statisztikai intézet lélek- és lélegzet-leállító statisztikai akrobatamutatvánnyal ki hókuszpókuszolta a megjelölt célszámot (egy milkó), de a hagyományos „búbos bankára kalács” (colac peste pupaza) jegyében még művészi utójátékot is kanyarított. Az INSSE adatai szerint tehát 1.002.151 magyar él Romániában. Innen a 2.151.
Mint ahogyan arra sem gondoltam, hogy egy szép napon kopog egy határainkon
túlról érkező konzul barna és a számtalan székelyföldi felsőnél is felsőbb oktatási intézmény egyikének 32b sorszámú ünnepélyes, lassú avatóján gondosan vázolja székelyföldi gyerekek jövőképét, nevezetesen: „A jelzett oskolákban igyekezni kell kiváló eredményeket elérni azért, hogy Magyarországra csak a legjobban kerülhessenek. Mert ott belőlük még tartalék is lehet.”
Nos, a jövőre tekintve, azok számára, akik képtelenek, vagy – Uram bocsá’! – nem
óhajtanak konzul barna tartalékok lenni, javaslom, hogy az EuroTrans Alapítvány közvetítésével, mely alapítványt annak kitalálói, fogadni merek, nem Elnéptelenítési Ügynökségnek képzeltek el, ám azt a feladatot, az Alapítvány történelmi léptékben látta el, szóval jövőre az EuroTrans Alapítvány közvetítésével, az önök számára előkészített emlékcsomagocskákban elterülő minden audio CD-ért a Nemzeti Gondoskodási Program Benedek Elekről elnevezett, lúzereknek szánt alprogramjából nekem két lej
negyvenkilenc bán-t utaljanak ki, mely tiszteletdíjon, szerzőtársaimmal
alázatos- és háládatos szívvel osztozni fogunk.