A Fehér Ház Ovális termében egymás mellett ül a múlt, Keir Starmer (63), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke, és a jövő (az antiszociális- és paranoid személyiségzavarral is kiegészült nárcisztikus személyiségzavaros), Donald Trump (79), az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
A „múlt” egy angol gentleman. A „jövő” egy festett hajú, bőven kisminkelt ingatlanügynök. Igaz, most rövidebbre nyírták a frizurát, a 2020. február 8-i szélfuvallat okozta malőrt elkerülendő, amikor is a játékos szellő fellebbentette a fátylat Trump vastag sminkrétegéről.
Trump már ideges lehet, hisz Franciaország elnöke kissé korábban felingerelte azzal, hogy korrigálta a világ legnagyobb hatalmú milliárdosának zagyvaságait.
A brit Munkáspárt vezére, a szokásos brit önuralommal és visszafogott eleganciával, de távolságtartóan viszonyul vendéglátójához. Az évszázadok folyamán a britekben kialakult reflex, hogy rezzenéstelen arccal alkalmazkodjanak a számukra legszokatlanabb viselkedésű bennszülött törzsfőnökökhöz is.
A Fehér Ház jelenlegi urának az USA alelnöke által hajszálpontosan megnevezett habitusa „There’s a new sheriff in town” – „a városnak új serifje van”. Az alelnök úr szülővárosa tényleg úgy néz ki, hogy ott a sherif a nagyfőnök. A aranylázban égő Klondike-ban is a sheriff lövöldözése és gátlástalansága jelentette a törvényt és jogot.
A méregdrága, Brioni öltönyhöz tulipiros baseball-sapkát viselő „new sheriff” az US Air Force One-on hamburgert és French Fries-ot puszta kézzel magába tömő Donald Trump és segédje a minap úgy jártak el Volodimir Zelenszkij elnökkel, mint a Mexikóból Texasba átszivárgott rablók a western filmekben. Áldozatukat tőrbe csalták és számszerű túlerejükkel visszaéltek. Anno, a western filmekben ezek voltak a bedgájzok. A karmelita kolostor gazdija erről mondja azt, hogy Trump bátran kiállt a békéért.
A Nyugat engedett Hitlernek 1938-ban, abban a hitben, hogy a területi engedményekért cserébe békét kap. Persze Csehszlovákiát engedte, nem mást. Béke is lett. Igaz kissé később. Azután 1939-ben az Orosz Birodalom „kényszerült” önvédelemre és lerohanta Finnországot. El is foglalta, igaz, nem egykönnyen, Finnország területének 11 százalékát. A Nyugat akkor is békét akart.
Zelenszkij meg háborúpárti, mivel nem adja áldását arra, hogy az USA kirabolja Ukrajnát az oroszok meg, akár azután is, annektálják országát. Pedig ha az ukrán elnök, „a kis komédiás” egy cseppet járatosabb volna picinyke nemzetünk nagy történelmében, már régen, valamilyen kellemes éghajlatú tengerpart all-inclusivjából szeretné szülőhazáját vagy szorgalmasan found-raisingelne Amerikában. Ma már tudjuk, hogy az 1956-ban a szovjet-orosz túlerő ellen fegyverrel harcoló, életüket feláldozó magyarok valójában nem hősök, hanem háborúpárti imposztorok voltak, és szó nélkül meg kellett volna adják magukat, nem pedig háborúpártiskodni. (Értsd: szülőhazájukat védeni az orosz túlerővel szemben.)
A „kis (zsidó) komédiás” a hazája elleni orosz támadás másnapján azt üzente Amerikának: ne őt kimenekítő repülőgépet, hanem a védekezéshez muníciót küldjenek. Bezzeg! Ha szánt volna időt a magyar történelem behatóbb tanulmányozására … Hisz a pucolás az Égei tenger partjára, Amerikába vagy az USA budapesti nagykövetségére, vagy Estorilba, az igen! Az hőstett.
„Csapataink harcban állnak” – mondta a Kossuth rádióban egy miniszterelnök. Na, ő aztán tényleg háborúpárti volt.
1956-ban a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Nyikita Szergejevics Hruscsov csak azután rohanta le, hadüzenet nélkül, tiszta önvédelemből, Magyarországot, hogy az USA és Nyugat-Európa jelezte: tőlük aztán nyugodtan, bármit. És Nyikita Szergejevics, a látnok, 1956-ban már alkalmazta a majd csak 1968-ban megfogalmazott Brezsnyev- doktrínát. Vagyis az Orosz Birodalom támadni fog, ha az USA világossá teszi, hogy tőle csak nyugodtan.
Trump ezúttal is mellébeszélt. A soron következő, lehet, hogy legutolsó világháború kirobbantásával ő – és nem Zelenszkij – játszadozik, amikor az USA előkészítés nélkül rúgja fel a második világháború utáni szövetségi rendszert.
Az oroszokat nagyon zavarja az, hogy a Balti Államok és az 1940-es békéért cserébe semlegességre kényszerülő Finnország jelenleg NATO-tag. Vajon mi lenne az első célpontjuk?
Putyin megerősítette az ukrán nemzeti öntudatot. Trumpnak, lehet, szándéka ellenére sikerül megteremteni az európai kontinens egységét. Mert Európa lehet, hogy ezúttal gyorsan fog minden eddiginél komolyabb egységbe tömörülni. (Magyarország és Szlovákia jelentősége Európán belül elhanyagolható.)
Az atomfegyverrel rendelkező két európai hatalom vezetői nem véletlenül utaztak Washingtonba. Mindenki tudja, hogy az EU, pontosabban az EGK bármelyik tagállama elleni orosz támadásra nagyon keményen kell válaszolni. Ellenkező esetben az Orosz Birodalom kénytelen lesz önvédelemből különleges katonai hadműveleti területté nyilvánítani Európát.
