2014-ben a kiváló román igazság és szolgáltatás az elnökválasztás második fordulója utánra tűzte ki az akkori nagyszebeni polgármester összeférhetetlenségi perének tárgyalását. Egy olyan dátumra, amikor már tudható volt, hogy Iohannis polgármester marad, vagy pedig Románia elnöke lesz.
És mit ad a fennvaló? Az elnökválasztást megnyerő nagyszebeni polgármestert a „tekintetes bíróság” ártatlannak találta egy olyan ügyben, amellyel azonos esetekben addig mindenkit elítéltek. Románia frissen választott elnöke a szigorú, de igazságos bírónőt az első adandó alkalommal speciális nyugdíjba engedte.
Aztán első elnöki gesztusként a székelyek kedvence, Klaus Werner Iohannis a
párizsi repülőtéren, ingerülten, az elnöki luxusautó tetejére baszkulálta elnöki
kabátját, mert adjutánsa nem volt elég fürge, hogy elkapja az excellenciás úr ideiglenesen fölösleges ruhadarabját.
Röviddel azután bágyasztó és ugyanakkor áldozatos elnöki tevékenységét egy floridai
luxusnyaralással kezdte. Udvartartása is vele utazott, a romániai adófizetők pénzén.
Utána is, másodszor is megválasztott államelnökünk fáradságot nem kímélve vakációzott télen, nyáron változatos luxushelyeken. Közben időt szakított arra is, hogy lecsapja ülepét Brâncuși világhírű kőszékére A csend asztalánál. Igaz, csak románul, franciául és angolul van oda kiírva, hogy… ne izéljünk mán…, és a műalkotásokat ne illessük semmilyen testrészünkkel, mert azok nem a mü alkotásaink.
Oszt nemrég kiderült, hogy udvari pártja, a Nemzeti Liberális három hónappal korábban
szeretné az idén, 2024-ben esedékes elnökválasztást megtartani. A szóbeszéd szerint azért, hogy Románia elnöke időben elfoglalhassa a NATO rövidesen megüresedő főtitkári karosszékét.
Volt egy villanás, amikor nagyon érezhető volt, hogy talán a „szolgálatok” szó szerint,
megjegyzések nélkül végrehajtották Klaus Werner Iohannis utasításait; az eredménytől aztán az elnök közröhej tárgya lett.

2021. augusztus 15-én, a román tengerészet napján Rejtő regénybe illő módon, luxusóceánjáró főpincérének öltözve vonult végig a díszszázad előtt. Voltak olyan elemzők, akik ezt a produkciót annak tulajdonították, hogy a „szolgálatok” levették róla a kezüket.
Szóval Klaus Werner Iohannis bejelentette igényét a NATO-főtitkári pozíciójára. Azt követően, hogy az Észak-Atlanti Szövetség meghatározó tagjai (atomhatalmak és Németország) már jelezték volt: Hollandia miniszterelnökét támogatják a szervezet főtitkári tisztségébe.
Erre a jóhiszemű naivok felkapkodták a fejüket, biztos itt van valami háttéregyezség,
mert a másként a kizárólag csak luxusvakációk terén kezdeményező, a magasan lógó
szalonnát is kényelmesen elérő főpincér enyhén szólva is óvatos. Pusztán az ostoba ember konok pökhendiségére nyilvánosan senki nem tippelt.
A romániai elnökválasztást tehát a szocdem-liberális koalíció Klaus Werner személyes
kényelmének megfelelően időzítette, vagyis három hónappal előre hozta, hogy a főtitkári szék elfoglalásakor ne legyenek időzítési gondok.
Közben – a fentiektől nem függetlenül – Iohannis lazán megígérte az Amerikai Egyesült Államok elnökének, hogy egy Patriot légelhárító üteget átad Ukrajnának. És mint a karikacsapás, ment is volna minden rendben, ha Samu Bácsi váratlanul ki nem tünteti Klaust. Mégpedig egy olyan jelentős kitüntetést osztottak a nagyszebeninek, mint egy évvel korábban Dua Lipanak. Igaz, ez utóbbit mérhetetlenül többen ismerik és szeretik, mint a mi Wernerünket. Ámde Dua nem tud Patriot üteget ígérni senkinek.

Szóval Románia elnöke és Dua Lipa (és előttük Lionel Richie meg Gloria Estefan) ugyanazt a kitüntetést kapták (Distinguished International Leadership Award). A kitüntetés egy nagyszebeni fizikatárnak nagy szó, de nem az egy a NATO-főtitkárságra pályázó államelnöknek. Iohannis még akkor sem fogta fel, hogy kitüntetése „a volt leendő NATO főtitkárnak” szólt. Klaus Werner ott marada a hoppon. Különben őt Románián kívül csak Orbán Viktor támogatta – egészen addig, amíg meg nem gondolta magát. Nem Iohannis, hanem az utcai harcos, aki az ősi magyar erényt előkapva, sztyeppei harcmodorra váltva kezdte a hajlongást a NATO jelenlegi főtitkára előtt, majd szorongatni a „holland fickó” kezét.
Nos, akkor most már a nemzeti liberálisok is szeretnék a visszamódosítani a romániai
elnökválasztás dátumát, mert Iohannisnak még kell az a három hónap is. (Csak nem attól tart, hogy mentelmi jogának elillanásával adódnak majd gondjai?) Uniós biztosi pozíciót sem valószínű, hogy a „peszedé” igényelni fog Iohannisnak. És bizony, az ENSZ-nél is a külügyminiszternek kellene valami jó kis luxusállást kunyerálnia Iohannis számára.
Csakhogy a román külügynél hasonló a helyzet, mint lennebb látható a védelmi tárcánál. És következik, illetve következett a CSAT, Románia Legfelsőbb Védelmi Tanácsának ülése. Ugyanis Iohannis világszintű hoppon való maradását követően, a különben az elnökhöz tartozó, de „peszedé”-s román védelmi tárca, jelenleg, nem támogatja a légelhárító üteg átadását. És bizony abban a grémiuban CSATtan a döntés. A Romániában a külügy is az államfőhöz tartozik, de esetünkben a lepke… sóhaj erősségű elnöknek már nem nagyon van hatalma a külügyér fölött. Na, de minden jó, ha vége jó, a PSD elnöke, Románia miniszterelnöke nagyvonalúan mellőzte az általa háttérből támogatott „szakértői” véleményt. És az ütegek mennek Ukrajnába. Kiváló alkalom ez az USA-nak, hogy a Patriotnál is korszerűbb eszközzel kárpótolja Romániát. És a világ tudomásul vehette: nem Iohannis, hanem a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött.
Igaz, Iohannis is döntött. Minekutána semmiféle testület nyilvánosan nem javasolta őt a NATO-főtitkárságra, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén jelentette be, hogy nagyvonalúan nem pályázik már a NATO főtitkárságra…
A meggyengült, valójában megroggyant elnöktől, úgy tűnik, már senki nem tart. A
szocdemeknek jólesne, ha egy kalap alatt tehetnének pontot Iohannisra és az ő
lajbizsebéből hadonászó Nemzeti Liberális Pártra. Vagyis: az elnökválasztás dátuma
maradjon úgy, ahogy megváltoztatták (ami most már rossz Iohannisnak), és a légvédelmi üteget is átadják Ukrajnának – de immár nem Iohannis utasítására. És ebbe, nyilvánosan még az USA sem köthet bele, hisz testületi döntés lenne, vagy mi a kő…
Persze azt soha nem lehet tudni, hogy kit mikor mivel lehet megzsarolni. A helyzet jelenlegi állása szerint Iohannist saját mérhetetlen korlátoltsága és pökhendisége
igen kínos helyzetbe hozta. (Igaz, elődje, a székelyek által szintén hőn szeretett Băsescu is nehezen fogta fel, hogy az általa hatalomba emelt titokszolgálók, amikor eljött az ideje, hátbaszúrták.)
A helyzet kínos, röhejes, de tragikus is. Elnöki meghatározással élve: „ghinion”.

A szerkesztő megjegyzése

1
Dua Lipa háromszoros Grammy díjas koszovói-albán származású angol énekesnő, dalszerző. Miután modellként dolgozott, 2015-ben leszerződött a Warner Records kiadóval, 2017-ben pedig kiadta önmagáról elnevezett debütáló stúdióalbumát. 

2
KWI megkaparint-e bármilyen magasabb európai tisztséget? Nem tudni, egyelőre azt látjuk, hogy a nagy nemzetközi szervezetek nem szeretik, ha nyomást gyakorolnak rájuk. Ha igaz az elv, hogy „valamit valamiért”, akkor sem Orbánnak, sem Iohannisnak nem nagyon vala mit felajánlania.
A mulatságos helyzetet jól illusztrálja minden idők legjobb román szatirikus lapjának, a Catavenciinek az illusztrációja, pontosabban annak képaláírása:

„A főpolgármestert, a közgyűlést és az európai parlamenti választásokat
illetően is saját magamra szavazok. Remélem, így növelem a nyomást
a világ vezetőire, akik ellenzik a kinevezésemet a NATO élére.”