[A címért terhelje Demény Pétert a felelősség!]
Románia miniszterelnöke, a szociáldemokrata párt elnöke, 2024. február 24-én így szólott a poporhoz: “Vessünk már véget a Székelyföld autonómiájáról szóló ostobaságoknak”.
Erre fel a „hagyományos székely jövőkép” alapú (de)generatív nyelvi modell (HagySzeKép GPT – /de/Generative Pre-trained Transformer) felkapta fejét és megszólalt. A modell képes emberihez hasonló szöveges kommunikációra és interakcióra, valamint kérdezetlen válaszol és reagál a nyakunkra zúduló választási kampányok igényeire. A modell képzése során néhány szövegrészletet tanult meg és azt(ot) szajkózza a legkülönbözőbb témákban.
Az egyik HagySzeKép GPT megnyilvánulás: Ciolacu el nem hangzott („Romániában soha nem lesz Székelyföld”) kijelentésére reagálva bátran kávézni invitálta a miniszterelnököt. Az ingyen kávé fejében a szocdem pártelnöknek két, a székely történelmet taglaló könyvet kellett átvennie. A kettőből egyik könyv azonnal román nyelvű.
Csak reménykedni tudunk, hogy a román miniszterelnök a kérdésben legilletékesebb, nagytekintélyű tudós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia 2018. július 8-án kelt. dokumentumának tartalmával ismerkedhetett meg. A jelzett dokumentumban pedig írva vagyon, hogy: „A székelyek eredete bár nem tartozik a történettudomány megnyugtatóan tisztázott kérdései közé, fontos látni, hogy az erre vonatkozó tudományos interpretációk mellett rendre komoly szerephez jutottak a különböző származásmítoszok, köztük elsőként a sokáig jelenlévő, a nemzeti romantika korában az Árpád-ház eredethagyományának örököseként megerősödött hun származás elmélete.” Vagyis egy dolgot tudunk biztosan, hogy a homályban a változatos „származásmítoszok” jelentik az egyedüli biztos támpontokat.
A fékezhetetlen önkezdeményezésű HagySzeKép GPT továbbá bátran közölte saját híveivel, hogy „Természetesen szó esett az autonómiáról is, amelyet épp itt veszítettek el a székelyek Madéfalván.” Nos, az 1831-ben létrehozott „magyar tudós társaság” már idézett (az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2017 decemberében készített állásfoglalása) dokumentumában a székelység autonómiájáról a MAT (1952 – 1960) és a MMAT (1960 – 1968) kapcsán esik szó: mindkettő „széles körű magyar nyelvhasználati jogokat biztosító”, „sajátos szovjet mintára létrehozott” közigazgatási egység volt. Ott aztán a Román Munkáspárt (1948 – 1965), majd a Román Kommunista Párt (1965 – 1989) gyűléseit tényleg magyar nyelven tartották, és az atyafiak kuláklistára is magyar nyelven tették egymást .
De mi is veszett el 1764. január 7-én Madéfalván? Elsősorban a „székely katonanemzet” nimbusza. Az 1300 -1350 fős császári reguláris alakulat erőszakos fellépése „váratlanul” (?), „meglepetésként” (?) érte a „katonanemzet” derék atyafiait. Mintegy hét-nyolcezer székely vágott neki szabadság- és szülőföldszerető egérútnak. „A madéfalvi események halálos áldozatainak számáról teljesen eltérő adatokkal rendelkezünk, a közös sírba hivatalosan 45 ember került, az 1905-ben felavatott emlékművön 200 áldozat szerepel. A hivatalos anyakönyvezésbe 1764. január 7-én egy halottat jegyeztek be Madéfalván. A legújabb hivatalos álláspont szerint az áldozatok száma 700 és 1000 közöttire tehető.” – mondja a témával behatóan foglalkozó fiatal kutató. Ez a hétszáz bis ezer pont olyan akkurátus mutatvány, mint a kilencszázezerből egy milkónál valamivel több romániai magyart kimutató Román Statisztikai Intézet népszámlálása.
És hogyan alakult a későbbiekben hazatérni óhajtók sorsa?
„Nagy részük tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedett le, ahol megalapították az öt székely falut: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát. Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére.” Románok közé?!
A Budapesti kormány „visszatelepítette” a menekülők leszármazottait. De nem felmenőik szülőföldjére. „Négyezerötszáz ember 1941-ben egy román-magyar egyezmény alapján került a Bácskába.” A szerbek közé?!
„Magyarországon a háború után kitelepített németek megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre, illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket.” Hm, így már érthetőbb.
“Az új vállalat a régi idegen nyelvű tisztviselők helyébe magyarokat léptetett, erős kézzel munkába vétette a székely telepítést és a székelységnek a bányamunkába való begyakorlását, teljesen magyarrá tette népiskoláit szaporította azok számát és minden kulturális intézményt támogatott.” – áll a Vasárnapi Újság ötvenedik évfolyamának, 1903. október 4-i, 40. számában. Érthetőbben: a kegyelmes budapesti kormány mindig a székelyeket és a csángókat használta fel bizonyos térségek, „egészségtelen” etnikai összetételének megváltoztatására.
A HagySzeKép GPT viszont, miként Gaz Ella kolléganő, könnyedén átolszökkent Ciolacu mester iróniát nem nélkülöző bővebb érvelései felett, hogy aszongya “a történelem folyamán a románok és székelyek sosem harcoltak egymás ellen”, meg, hogy aszongya „Ha valami igazságtalanság érte őket (székelyeket), akkor az a szászoktól és magyaroktól származott, Vitéz Mihály lobogója alatt együtt harcoltunk. Inkább a történelmet kellene a gyerekeinknek megtanítanunk, mielőtt kővel dobálnánk egymást.” Hujuju!
1894 és 1898 között jelent meg Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában a Szilágyi Sándor történész által szerkesztett tízkötetes, „Millenniumi történelemként” ismert A magyar nemzet története című történelmi munka. Ebben, többek között, Ciolacu állításait alátámasztva, ez áll: „Mihály vajda, a ‘vitéz’, mint honfitársai nevezik… a székelyek nélkül soha be nem tehette volna lábát erdélyi földre, soha hóditó gondolatok agyán át nem villanhattak volna.” Mihály 1599 októberben ékezett erdélyi földre. „Ott azzal a biztatással, hogy visszaállítja régi szabadságukat, csatlakozásra hívta fel az otthon maradt székelyeket is, kik őt szabadítójukként üdvözölték.” Gondolom, a dollárbaloldal, a sorosista globalisták, a mélyzöldek, az elembétékjúk, és nem a magyarok által elvett „régi szabadságukra” gondolnak a milleniumi szerzők.
Mihály Vajda és Báthory Endre fejedelem seregei összecsaptak. „Az erdélyi had szerteszét futott s a megvert fejedelemnek ama szerencsétlen gondolata támadt, hogy székely földön, a legrövidebb úton meneküljön Moldvába. Már csaknem a határra ért, midőn a székelyek neszét vették futásának. Noha ő maga soha sem vétett nekik … rá támadtak és csekély kiséretével legyilkolták. … Fejét Fejérvárra vitték, hol Mihály vajda lefesteté és Prágába küldé.” Vagyis kivel közösen, kik ellen harcoltak a székelyek?
Ami pedig, Ciolacunak a székelyeket szász-magyar oldalról ért igazságtalanságokra való utalását illeti, Szabó M. Attila szerint: „Az Erdélybe betelepített német „vendégek” (…) a Maros és az Olt folyók vonalától délre lévő területet foglalták el, az addig ott élő székelyek pedig a mai Székelyföld területére költöztek.” Gondolom, a székelyek tiszta jószántukból álltak odébb a kellemes éghajlatú, termékeny térségből a mostoha (barátságtalan éghajlat, gyenge termőföldek) körülmények közé.
Ugyancsak az előbb említett szerző szerint: „1625-ben a nemesek és a székelyek megszavazták azt a cikkelyt, amely szerint ők is vásárolhatnak házakat a szász városokban. A szászok tiltakozására Bethlen Gábor a cikkelyt érvénytelenítette, helyreállítva ezzel a szász kiváltságokat.”
Szóval, Ciolacu is ismer valamiket a régmúlt idők történelméből.
A HagySzeKép GPT viszont történelmi tények mellőzésével tudja és mondja a tutit. QED.
Források
Romanialibera.ro: https://romanialibera.ro/la-zi/premierul-ciolacu-liderul-psd-intoarce-armele-contra-udmr-niciodata-dar-niciodata-tinutul-secuiesc-nu-va-avea-autonomie/
Maszol.ro: https://maszol.ro/belfold/Tanczos-Barna-Szekelyfold-volt-van-es-lesz-is
Szabadsag.ro: https://szabadsag.ro/article/ciolacu-szekelyfoldnek-soha-nem-lesz-autonomiaja
Maszol.ro: https://maszol.ro/kultura/Evfordulo-A-madefalvi-veszedelem-elozmenyei-es-kovetkezmenyei
Mta.hu: https://mta.hu/mta_hirei/a-szekelyseg-a-magyar-nemzet-resze-108883
m.mult-kor.hu: https://m.mult-kor.hu/negy-ora-kimeletlen-agyuzassal-kezdodtt-a-madefalvi-veszedelem-20190107