Amikor a Németországban élő törökök, a törökországi választások alkalmával, otthonra a vad iszlamista diktatúrára adták voksaikat, nagyon nem értettem mi történik. Ott élnek, oda mentek vagy már ott születtek – Nyugat-Európa gazdasági hajtómotorjáról beszélünk. Nem mennek haza vagy nem telepednek felmenőik szülőföldjére vissza, oda abba a rendszerbe, amire szavaztak – csak a nyári szabadság idejére mennek haza illiberalizmussal feltöltekezni. Hát akkor miért?
Erre mondhatnám, hogy „azért, mert a nehezebbet választva, helyszínen küzdenek a rothadó, libernyák, szolidaritás alapú szociális hálót nyújtó jóléti állam ellen”.
Nézem a román diaszpórát. Ezek első generációs emigránsok: innen mentek el. Élnek Nagy Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában és még ki tudja hol. A felsorolt államok, egytől egyig nem olyanok, mint amire nekem ideszavaztak.
Ugyanaz a jelenség, mint a németországi törököknél. Csakhogy „amazok” többnyire már
kint születtek és szocializálódtak. „Emezek” meg, állítólag, „haza” akarnak majd térni. Egyszer. Régen. Nanocsipp-mentes vizet inni.
A moldáviai diaszpóra nyugatos. A romániai illiberális, magyarán: vasgárdista. Ezt sem értem.
A Romániából kitelepedett magyarok nem mennek el szavazni. Nem érdekli őket. Mi nem érdekli őket? Románia vagy a szülőföld? Ezt viszont értem. De nem most fogom részletezni.
Románia, az itthon maradt románok miatt, egyelőre még nem lépett az illiberális, szuverénista igaz útra. Mi több, a románoknak köszönhetően nyugatos kormány az RMDSZ nélkül nem fog alakulni.
Vagy netán pont a FIDESZ romániai kirendeltsége hivatott egy esetleges nyugatos román kormányban a szuverénizmust képviselni? Ki tudhatja? Szerintem, maga a Magnus Suverenissimus Maximus (magyarul: Miniszterelnök Úr) sem tudja még.
A romániai magyarság a 2024. évi parlamenti választásokon is a statisztikai átlag szerint viselkedett (EP választásokon 6,48 százalék, elnökválasztás első fordulójában 4,50 százalék, parlamenti választásokon 6,39 százalék a felsőházban, 6,45 százalék az alsóházban), és kötelességtudóan etnikai szavazatokat rakott bele. Az urnákba.
Hivatalosan ez a történelmi győzelem. Hogy melyik? Hát mindegyik.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint (az egy olyan vastag, nagy könyv, amire a számítógép lapos kijelzőjét tesszük, hogy egy kicsit magasabban legyen a képernyő a győz ige jelentése: „Küzdelem árán döntő fölényt ér el; erőt vesz vmin, vkin.” Hogy kit győztek le a magyarok? Hm. Az RMDSZ hivatalos álláspontja nem tisztázza, hogy mi az a v(ala)mi vagy ki az a v(ala)ki, amit/akit a magyarok idén már háromszor legyőztek… Mindegy, győztünk. És még mekkorát győzünk majd ezután!? Haver!
Azért van egy (nem) kis ellentmondás a romániai magyarok által elfogadott értékrend, ez értékrendet támogató RMDSZ, valamint az RMDSZ nyugatos román kormányba való vágyakozása között.
Ahogy a költő mondaná:
„a gumibot is aluszik,
s a társadalmi tudat is:
máma már nem hasad tovább.”
A gumibot azért már ébredezik Csip(i)kerózsika-álmából.