Az Encyclopædia Britannica szerint a városi legenda (urban legend): szokatlan vagy humoros eseményről szóló történet, amelyől sokan hiszik azt, hogy igaz, de nem igaz.
Állok a csíkszeredai „angyalkás” templom előtt, és a tikkasztó melegben egyre bambábban hallgatom a helyi fő-fő-fő egyházi influenszer dumáját, mely szerint Csíkszereda legrégibb római katolikus temploma az ezerháromszázas években épült, és a város mai főterén állt, a templomot az ezerhétszázas években bontották le.
„Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett…” – mondja a Csíkszereda Városháza szereda.ro honlapja. Noha, influenszerünk szerint, két és fél évszázaddal korábban már főtér terült el, és azon templom. Hm. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a főtér: „Vmely városnak rendsz. közepén, középpontjában fekvő tér, mely körül a legfontosabb középületek helyezkednek el.”
A Székelyföldön pofonegyszerű felfedezni a főteret Kézdivásárhelyen, Nyárádszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Baróton: templomok veszik körbe.
A már idézett csíkszeredai Városháza-honlap szerint „A Szabadság tér és a teret körülvevő új városközpont 1976-ban jött létre. A helyiek által tapstérként, vagy egyszerűen placcként emlegetett …” Ezzel szemben az A mi utcánk: Csíkszereda lebontott utcáinak emlékére. Csíki Műemlékvédő Egyesület, Csíkszereda, 2003. kiadvány szerint: „A szisztematizálási tervnek megfelelően az egyik legnagyobb székelyföldi beruházás az 1976-ban elkezdett csíkszeredai városközpont átalakítása volt, aminek sok régi ház esett áldozatul.” – állapítja meg Demeter Csanád Városrendezés Csíkszeredában” c. tanulmányában (Korunk, 2010/2).
Mi több, Kovács Nemere és Mirk László kutatásai szerint (AHDJHR, fond 601, Comitetul Municipal PCR Miercurea Ciuc, dosar 2/1980, 64 f.), az építkezésekről szóló 1977/5331-es elnöki rendelkezés előírta:
a) a közigazgatási székház a kompozíció közepén helyezkedjék el;
b) a Művelődési ház, a művelődési palota az utca ellentétes oldalán kapjon helyet;
c) a posta székházának bővítésére más megoldást kell keresni;
d) a megvalósítandó épületek a román nép építészetének sajátosságait tükrözzék;
e) 1980-ra be kell fejezni az egész együttes építését.
Így jött hát létre a Csíkszereda főtere, mert azelőtt Csíkszeredának nem volt főtere. Ezért sem találjuk a Csíkszereda Városháza honlapon, a „Városnéző” fejezetben a főtér szónak semmilyen változatát. Azt meg hadd öntsék el a helytörténészek, hogyan készülhetett el 1976-ra, az 1977-ben kelt, Románia Szocialista Köztársaság elnökének rendelkezése által meghatározott főtér.
Szánjunk még néhány szót Msgr. dr. influenszer csacsogásának második mondatára. Vajon ki és milyen alapon bontotta le az ezerháromszázas években emelt templomot az ezerhétszázas években, az akkor még nem létező „tapstérről”? És hogyan és kik és mikor építhettek magánházakat a templom helyére? A templomok „általában” az egyház tulajdonát képező telkekre épülnek. És a „tapstér” kialakítása mintegy 250 magán- és nem egyházi tulajdont képező telek és ingatlan kisajátításával kezdődött. „A középkorban a csíkszeredai katolikusoknak nem volt önálló plébániájuk, a csobotfalvi Szent Péter és Pál anyaegyházhoz tartoztak.” Szögezi le, eléggé hebehurgya módon a Mária Rádió honlapja. No hát, templom volt, plébánia nuku?
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Csíkszereda római katolikus templomáról ezt mondja: „Szalai b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök 1751 januárjában Csíkszeredát önálló plébániává szervezte, és kinevezte az első plébánost Szász János személyében. Ő építtette fel a barokk stílusú templomot, a plébániát, a kántori lakást és az iskolát. A templom építését 1758-ban fejezték be és a Szent Kereszt felmagasztalására lett megáldva.” A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tehát úgy értesült, hogy Csíkszereda első római katolikus templomát 1751-ben (és nem a XIII. – XIV. században) kezdték építeni. Az 1758-ban befejezett templom műemléki azonosítója HR-II-m-B-12735.01.
Hát bizony ehhez képest „valamivel korábban” épült fel a HR-II-m-A-12745.01 kódszámot viselő, csíksomlyói kegytemplom. Az Ethnographia, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, 127. évfolyam 2016/2. számában, Magyar Zoltán A csíksomlyói kegyhely legendaköre című tanulmányában ez olvasható: „Az 1442-ben Gyulafehérvár mellett győzelmesen megvívott marosszentimrei ütközet hadizsákmányát Hunyadi négy erdélyi templom építésére (újjáépítésére) ajánlotta fel, ezek egyike volt – a csatahely közelében található tövisin, marosszentimrein és szászorbóin kívül – a csíksomlyói ferences templom.”
De bizony a ma Csíkszeredához tartozó Csíktaploca és Csíkzsögöd templomai is jóval 1758 előtt épültek. A következő két csíkszeredai templom (1758 után): az 1929–1936 között épült, ma Szent Miklós Katedrálisként ismert görögkeleti (ortodox), valamint a HR-II-m-B-12741 kódszámot viselő görög-katolikus, 1948-tól görögkeleti templom.
Hosszú szünet után épült 2000-ben újabb templom Csíkszeredában, mégpedig református.
Közben a római katolikus influenszerek egymás torkát szorongatták a tagsági díjat (kepét) fizető tagokért (hívekért).
1758 után, Csíkszeredában 2003-ban készült el a következő római katolikus templom a Millenniumi -Angyalkás, majd 2009 -ben a Szent Ágoston.
A hallgatóság (egy ukrajnai/kárpátaljai magyar meg egy ukrán görögkatolikus pap, valamint egy szlovák meg egy lengyel római katolikus pap) elrévülten bólogat az ezerháromszáz körül épült, majd ezerhétszáz körül lebontott csíkszeredai római katolikus templom történetére. Kérdés nincs. A háttérben az ukrán meg a lengyel pap egy első világháborús katonára utaló magyar felirat kapcsán színvonalas hajtépésbe kezd Galícia (Gács-ország, Gácsország) hovatartozása kapcsán.
Az influenszer Msgr. dr., nem kétséges, hiszi is azt, amit elmondott. Hisz hosszú évtizedeken át mondta, hirdette a vízen való sétafikálás tényét is. Na, ennek a templomsztorinak is annyi a valóságtartalma, mint a vízen történő sétafikának.
Önmagunk ámítása viszont keresztény nemzeti hagyományaink része. A kipcsakok óta, mint tudjuk.

Csíkszereda legrégebbi római katolikus temploma a Szent Kereszt-templom egyike a város XVIII. századból fennmaradt épületeinek, Románia műemléklistáján a HR-II-a-B-12735 sorszámon szerepel. A mai Kossuth utca 38. szám alatt található templom  barokk stílusban épült 1751 és 1758 között. A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére 1784-ben szentelték fel. (Wikipédia)