„A két iskola és a bentlakás épülete 2004-ben került vissza az Érsekség tulajdonába. Azóta az épületegyüttest Székelyudvarhely önkormányzata bérli. A 2004-ben kötött szerződésben megállapított évi 23.784 lejes bérleti díj az évek folyamán történt újratárgyalások folyamán fokozatosan emelkedett és 2021-ben érte el a 300.000 lejt.” A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóközleménye 2023. december 19-én)
Olyan költői a zsarolást „újratárgyalásnak” nevezni, nemdebár? Hát akkor ne cifrázzuk, lépjünk át a bevezetésen, csapjunk bele a „sürejébe”, hogy székelyföldiesen fejezzem ki magam.
2004 januárjának első napján 1 EURO pontosan 4.1 román lejt kóstált. 2023 decemberének utolsó napján 1 EURO pontosan 4.97 román lejt kóstált. Két évtized alatt tehát az euró román lejhez viszonyított értéke 21 százalékkal növekedett, vagyis 1,2-szeresére. 2004. januárjának első napján 23.784 román lej 5.801 eurót ért. 2023. decemberének utolsó napján 300.000 román lej 60.362 eurót ért.
Vagyis a Római Katolikus Egyház vastagon tízszeresére emelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron épületegyüttes bérleti díját! Ahhoz, hogy a székelyudvarhelyi adófizetők és az önkormányzat ne szenvedje meg a kenetteljes béremelést, utóbbinak tízszeres bevételnövekedést kellett volna megvalósítania.
Mondom is a választ, mielőtt bárki megkérdezné: a pofátlanul megemelt bérleti díjra közérdekű beruházásoktól elvont pénzekből futja. A mindenkori polgármester pedig csuklás nélkül engedett a… dehogy a zsarolásnak, hisz mindegyik saját újraválasztásához igyekszik megvásárolni a klérust, természetesen a székelyudvarhelyiek adófillérjeiből.
És akkor krokodilkönnyekkel sírja az Érsekség, hogy a lépcsőfeljárat javítása egy félévnyi bérleti díjba került, és alkalmanként, apróbb javításokra, az éves bérleti díj tizedét kellett még elkölteni.
Tulajdonosnak lenni felelősséget is jelent. Ezzel szemben az Érsekség meg azért óbégat, hogy a román állam és a helyi önkormányzat nem adott pénzt felújításra. „Bár ezek az összegek magasnak tűnhetnek, az épületek legsürgősebb állagrendezésének költségeit is csak részben fedezték (csak a lépcsőfeljárat javítása 150 ezer lejbe került, egy-egy falburkolat- vagy belső javítás alkalmanként 30-40 ezer lejbe). A két iskolaépület felújításához sem helyi önkormányzati, sem más román állami támogatást nem kaptunk. A rehabilitációt a magyar állam karolta fel és biztosította az ahhoz szükséges többmillió eurós befektetést.„ – írják az idézett sajtóközleményben.
De nézzük csak az Érsekség vélhető bevételeit és kiadásait. Az egyházaknak nem kell elszámolniuk bevételeikkel, úgymint a rendszeresen behajtott egyházi adóval, a perselypénzekkel, de még – a gyászszertartás után/elhantolás előtt a gyászoló családdal kezdve – a temetéseken részvevőktől bevasalt perselypénzekkel sem. (Ez a téma megér egy külön fogalmazást, ugye?)
Milyen kiadásai lehetnek az Érsekségnek?
Például fizetések. Hm. A román egyházügyi hivatal szerint az érsek (román) állami fizuja havonként 21.840 RON (4.394 EUR), helyettese a román államtól havonként 19.552 RON-t (3.934 EUR) vág zsebre. A klérus tagjainak havi fizetése 4.372 – 5.517 RON. A román állam költségvetéséből. A gyulafehérvári római katolikus érsekség honlapján fellelhető adatok alapján ez 34 segédpapot (évi fizetésük 148.000 RON) és 274 papot (évi fizetésük 1.512,000 RON) jelent. Ha a szerzetesrendek tagjait meg az egyéb adminisztratív személyzetet nem számoljuk, noha ők is a (román) költségvetésből kapják a pénzt, ez bizony évi több mint egymillió hétszázezer román lejt jelent. Jól tetszettek olvasni: egy milkó és hétszázezer. (Lásd: culte.gov.ro: Cuantumul indemnizaţiilor/sprijinului lunar alocat personalului din cadrul unităţilor de cult religioase conform Legii-cadru nr. 153/2017 privind salarizarea personalului plătit din fonduri publice, cu modificarile si completarile ulterioare, începând cu 1 Ianuarie 2023.)
Tegyük hozzá, hogy a (román) egészségügyi törvény értelmében a klérusnak ingyen jár az egészségügyi biztosítás, vagyis a fizuból még az egészségügyi biztosítási járulékot sem vonják tőlük. (Legea nr. 95/2006 privind reforma în domeniul sănătăţii., Asigurările sociale de sănătate – CAPITOLUL II, Asiguraţii, SECŢIUNEA 1, Persoanele asigurate, art. 224/ alin. (2)/i) Vagyis az érsekségnek a píár menedzserek havi fizetése nem kerül semmibe sem.
Ejtsünk talán néhány szót/számot a római katolikus egyház által lenyelt egyéb román állami támogatásokról.
2023-ban a román kormány egyházügyi hivatala, a romániai római katolikus egyház ötvenhét pályázatából negyvenkettővel a gyulafehérvári érsekséget támogatta: 4.193.000 RON (843.000 EUR) értékben.
A romániai római katolikus egyháznak a román állam javításokra és építkezésekre nyújtott támogatása éves bontásban: 2021 6.045.000 RON – 1.221.000 EUR; 2020 13.235.000 RON – 2.718.000 EUR; 2019 16.796.000 RON – 3.550.000 EUR… és így tovább és még tovább, visszamenőleg 2010-ig könnyen elérhetők a nyilvános adatok. (culte.gov.ro: SECRETARIATUL DE STAT PENTRU CULTE – Sprijin financiar constructii si reparatii 2023, Situatia dosarelor depuse la Secretariatul de Stat pentru Culte in perioada 01.01.2023 – 28.12.2023, stb.)
Természetesen az érsekség honlapján nincs adat arról, hogy ingatlanok bérbeadásából, mondjuk a magyar többségű településeken, évente mekkora összeg kerül az egyházhoz.
Vajon ezt a sok (vagy kevés?) pénzt mire sikerül elkölteni úgy, hogy a gyerekek civilizált és biztonságos bentlakására nem futja? A magyar állam támogatásairól most nem is beszélve!…
