A leggyorsabban az ázsiai származásúak csoportja nőtt, míg a feketék aránya szinte változatlan. A legnagyobb kisebbség már jó ideje az Amerikában latinóknak vagy újabban barnáknak hívott latin-amerikai származásúaké.
Tíz év alatt 64-ről 58 százalékra csökkent a magukat fehérnek vallók aránya az Egyesült Államokban és a tendencia folytatódni is fog, mert a 18 alattiak körében már csak 47 százalék a fehér. Az évtizedenként, legutóbb tavaly tartott népszámlálás szerint abszolút értékben most először csökkent a fehérek száma, míg leggyorsabban az ázsiai származásúak csoportja nőtt, 2010-hez képest 35 százalékkal és már a lakosság több mint 7 százalékát teszi ki. A feketék aránya szinte változatlan, 12 százalék, míg a legnagyobb kisebbség már jó ideje az Amerikában latinóknak vagy újabban barnáknak hívott latin-amerikai származásúaké, amely már a lakosság 19 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államok népessége tíz év alatt 7.4 százalékkal, 331 millióra nőtt. A növekedés üteme azonban az 1930-as évek óta nem volt ilyen alacsony, a növekmény pedig a kisebbségekhez, a magukat egyre gyakrabban két vagy több rasszhoz tartozóknak vallók nagyobb gyermekvállalási kedvének és a bevándorlásnak köszönhető.
Az adatoknak azonnal, már a jövőre esedékes félidős választások idején politikai következményei lesznek. Az új számok alapján ugyanis újrarajzolják a választókörzeteket. Ezt 20 államban pártatlan testületek végzik, ám másik 20-ban a Republikánus Párt, 10-ben a Demokrata Párt kezében van a döntés. Az első becslések szerint a körzetek újraosztása nyomán a jobboldal változatlan szavazási szokások mellett legalább 4-6 új helyet szerezhet a 435 tagú képviselőházban. Ez önmagában is perdöntő lehet, hiszen a liberális oldalnak jelenleg csak nyolc fős többsége van. A hosszabb távú tendencia ugyanakkor a konzervatívok ellen dolgozik, mert a kisebbségi szavazók hajlamosabbak a baloldalra adni voksaikat. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a népességen belül a nagyvárosok lakossága sokkal gyorsabban nő, egy évtized alatt 9 százalékkal, míg a vidéki körzeteké csak 1-gyel, a megyék csaknem felében pedig egyenesen csökkent a népesség.
Mindez arra utal, hogy a jobboldalnak egyre kevesebb lehetősége marad választójogi machinációkkal megtartani a konzervatív fehér többséget a törvényhozó testületekben.
Egyes választási stratégák odáig mennek, hogy a mostani talán az utolsó esély az elkerülhetetlen politikai változások lassítására. Ezzel magyarázhatók a republikánusok által dominált helyi törvényhozások elkeseredett kísérletei a választójog gyakorlását a kisebbségeknek megnehezítő szabályok áterőltetésére: könnyen lehet, hogy tíz év múlva már nem lesz módjuk ilyesmire. Az sem elhanyagolható motivációs tényező, hogy a szövetségi költségvetés kiadási oldalán évente mintegy 1500 milliárd dollár elosztására van hatással a népességi adat. A vita hevességére jellemző, hogy Texasban a republikánus kormányzó, Greg Abbott a héten elfogatási parancsot adott ki az állami törvényhozás demokrata párti képviselői ellen, akik az új választójogi törvény ellen tiltakozva távollétükkel határozatképtelenné tették az austini képviselőházat.
Megjelent a Népszavában 2021. augusztus 13-án.
