Csiki László (Sepsiszentgyörgy, 1944. október 5. – Budapest, 2008. október 2.) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító.
Emlékvers nagyapának
Eladó a frakk s belőle a zenész,
akár bérbe, birtokba vehető –
A rúdlábú bábu itt marad,
s a frakk hiányát büszkén viseli.
A család majd emlékezni fog,
ünnepkor küld kolbászt, szilvóriumot.
– Oda van elásva nagypapa kincse –
mondják, ha botlik egy fiatalabb.
Valaki látta nagypapát csíkos darócban,
s látták Brazíliában kakasviadalon.
A tékozló nagyapa billenti az asztalt,
s keresztelő lesz, ha feldől a pohár.
Összkomfortjában megfordul a rúdlábú bábu,
s ha célba lő rá a pajkos unoka,
mint órából a kakukk, csak kiugrik
melléből az eladott nagyapa szíve.
Vers
A fát a versben mindenki érti,
s ha ríme is van, bár sivár,
mint keresztútnál, a rímkeresztben,
szemekben összeáll a táj.
Összefut már a tej, a nyál, a nyáj,
összeér vér, a száj s ide
kötődik százados szállal
ezer szabadon kódorgó ige.
Ritmusra jár az óra s a medve,
forog a kerge-görbe-tánc –
Van kenyér és rím a boldogságra,
ha csábít illat-asszonánc.
És a vers ma asszonyom helyén ül,
s a vers a lakályos hiány —
Egy idő- vagy versszakban tenyérből
fogunk olvasni már.
Megjelent A Hét III. évfolyama 3. számában, 1972. január 21-én.
