Az EU legerősebb államának vezetője szerint nem reális Ukrajna gyors EU-csatlakozása, vagyis egyáltalán nem életszerű, hogy az EU ezt a folyamatot 2030-ig le akarná zárni. A magyar kormány kommunikációja ezek szerint hamis narratívára épül.
– A hétéves költségvetési tervezet, ami 2028-tól 2034-ig szól, nem tartalmazza az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos költségeket, tehát nem számolnak addig az ország belépésével. Ez egy reális álláspont – mondta a Magyar Hangnak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy Friedrich Merz szerint valószínűleg nem csatlakozik a háború sújtotta állam az Európai Unióhoz a következő költségvetési ciklus vége előtt. A német kancellár azt is mondta, számukra az abszolút első számú prioritás az, hogy mindent megtegyenek a háború befejezéséért.
„Aztán majd beszélünk Ukrajna újjáépítéséről… De ez több évet vesz igénybe. Valószínűleg még az EU jelenlegi középtávú pénzügyi kilátásait sem fogja befolyásolni” – jelentette ki.
Szent-Iványi István szerint Ursula von der Leyen, korábbi, a 2030-as csatlakozást kilátásba helyező kijelentése inkább motiválásnak fogható fel, olyan értelemben, hogy az ukránok ne veszítsék el a lendületüket és a türelmüket, hiszen a 2034-es elég távoli időpontnak tűnhet.
Kérdésünkre válaszolva a szakértő kijelentette: ettől még nem vár változást az Orbán-kormány Ukrajnával kapcsolatos kommunikációjában. Hozzátette, vízummentesen most is bárki bejöhet az országba, a schengeni csatlakozás pedig még szóba sem került. Szerinte az ukránellenes propagandát csúcsra járatják, hiába jelölt ki most Friedrich Merz egy „hivatalosnak” tűnő távoli dátumot, a riogatás ennek ellenére biztosan folytatódik majd.
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint azonban ez a fajta dátumvita félrevezető, és nem a valódi kérdésekről szól. Az uniós szakértő lapunknak nyilatkozva történelmi távlatba helyezte a kérdést: a magyar EU-csatlakozás előtti években is hasonló módon keringtek a dátumok, miközben a tényleges csatlakozáshoz vezető folyamat sokkal komplexebb volt. Így van ez Ukrajna esetében is. A 2034-es évszám nem kőbe vésett ígéret, hanem inkább egy óvatos politikai üzenet, amit Merz a következő uniós költségvetési ciklushoz kapcsolva fogalmazott meg.
A valódi kérdés szerinte az, hogyan lehet az elkövetkező években fokozatosan szorosabbra fűzni az EU és Ukrajna kapcsolatait politikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt. A háborús állapotok közepette ugyanis életszerűtlen az az elképzelés, hogy az ország rövid távon teljes jogú taggá válhat. Hegedűs kiemelte: a felvételhez nemcsak az ukrán fél felkészülése szükséges, hanem az Európai Uniónak is át kell alakítania saját intézményi és költségvetési struktúráit. Hozzátette, magyar szempontból a Fidesz kérdésfelvetése az online konzultációban hamis volt, ezért nem szerencsés arra fókuszálni, hogy melyik uniós vezető Orbán Viktor szemszögéből mit mondott. Az ugyanis egy tudatosan felépített, hamis narratíva.
Hegedűs István szerint tehát nem is a pontos évszám a lényeg, hanem az, hogy az ukrán társadalom érezze: tartozik valahová. Van egy európai közélet, abban zajlik egy beszélgetés.
Merz kijelentése tehát valójában része annak a folyamatos európai diskurzusnak, amelyben különböző vezetők különböző nyelvezettel, de ugyanazt az alapelvet vallják: Ukrajna jövője Európában van. És bár a csatlakozás útja hosszú és göröngyös lesz, Hegedűs szerint a dátumokra való fókuszálás helyett inkább a politikai akarat, az együttműködés és a stratégiai türelem számít.
