Ezekben a napokban az emberiség visszazuhan az időben. Az amerikai forradalom, majd a francia forradalom, a 18. századtól kezdve a francia forradalomnak valamennyi politikai konstrukciója és megállapodása, ami arra irányult, hogy jogokat adjon minden emberi lénynek és minden nemzetnek, hatalomtól függetlenül: mindez hirtelen darabjaira bomlik. Már semmit sem ér a világszervezetek, az ENSZ, a Nemzetközi Büntetőbíróság, az Egészségügyi Világszervezet, a Párizsi Klímaegyezmény, az államközi kapcsolatokról szóló jogszabályok törekvése, hogy megelőzzék a hatalmasok erőszakát a leggyengébbek ellen.
Az egyetlen törvény: a haderők hagyományos, ősi, őskori aránya. Az 1975-ös helsinki konferencia által megállapított demokratikus államközi szabályokat szétverték. Az európai demokráciák a diktatórikus nacionalista szélsőségesség elleni támadása alatt nyögnek.
Izrael, a ’30-as, 40-es években kiirtott zsidók millióival a háta mögött, régóta fél, hogy ez fog történni, ezért terület- és lakosságarányosan a világ legerősebb hadseregét hozta létre – ezt bárkinek nehéz lenyelni.
Kína nagy lehetőséget lát arra, hogy elérje azt, amit Japán nem tudott elérni a második világháborúban: Peking dominanciáját Ázsia felett.
Putyin a Szovjetunió széteséséért kárpótlásul az Európai Unió összeomlását akarja. Trump egyetért, fel akarja darabolni és szét akarja osztani az európai országokat Putyinnal.
Kétszázötven év után a bolygó – demokratikusan! – visszatér a falka természetes diktatórikus rendjéhez: a gyenge engedelmeskedik az erősnek, vagy meghal. Az ember visszaesik az állati létbe.
A szuverén Románia egyetlen esélye: megpróbálni meggyőzni Washingtont, hogy jók vagyunk valamiben, maradjunk az udvarában. A szabadság és az igazság filozófiája most egy – szintén ősi – mondatra szorul: Amerika mégiscsak jobb úr, mint Oroszország.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. február 13-án.
