Blinken és Austin megbeszélései Kijevben
CNN / Kylie Atwood és Jennifer Hansler
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter vasárnap az ukrán fővárosba, Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel és más ukrán tisztségviselőkkel találkoztak, így ők a legmagasabb szintű amerikai tisztségviselők, akik Oroszország inváziójának kezdete óta az országba utaztak. Íme a látogatás legfontosabb pillanatai:
Blinken közölte, hogy az amerikai diplomaták még ezen a héten visszatérnek Ukrajnába – mondta egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő, aki a lépést az Egyesült Államok szolidaritásának határozott üzeneteként jellemezte. Az újraindított ukrajnai amerikai diplomáciai jelenlét részeként a diplomaták “egynapos kirándulásokkal kezdenek Lembergben”, és “fokozatosan eljutnak az ország más részeire, és végül újra jelen lesznek Kijevben” – mondta a State Department magas rangú tisztviselője.
Austin: “Azt akarjuk, hogy Oroszország meggyengüljön” Kijevben tartózkodva Blinken és Austin találkozott Dmytro Kuleba külügyminiszterrel, Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel és Denisz Monasztrszkij belügyminiszterrel is egy hosszabb, nagyjából 90 perces kétoldalú megbeszélésen – mondta a magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő. A védelmi miniszter felvázolta az Egyesült Államok néhány célját, mivel az ország továbbra is támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a háborúban.
“Azt akarjuk, hogy Oroszország olyan mértékben meggyengüljön, hogy ne tudjon olyan dolgokat tenni, mint amilyeneket Ukrajna lerohanásával tett” – mondta Austin a kijevi útját követő sajtótájékoztatón, amelyet egy meg nem nevezett helyen, Lengyelországban, az ukrán határ közelében tartott. “Tehát máris sokat veszített katonai képességéből. És őszintén szólva sok katonáját is. És azt akarjuk, hogy ne legyen meg a képességük arra, hogy nagyon gyorsan újratermeljék ezt a képességüket”.”
Több segély Ukrajnának
Blinken és Austin megvitatta a Biden-kormányzat azon szándékát, hogy 713 millió dolláros további külföldi katonai finanszírozást nyújtson Ukrajnának és a szövetséges európai és balkáni partnereknek, a külügyminisztérium magas rangú tisztviselője és a védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint. Joe Biden amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy Bridget Brinket fogja kinevezni az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetének. A Marie Jovanovics 2019 májusi visszahívása óta megerősített nagykövet nélkül maradt a poszt. Brink jelenleg az Egyesült Államok szlovákiai nagykövete.
Blinken és Austin látogatására akkor került sor, amikor a mintegy 50 ukrán állampolgárból álló első csoport egy Ukrajnán kívüli országban fogja befejezni a tüzérségi kiképzést – közölte a védelmi tisztviselő. Egy másik, körülbelül 50 ukránból álló csapatszintén hamarosan megkezdi a kiképzést, mondta a védelmi tisztviselő. Zelenszkij hivatala hétfőn felolvasást adott ki a találkozóról, amelyben hangsúlyozta az amerikai tisztviselők látogatásának fontosságát, és kijelentette, hogy az ország “számít partnereink támogatására”.
A tisztviselők megismételték, hogy az amerikai erők nem vesznek részt a háborúban. A külügyi és védelmi tisztviselők egy háttérbeszélgetésen világossá tették, hogy az amerikai hadsereg továbbra sem vesz részt közvetlenül a háborúban. A hétfői sajtótájékoztatón Austin elmondta, hogy az Egyesült Államok úgy véli, Ukrajna “a megfelelő felszereléssel és a megfelelő támogatással” képes megnyerni a háborút Oroszország ellen.
Biden is odalátogat?
Miközben a tisztviselők az Egyesült Államok Ukrajna iránti elkötelezettségének bizonyítékaként üdvözölték az utazást, kérdéseket tettek fel azzal kapcsolatban, hogy Biden miért nem utazott el maga. “Az Egyesült Államok elnöke némileg egyedülálló, ami az utazást illeti. Tehát biztonsági igénye jóval túlmutat azon, amit egy miniszter, egy kabinettitkár vagy gyakorlatilag bármely más világvezető esetén a dolgok megkövetelnek” – jegyezte meg a külügyminisztériumi tisztviselő.
Boris Johnson brit miniszterelnök a hónap elején látogatott az országba. Az EU és a balti államok vezető tisztviselői szintén meglátogatták Zelenszkijt Kijevben.
Szárazföldi híd? Mit akar Putyin elérni Ukrajnában
CNN / Ben Morse
Oroszország a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy ukrajnai inváziójának célja az ország déli része, valamint a keleti Donbász régió “teljes ellenőrzésének” átvétele – ez a cél pedig, ha megvalósul, lehetővé tenné számára, hogy ukrán területen keresztül szárazföldi folyosót hozzon létre, amely összekötné az orosz Rosztov régiót a Krím félszigettel, amelyet 2014-ben annektált, és azon túl. Rusztam Minnekaev vezérőrnagyot, Oroszország központi katonai körzetének megbízott parancsnokát a TASZSZ orosz állami hírügynökség pénteken úgy idézte, hogy a cél egy szárazföldi folyosó létrehozása Ukrajna keleti Donbász régiója és a Krím között.
A szverdlovszki régió védelmi ipari vállalatainak szövetségének éves közgyűlésén felszólalva hozzátette, hogy az Ukrajna déli része feletti ellenőrzés potenciálisan hozzáférést biztosítana az orosz erőknek a Moldovában lévő szeparatista államalakulathoz, Transznisztriához, ahol az 1990-es évek eleje óta az orosz erők egy kontingense állomásozik.
Az orosz invázió második fázisában az eredetileg Ukrajna északi részén állomásozó orosz erőket, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, átcsoportosították – friss csapatokkal együtt -, és most északkeletről nyomulnak be Ukrajnába, miközben orosz katonai tisztviselők azt állítják, hogy stratégiai céljaik a teljes keleti Donbász régió elfoglalására irányultak át.
Az orosz erők jelenleg csak részben tartják ellenőrzésük alatt Dél-Ukrajnát, az ukrán kormány még mindig a kulcsfontosságú Mikolajiv és Odesa városokat tartja ellenőrzése alatt, néhány ukrán erő pedig az Azovstal acélgyárban, a bekerített Mariupol kikötőjében tartja magát.
Oroszország 2018-ban 19 kilométeres hidat (több mint 5 mérföldet) nyitott a Kercsi-szoroson át, amely közúton köti össze Krasznodar régióját a 2014-ben elcsatolt Krím félszigettel. Egy szárazföldi folyosó azonban azt jelentené, hogy Oroszország ellenőrzi a Krímhez csatlakozó ukrán terület hatalmas részét.
“Ha Oroszország győzelmet arat Mariupolban és szárazföldi hidat szerez, akkor a háború kezdete óta több mint 400 kilométer (vagy 249 mérföld) hosszúságú fekete-tengeri partvidék felett biztosítaná az ellenőrzést, és megtagadná Ukrajnától a korábbi partvonalának 80 százalékához való hozzáférést, tovább rombolva gazdaságát” – állt a Foreign Policy múlt heti elemzésében.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes: Nincs egyezmény az oroszokkal az mariupoli Azovstal kiürítéséről
CNN / Nathan Hodge és Julia Presniakova / Lviv
Nem született megállapodás Oroszországgal a Mariupolban lévő Azovstal acélgyárból a civilek evakuálásáról szóló folyosóról – közölte hétfőn Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. “Ma az orosz fél ismét bejelentette, hogy létezik egy folyosó a civileknek az Azovstal elhagyására” – mondta a Telegramban közzétett nyilatkozatában. “Ezt el lehetne hinni, ha az oroszok korábban nem törték volna meg sokszor a humanitárius folyosókat. Tudom, mit mondok, mert az elnök nevében személyesen folytatok ilyen tárgyalásokat és szervezek humanitárius folyosókat. Fontos megérteni, hogy a humanitárius folyosó mindkét fél egyetértésével nyílik meg. Az egyoldalúan meghirdetett folyosó nem nyújt biztonságot, ezért valójában nem humanitárius folyosó”. “Tehát hivatalosan és nyilvánosan kijelentem: sajnos ma nincs megállapodás az azovsztali humanitárius folyosókról” – tette hozzá Verescsuk.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közleményt adott ki, amelyben felajánlotta, hogy beszüntetnek minden ellenségeskedést az Azovstal üzem körül, ahol az ukrán erők még mindig kitartanak, hogy a civilek “bármilyen irányba” elhagyhassák a területet. Verescsuk elmondta, hogy az ukrán fél felkérte Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kezdeményezze és garantálja a civilek evakuálási folyosóját az Azovstalból. Guterres a tervek szerint külön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.”Különösen azt kérjük, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselői legyenek jelen a humanitárius oszlopban” – mondta Verescsuk. “Reméljük, hogy az ENSZ főtitkárának az orosz képviselőkkel folytatott megbeszélései eredményesek lesznek”.
Orosz bejelentés a tűzszünetről Mariupolban
CNN / Anastasia Graham-Yooll
Az orosz védelmi minisztérium felajánlotta az ostromlott Mariupolban lévő Azovstal acélgyár körüli ellenségeskedések beszüntetését, hogy a civilek “bármilyen irányba” távozhassanak. “Az Orosz Föderáció fegyveres erői és a Donyecki Népköztársaság alakulatai 2022. április 25-én moszkvai idő szerint 14 órától egyoldalúan beszüntetnek minden ellenségeskedést, az egységeket biztonságos távolságra vonják vissza, és biztosítják az állampolgárok meghatározott kategóriájának kivonulását bármely általuk választott irányba” – áll a közleményben.
Az Orosz Föderáció Humanitárius Reagálás Közös Koordinációs Parancsnokságának vezetője, Mihail Mizincev vezérezredes nevében kiadott nyilatkozat azt is állította, hogy egy “állandóan, éjjel-nappal működő humanitárius folyosó” lesz nyitva a polgári üzemek dolgozóinak, a nőknek és a gyermekeknek az evakuálására. Ukrán tisztviselők szerint Oroszország többször megszegte ígéretét, hogy lehetővé teszi a civilek biztonságos átkelését az Azovstalból. Amerikai és ukrán tisztviselők azt is állították, hogy az orosz erők a Mariupolból menekülő civileket a szakadárok által ellenőrzött területre és magába Oroszországba kényszerítették.
A hatalmas üzemben meghúzódó ukrán csapatok korábban elutasították Oroszország megadási ajánlatát, és videókat tettek közzé a létesítmény alagsorában menedéket kereső nőkről és gyerekekről. Mizincev szerint az ukrán csapatoknak fehér zászlók felvonásával kell jelezniük a tűzszünet elfogadására való készségüket az Azovstal üzem körüli területen. A nyilatkozat szerint a tűzszüneti ajánlatot a helyi rádiócsatornák is közvetíteni fogják az ukrán csapatoknak harmincperces időközönként. “Az Orosz Föderáció nyilvánosan és hivatalosan kijelenti, hogy nincs akadálya a civilek Azovstalból való távozásának” – áll a nyilatkozatban.
Címkép: Azovstal épület Mariupolban (Alexander Ermochenko/Reuters)
Forrás: Újnépszabadság
