A tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szöveg pontosítása van hátra.
Az uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és a Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez – közölte csütörtök este az Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának.
Közölte továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához, és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szöveg pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint a globális élelmiszerellátást hivatottak segíteni – mondta.
Szijjártó is beleegyezett az Oroszország elleni újabb szankciós csomagba – A külgazdasági és külügyminiszter szerint „sikerült elérni, hogy a szankciós csomag ne…
Szijjártó Péter 15 éve még a közös európai energiapolitikáért emelt szót, Gyurcsány Ferencet pedig az oroszpártisága miatt ostorozta – Kis hazai belpolitika, avagy…
Az Európai Tanács elnöke beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére – közölte.
A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben – tájékoztatott Michel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódik.
Felhívta a figyelmet, hogy jövőre Európában 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.
Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét.
„Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be” – fogalmazott.
Ennek érdekében az EB javaslatot tesz majd olyan négypontos tervre, amely
- az amerikai kormánnyal való együttműködésre,
- az állami támogatási szabályok reformjára,
- a zöld átmenet felgyorsításra és
- a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.
A bizottsági elnök méltatta az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. „A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében” – fogalmazott.
Alexander De Croo belga miniszterelnök közös európai választ sürgetett a tervezett amerikai állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető egyéni megoldásokat.
Emmanuel Macron francia elnök közölte, az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az EB-nek arra, hogy már 2023 első negyedévében határozott válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. „Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet” – fogalmazott a francia elnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.
Olaf Scholz német kancellár az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.
„A ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat” – jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el amerikai partnerekkel.
Kitört a rózsák athéni háborúja, Görögországban már félnek, hogy több politikust is maga alá temet a Katargate – A lehető legrosszabbkor jött a Pánhellén…
Egyre dagad a Katargate, leváltották a korrupciós botrányba keveredett EP-alelnököt – Az Európai Parlament eddigi egyik legsúlyosabb botránya megtépázza a magát a…