A fogolycsere üzenete pont az ellenkezője annak, amit Orbán Viktor Tusványoson (és máshol) ismételget. Az atlanti szövetség újra és továbbra is jól működik.
Egyszerűnek tűnik, de nem volt az. Moszkva magas árat követelt. Vagy hazatér német fogságából Vagyim Kraszikov, az orosz orgyilkos, aki egy berlini parkban még 2019-ben lelőtte Zelimhan Hangosvilit, a Putyin-diktatúra ellenségét, vagy orosz fogságban maradnak az amerikaiak, köztük a Wall Street Journal fiatal riportere. A németek pártállástól függetlenül hosszú hónapokon át elutasították a Fehér Ház kérését: Kraszikov marad. Bizonyítottan gyilkolt a német fővárosban.
Idén februárban a német kancellár Washingtonban járt. Valószínűleg meglepte, hogy Biden elnök azonnal a fogolycserére terelte a szót. És Bident is meglephette a gyors válasz: „For you, I will do this.” (Megteszem, miattad.) A két vezető megbízott egymásban. Scholz segíteni akarta azt az amerikai elnököt, aki évtizedeken át az atlanti szövetség fáradhatatlan barátjának bizonyult.
Scholz persze tudhatta, hogy a fogolycserét kritika éri majd. Elvégre vállalta azt, hogy az FSZB életfogytiglanra ítélt orgyilkosáért néhány ártatlan amerikait és Putyin orosz kritikusait kapja a Nyugat cserébe. (Azért feltételezem az amerikaiak ártatlanságát, mert évtizedek óta törvény tiltja a CIA-nak újságírók beszervezését.)
Egyébként nemcsak a németek segítettek. A norvégok, lengyelek, észtek és szlovének is szabadon engedtek orosz kémeket. A törökök óriási szerepet vállaltak a fogolycsere lebonyolításában; maga a csere Ankarában zajlott le. Teljesen újszerű volt nemcsak az, hogy ilyen sok ország vett részt a tárgyalásokban és a részletek kidolgozásában, hanem az is, hogy sikerült Putyin jó néhány bátor orosz ellenfelét is kiszabadítani börtöneikből.
A történelmi jelentőségű fogoly-cserebere felveti a kérdést: ha történetesen magyar hírszerzők buknának le valahol, kihez fordulna a magyar kormány segítségért? Moszkvához, Pekinghez? Az ország tagja a NATO-nak, az Európai Uniónak, de a tagállamok túlnyomó része a mai magyar kormányt Putyin szövetségesének tartja. A többség alig várja, hogy ez a bajkeverő ország kilépjen az EU-ból. Szlovákiától eltekintve Magyarországnak már nincs is barátja e két szervezetben.
Ezért nehéz elképzelni, hogy mit tenne Orbán Viktor, ha – mondjuk – valahol Zürich környékén a svájci hatóságok letartóztatnának két-három magyar ügynököt, majd a bíróság pénzmosás vádjával hosszú börtönbüntetésre ítélné őket. Az ilyesmit ugyanis Svájcban komolyan veszik. Kérné-e Orbán a befolyásos amerikaiak segítségét? Felhívná-e a budapesti amerikai nagykövetet, akivel eleddig – két éve! – még nem volt ideje szót váltani?
A fogolycsere üzenete pont az ellenkezője annak, amit Orbán Viktor Tusványoson (és máshol) ismételget. Az atlanti szövetség újra és továbbra is jól működik. A Nyugat hanyatlásáról szóló halandzsának ellentmond nemcsak a nyugati szövetségesek páratlan együttműködése, amely lehetővé tette ezt a fogolycserét, hanem maga a magyar társadalom angolul – és nem oroszul vagy kínaiul – értő és beszélő többsége, nem is beszélve azokról a százezrekről, akik manapság a „bűnös” Nyugaton – és nem a „testvéri” Oroszországban vagy Kínában – telepednek le.
Ideje újra kitűzni az Európai Unió zászlaját a Parlament épületére.
Megjelent a Népszava Szép Szó rovatában 2024. augusztus 11-én.
A szerkesztő megjegyzése
A történelmi fogolycsere keretében szabadon engedték Szása Szkolicsenko orosz disszidens művészt is