Az amerikai szenátus múlt vasárnap hagyta jóvá, most a demokrata többségű képviselőház is rábólintott Joe Biden amerikai elnök nagyszabású, 430 milliárd dolláros klíma- és adócsomagjára, amelyet várhatóan jövő hét pénteken ír alá.
Ha ez megtörténik, az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb horderejű klímatörvénye lépne életbe, amely ezzel párhuzamosan fontos változásokat hozna a receptre kapható gyógyszerek árainak mérséklésében, illetve a nagy vállalatokra kivetett adók szintjén is.
370 milliárd dollár a klímasemlegességért
A Inflációcsökkentő Törvény néven ismert csomag nem számol le teljesen a fosszilis energiára alapozó iparral, sokkal inkább ösztönzőként hat a megújuló energiába történő befektetésbe. A reform értelmében egy amerikai állampolgár akár 7500 dolláros adókedvezményben is részesülhet új elektromos autó vásárlása esetén, a fotovoltaikus panelek felszerelését akár 30%-kal is támogathatják. A csomagban továbbá 60 milliárd dollárt különítenek el szélturbinák és napelemek építésére, de ugyanennyi összeget különítenek el a hátrányos helyzetű állampolgárok háztartásának energetikai átállását célzó programokra is.
A klímasemlegességet célzó programmal az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy 2030-ra 40%-kal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös adatokhoz mérten, ennek eléréséért több programot indítanak, hogy megelőzzék a pusztító erdőtüzeket és a hurrikánokat.
64 milliárd dollár az egészségügyi ellátásnak
A csomag második nagy blokkja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén korrigálna, elsősorban a gyógyszerek árának kiegyensúlyozásával.
A tervek szerint a főként idősek számára biztosított Medicare (állami egészségügyi biztosító) most először fog tárgyalásokat indítani közvetlenül a gyógyszergyártókkal, hogy egyes termékeket „versenyképesebb árakon” dobjanak piacra, illetve olyan gyógyszerek esetében, amelyek gyorsabban drágulnak az inflációnál, bizonyos fogyasztók számára kedvezményeket biztosítsanak.
15%-os adó a nagyvállalatoknak
A számítások szerint az elkövetkezendő 10 évben 258 milliárd dollárt hozna a szövetségi kasszába a 15%-os minimumadó, amellyel olyan vállalatokat terhelnének, melyeknek évi nyeresége meghaladja az 1 milliárd dollárt.