Semmit sem bíznak a véletlenre, kormányzati megmondóemberek adják meg a külhoni kampány alaphangját. Erdélyi egyházi és politikai vezetők pedig hűen visszamondják.
A Fidesz mindenhol próbál ellehetetleníteni bennünket, s megnehezíteni a kampányunkat – mondta lapunknak Márki-Zay Péter. – „Az erdélyi politikusok, megyei és városi vezetők levele pontosan beleilleszkedik ebbe a sorba, a maffiaállam-tempóba. Ennek is véget szeretnénk vetni április 3-a után, elég volt a gyűlölködésből”, fogalmazott Orbán Viktor kihívója.
Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje hozzátette, ennek ellenére szeretne a határokon túl is kampányolni: Dunaszerdahelyre már volt lekötött programja, amit azonban keresztülhúzott a koronavírus, de Szabadkára és Kolozsvárra is elmenne, ha sikerül megszervezni az utazását. Márki-Zay Péter egyetértett felvetésünkkel, miszerint külhoni kampányának inkább csak szimbolikus jelentősége, mintsem szavazatokban mérhető eredménye lenne. „Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy az ilyen megnyilvánulások, mint az erdélyi önkormányzati vezető politikusok nyilvánosságot látott levele ellenére is eljussak a határokon túlra, ugyanis számomra fontos az ott élők véleménye is” – mondta. – „Emellett szeretném elmagyarázni, számukra is fontos, hogy áprilistól olyan kormánya lehet Magyarországnak, melyre Európában is büszkék lehetnek”.
Márki Zay Pétert annak kapcsán kérdeztük, hogy pénteken a magyar kormányzati támogatásokból létrejött erdélyi médiakonglomerátum egyik zászlóshajója, a szekelyhon.ro portál kiszivárogtatta nyolc vezető RMDSZ politikus, négy megyei tanácselnök és négy nagyváros polgármesterének tavaly októberben írt közös levelét, amelyben elutasították az ellenzéki jelölt megkeresését, aki erdélyi önkormányzati vezetőkkel szeretett volna találkozni tavaly ősszel. Az aláírók – Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke – azt jelezték, hogy bár a találkozás szándékát értékelik, a megkeresésre nemmel válaszolnak, a választásokig nem kívánják Márki-Zay Pétert fogadni.
Az erdélyi portál által nyilvánosságra hozott levél a Fidesz propaganda teljes eszköztárát vonultatja fel. December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást – fogalmaztak az aláírók. „Csalódást okoz számunkra, hogy Önök úgy gondolják: december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy Önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák: mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei” – áll a levélben. Az RMDSZ politikusok hozzátették azt is, hogy a választások után minden magyarországi politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak majd, mert a magyar nemzet egységét helyre kell állítani.
A Népszava Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt kereste meg, ugyanis Tamás a rendszerváltás óta folyamatosan az RMDSZ színeiben – kezdetben parlamenti képviselőként, majd önkormányzati vezetőként – politizált, a „Markó érában” is, amikor az erdélyi magyar érdekképviselet még minden magyarországi parlamenti párttal kapcsolatban állt, a Gyurcsány Ferenc vezette kormányokkal is normálisan együttműködött. A székelyföldi tanácselnöktől megkérdeztük, hogy véletlen egybeesés az, hogy épp a pluralizmust és a magyarországi választásokon való külhoni szavazás átláthatóságát sürgető, aláírásgyűjtéssel egybekötött erdélyi civil kezdeményezést követően került nyilvánosságra tavaly októberi levelük. Tamás leszögezte, nem az aláírók hozták nyilvánosságra a levelet, nincs közük annak időzítéséhez. Arra a kérdésünkre pedig, hogy egy ilyen állásfoglalás után mennyire megvalósítható a majdani kapcsolattartás a jelenlegi ellenzéki pártokkal, április 3-a után elévül-e december 5-e „bűne”, illetve hogy van-e elképzelésük arra az eshetőségre, ha az egyesült ellenzék nyer áprilisban?, mindössze azt a választ kaptuk, hogy „Ami április 3. után lesz esedékes, arról április 3. után beszélhetünk csak”.
Erdélyi kampányeseményekben gazdag volt a hétvége, az említett levél mellett Csűry István királyhágómelléki református püspök állásfoglalása is nagy visszhangot keltett. A nagyváradi püspöki székben Tőkés Lászlót követő, de barátinak nem mondható viszonyban lévő Csűry a Ceausescu korra emlékeztető hűségnyilatkozatban tette le a garast az új vezér, a nemzet miniszterelnöke mellett. Miután megköszönte a „nemzetegyesítést” és az utóbbi tizenkét év „páratlan eredményeit” az „Orbán Viktor vezette FIDESZ-KDNP kormánynak”, egyenesen becsületsértő, püspök részéről még aligha tapasztalt propaganda szöveggel buzdította a Fideszre való szavazásra református híveit. „Az EP megvesztegetett bürokratáinak támadásai között, baloldalról oldalgó szélhámosok mellett, a magyarságot szerte ebben a világban belső megosztó árulói megfékezésével is küzdő nemzeti és keresztyén kormány győzött… Sajnálattal és mélységes felháborodással tekintjük azokat, akik nemzetünk életét még mindig kísérleti terepnek gondolják. Kísérleteznek bukott ideológiák és hatalmak visszacsábításával. Elegünk van a bukott kommunizmusból és az új kommunistákból, nem kell több sorscsapás új sorosok hazárdjátéka szerint, és márkásnak hazudott zajoknak sem hihetünk. Semmi sem kell, ami nem eredeti nemzeti és megpróbált keresztyén. Különbséget kell tennünk mi az eredeti nemzeti, és mi az, ami annak álcázza magát. Hangzatos elnevezések mögött rejtőzik a nemzetárulás, hízelgő testvéri mosolyok mögött van a nemzeti tudat felszámolása új internacionálé ördögi oltárán” – fogalmaz a püspök.
Az erdélyi egyházfők hagyományosan arra buzdítják híveiket, hogy éljenek szavazati jogukkal minden választáson, de Csűry állásfoglalásához fogható, egy konkrét párt melletti nyílt kiállásra eddig még nem volt példa. Bár nem zárható ki, hogy az elkövetkezőkben még erre is sor kerül, hiszen a Fidesz és a kormány képviselői hónapok óta teljes gőzzel kampányolnak Erdélyben és a szerbiai vajdaságban is. Ukrajnában és Szlovákiában ezt nem tehetik meg, mert e két ország tiltja a kettős állampolgárságot, így az ottani szavazók csak titokban adhatják le voksaikat a magyar országgyűlési választásokon.
Erdélyben az Orbán-kormány választási „nagykövete” elsősorban Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő, 2020. november 1-től a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztos, Szerbiában pedig Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Zsigmond saját facebook oldalán közzétett beszámolója szerint január 26-án Csíkszeredában „egyeztetett”, többek között a magyarországi választások kapcsán az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel, a megbeszélés tartalmáról azonban senki sem számolt be a nyilvánosságnak.
Mindenesetre az erdélyi egyházfők közül egyedül Csűrynek van „törlesztenivalója” az Orbán-kormány felé. 2009 végén Csűry Tőkés Lászlót váltotta a nagyváradi püspökség élén. Tőkés akkor még a Fidesz és Orbán Viktor elsőszámú erdélyi partnere volt, aki folyton „RMDSZ” pártisággal vádolta utódját, az akkor még Markó Béla vezette RMDSZ ellen pedig a Fidesz javában építette és támogatta a Tőkésre épülő ellenpártokat. 2016-os újraválasztására időzítve Tőkés a szekuritátéval való együttműködéssel vádolta meg Csűryt, vádját mindmáig nem vonta vissza. Utódja pedig annyira törleszt, – önszántából vagy némi noszogatásra, azt nem tudni -, hogy ugyancsak egyedüli erdélyi püspökként tavaly ősszel a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony! petíciót is aláírta Németh Szilárd bábáskodása mellett.
Várják az ellenzék jelöltjét és üzenetét is
Márki Zay Péter tavaly ősszel még Hódmezővásárhely polgármestereként elsőként Székelyudvarhely polgármesterét, Gálfi Árpádot kereste meg egy látogatási ajánlattal. Gálfi is nyilvánosan utasította el az ellenzéki politikust. Erre reagálva azonnal több erdélyi civil szervezet is jelezte, szívesen látja Márki Zayt Erdélyben. Múlt héten a pluralizmus védelmében és a magyar választások tisztaságáért petíciót indító erdélyi értelmiségiek is azt hangoztatták, a magyarországi ellenzék óriási hibát követ el, hogy egységes, a Fideszre szavazó monolit tömegként kezeli a külhoni magyarságot és semmiféle üzenetet nem fogalmaz meg feléjük. Hangsúlyozták, bár az előző választásokon a leadott szavazok valóban 90 százalék fölötti arányban a Fidesz mellett érkeztek, az erdélyiek zöme az eddigiekben nem élt szavazati jogával, vagy mert politikailag közömbösek, vagy mert nem tartják etikusnak egy másik országban szavazni. Jelezték, Erdélyben sokan várják mind az ellenzék politikusait, mind a nekik szóló üzeneteit.
A számok őket igazolják. 2018-ban Erdélyből mindössze mintegy 185 ezren szavaztak, holott a magyar állampolgársággal rendelkezők becsült száma 700 ezer körüli, a 2011-es népszámláláskor pedig 1237746 magyart jegyeztek Romániában.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. február 8-án.
Keiemelt kép: EUROTRANS
