Amikor még csak arról volt szó, hogy Nicuşor Dan államfő a véleménynyilvánítási szabadságra hivatkozva az alkotmánybírósághoz fordult – mert nem értett egyet azzal, hogy a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek, szimbólumok és cselekmények, valamint az emberiség ellen elkövetett népirtás és háborús bűnök elkövetőinek kultusza tilalmáról szóló jogszabály kiegészítésével és a súlyosabb büntetési tételekkel –, akkor még csak értetlenkedtem. Mi baja lehet egy civil aktivistának, egy progresszista párt volt tagjának azzal, hogy szigorúbban felelősségre vonják azokat, akik épp a civil identitás ellen ágálnak?
Amikor az alkotmánybíróság hazavágta az elnök óvását, Nicuşor még rátett egy lapáttal és kijelentette, hogy amennyiben a parlament mégis elfogadná a Silviu Vexler által kezdeményezett jogszabályt, visszaküldi azt a parlamentbe, mert – mint mondta – „véleményemet akkor is fenntartom, ha az alkotmánybíróság mást mondott”. Ez a csökönyösség azért már felvet bizonyos kételyeket az államfő demokratikus elkötelezettségével szemben.
Nicuşor Dannak azonban van érzéke az egyértelműsítéshez és a szimbolikához. Az elnök augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján nem a Haditengerészet Napja ünnepségén vett részt, hanem egy felsőszombatfalvi ortodox kolostorban tartott védőszent-napi szertartáson volt jelen. Ez a templom valójában az a hely, ahol a neo-legionárius Fundatia Ion Gavrila Ogoranu (Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány) harmincöt éve szervez találkozókat – írta meg a Gândul. Így már érthető, hogy miért nem támogatta az elnök a légionárus mozgalom propagandistáinak szigorúbb megbüntetését.
Ilyen előzmények után aligha meglepő, hogy a minap Nicuşor Dan a szuverenista, szélsőséges nacionalista politikai vonulat két illusztris képviselőjét jelölte a titkosszolgálatok élére. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetői tisztségére azt a Gabriel Zbârcea ügyvédet, aki nyilvánosan hangoztatja nacionalista és szuverenista politikai nézeteit. A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére pedig Marius-Gabriel Lazurca kerülhet, aki ugyan diplomatakarrierje során figyelemre méltó eredményeket is elért, de ő is ultrakonzervatív ideológiai háttérrel rendelkezik. A két javaslatot egy
közös szál köti össze – írta meg a G4Media. A cikk szerzője, Dan Tăpălagă szerint „Lazurca a több mint száz vendég egyike Florentin Țucă podcastjában, amelyik a Gabriel Zbârcea ügyvédi iroda partnere. Podcastjában főként nacionalista, úgynevezett szuverenista, ultrakonzervatív és összeesküvés-elméleti körökből származó személyiségek szerepelnek: Sorin Lavric (AUR), Dragoș Paul Aligică, Gheorghe Piperea, Traian Răzvan Ungureanu, Dan Dungaciu stb. (…) A Țucă, Zbârcea és Társai ügyvédi iroda az ügyvédek körében a neolegionáriusok fészkeként ismert. Gabriel Zbârcea karrierjét a neolegionárius Marian Munteanu kollégájaként kezdte a Diákliga tagjaként az 1990-es évek elején”.
Talán már mondanom sem kell, de azért emlékeztetek rá: az elmúlt éveket figyelembe véve idén először fordult elő, hogy Románia elnöke nem küldött nyilvános üzenetet Moldova Köztársaság függetlenségének napjára. (Amelyet a legfontosabb európai vezetők a helyszínen köszöntöttek…) Ez túl súlyos eset ahhoz, hogy bakinak minősíthessük. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy Nicuşor Dan most éppen unionista pózban tetszeleg – ahogyan ez kiderült a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújából is, amikor is azt mondta, hogy szeretné ha Moldova Köztársaság egyesülne Romániával, de tiszteletben tartja a szomszédos ország lakóinak akaratát. A szuverenista, aurista unionizmusba pedig nem fér bele Moldova Köztársaság függetlenségének megünneplése.
Felvetődik a kérdés: miért igazolt át az elnök a primitív szélsőségesek táborába? A válasz pedig nem lehet más, mint az, hogy azért, mert szeretne egy második mandátumot. Mivel azonban az ő politikai teljesítménye gyatra, a legkevésbé sem tekinthető karizmatikus vezetőnek, erre az egyetlen esélye az, hogy meglovagolja azt a politikai kurzust, amelyik ellenében őt elnökké választották. Arra számíthat, hogy miután Călin Georgescut az igazságszolgáltatás valószínűleg eltávolítja a politikából, ő veszi át a helyét.

Csak csendben kérdezem meg mindazoktól, akik május 4-e előtt Crin Antonescu ellenében Nicuşor Dannak kampányoltak – valóban ezt akarták? Még mindig úgy gondolják, hogy ez a súlytalan politikai szélkakas jobb elnök, mint Crin Antonescu lett volna?

A szerkesztő megjegyzése

Ha már Nicusor Dan államelnök kapcsán a szerző Crin Antonescut említi, eszünkbe juthat, hogy a „koalíció elnökjelöltjének” (akit a koalíció szavazói csúnyán elárultak) hosszú és eredményes karrierje során Traian Basescu volt a legnagyobb politikai ellenfele. Antonescunak nem sikerült Basescut leváltania, később Victor Ponta is elárulta őt, a szenátus elnöksége után végül a pártjáét is elveszítette, mindezek hátterében a Basescu–Macovei–Coldea–Kövesi szekus bandával. Amelynek tagjai folyamatban is levő súlyos ügyektől szabadultak meg Nicusor Dan megválasztásával. Mindez azért, mert Dan mellett „ráindítottak” Crin Antonescura néhány szavazatelvonó jelöltet is (Ponta, Lasconi, a kiskutya…), és ráhajtottak propagandájukkal Nicusor Dan promoválására. Ebbő a szempontból jelentős és jelentéses volt Traian Basescu szerepe. Emlékszünk?

– A Traian Băsescu által alapított Mișcarea Populară (PMP), élén Eugen Tomac (Renew) európai parlamenti képviselővel hivatalosan támogatta Nicușor Dan elnöki kampányát. Ezt a pártot 2025 elején többek között Ludovic Orban, a Forta Dreptei (A Jobboldal Ereje) parlamenten kívüli párt is támogatta a kampányban.
– Ahogy Nicușor Dan függetlenként indult az elnökválasztáson, Traian Băsescu hangneme megváltozott: dicsérte őt, és kijelentette: „Nicușor Dan lesz Románia elnöke”. Hivatalosan Basescu nem vett részt a kampánycsapatában, de politikai befolyásával, támogató nyilatkozataival, pártja állásfoglalásával és kommunikációs súlyával jelentős hatást gyakorolt a jelölt pozicionálására és a választói mobilizálásra.
– Támogató üzenetet fogalmazott meg a diaszpóra felé, kiemelve, hogy a külföldön élő románok szavazata garantálhatja Románia és a Moldovai Köztársaság európai útjának folytatását.
A mesterterv sikerült, Crin Antonescut (aki 2013-as törvénykezdeményezésével, a 2015-ben elfogadott törvénnyel betiltotta a fasiszta, rasszista, antiszemita, xenofób vagy legionárius jellegű szervezeteket, szimbólumokat és propagandát, szigorúbban szabályozta a holokauszt nyilvános tagadásának és relativizálásának büntetését, beleértve a román fennhatóság alatt elkövetett atrocitásokat is) végül a toxikus szekus rendszer ismét legyőzte, most pedig ez társaság, kezében egy minden szempontból éretlen bábbal mint eszközzel, a legjobb úton halad önnön dicsőséges restaurációja felé.
Az egész szomorú, gyalázatos történetben csak Crin Antonescuért kár.
Basescu elnyerte jutalmát: még mindig volt ocsmány besúgó, de visszanyerte jogait, pénzét, persze attól még mindig volt ocsmány besúgó marad, de egyik fő cinkosa, Elena Udrea is szabadon élvezi korrupcióval összaharácsolt vagyonát, a „családi kör” (beleértve Coldeát) feje fölött tornyosuló sötét felhők eloszlottak, Mikike pedig – lásd fenn – tempósan, lépésről lépésre: kinevezések stb.) beteljesíti a tervet.
Minden együtt van, az USR ámokfutása ezúttal megállíthatatlan.
Iohannis után vakarhattuk a fejünket. Most verhetjük a falba.