2022-ben az uniós költségvetésből származó kifizetések négyszeresen meghaladták a magyar hozzájárulás mértékét. Az idei évre még nincsenek végleges adatok, de úgy tudjuk, hogy a 2023-as mérleg is Magyarország javára fog elbillenni.
Magyarország az utóbbi két évben az Európai Unió nettó befizetője lett – állította múlt pénteken Orbán Balázs, aki az uniós csúcs ideje alatt nyilatkozott brüsszeli újságíróknak. A miniszterelnök politikai tanácsadója szerint az eredményt úgy értük el, hogy az EU visszatartja az országnak jogosan járó pénzügyi támogatásokat.
Az EU-t leplezetlenül megzsaroló Orbán Balázs szerint az Orbán-kormány nem zsarol, csak konstruktív megoldást akar – Orbán Viktor politikai igazgatója Brüsszelben…
Bár az Unió nem két, hanem egy éve blokkol bizonyos pénzeket jogállamisági és korrupciós problémák és kockázatok miatt, megkérdeztük az Európai Bizottságot, hogy megfelel-e az igazságnak Orbán bejelentése.
Egy európai bizottsági tisztviselő tájékoztatása szerint 2022-ben az uniós költségvetésből származó kifizetések négyszeresen meghaladták a magyar hozzájárulás mértékét. Az idei évre még nincsenek végleges adatok, ezért a brüsszeli testület óvakodott a becsléstől, de úgy tudjuk, hogy a 2023-as mérleg is Magyarország javára fog elbillenni:
év végéig legalább kétszer annyi uniós pénz érkezhet a kasszába, mint amennyit az államkincstár utal onnan Brüsszelbe.
Az előző, 2014-2021 közötti költségvetési időszakban Magyarország átlagosan ötször-hatszor több uniós pénzügyi forráshoz jutott hozzá a közös büdzséből, mint amennyit befizetett oda:
39,5 milliárd eurót kapott, miközben 7,1 milliárd volt a nemzeti hozzájárulása.
Az EU székhelyén ugyanakkor rámutatnak, hogy az uniós költségvetés hatását nem lehet csupán egy leegyszerűsített egyenletben mérni, amely azt mutatja, hogy egy tagállam mennyit fizet be az uniós költségvetésbe, és mennyit kap onnan. – A közösségi büdzsé az egész Unió javát szolgáló beruházásokat hajt végre a tagállamokban, és többek között az egységes piac megfelelő működésén keresztül biztosítja a hatékony kereskedelmet is – hangsúlyozta a Népszavának Ujvári Balázs szóvivő.
Mint az Európai Bizottság (EB) által nyilvántartott és nemrégiben közzétett adatokból kiderül, a 2004-es csatlakozás óta a közösségi támogatások jelentősen hozzájárultak a magyar gazdasági fejlődéshez, az állami beruházások bővüléséhez. Az elmúlt csaknem húsz évben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 4,3 százalékkal nőtt, a világgazdaságot többször is megrázó recesszió ellenére. 2004 óta a bruttó hazai termék (GDP) a mai EU27-ek átlagának 62,8 százalékáról 77 százalékára emelkedett. Az EU költségvetéséből összesen 82,5 milliárd eurót invesztáltak a magyar gazdaságba, ami az elmúlt két évtizedben éves alapon a magyar GDP 3,6 százalékának és a teljes állami beruházási volumen 80 százalékának felelt meg átlagban. A magyar export 80 százaléka az EU-ba irányul, 2002 és 2022 között éves szinten átlagosan 6,9 százalékkal nőtt.
Orbán Viktor ott blokkolt, ahol kevésbé fáj az EU-nak, az asztalon lévő javaslatot a kedvéért sem fogják átdolgozni – Kettőből egy – ez lett a nagy magyar vétók…
Ursula von der Leyennél tiltakoznak EP-frakcióvezetők, szerintük az Orbán-kormány nem hajtotta végre az igazságügyi reformot – Hamarosan felszabadulhat 10 milliárd…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. december 19-én.
