Media1
Manipulált videóval bizonygatja a jobboldali média, hogy Joe Biden mennyire szenilis. A meghamisított képsorokat a Magyar Nemzet, a Mandiner, a HírTV és a megafonos Trombitás Kristóf is terjesztette. Elsőként a New York Post trumpista amerikai bulvárlap tette közzé az X-en azt a videót, amelyen Joe Biden amerikai elnök a G7-csúcstalálkozón „eltéved” egy réten, sőt, seholnincs, odaképzelt emberekhez beszél. A felvétellel azt próbálták bizonyítani, hogy Biden annyira szenilis, hogy azt sem tudja, hol van. A videó már sok tízmilliós megtekintésnél jár világszerte, számtalan jobboldali lap átvette.
A magyar kormánypárti médiát az alábbi címekkel és/vagy felvezetésekkel járták meg a lejárató célzatú képsorok:
• Joe Biden megint elveszítette a kapcsolatot a valósággal, ezúttal a G7-csúcson csinált magából bolondot a világ előtt. – Magyar Nemzet
• Biden a G7 első napján egy ejtőernyős bemutató megtekintése után vesztette el a fonalat, láthatóan azt sem tudta, hogy hol is van. – Mandiner
• Meloni irányba állította Bident a G7-csúcstalálkozón, megint kínos pillanatokat okozott az amerikai elnök. – HírTV
• Nekem nem kell bizonygatni, mennyire tragikus, hogy Biden az USA elnöke, bár maximálisan megérdemlik. – Trombitás Kristóf (Megafon)
Volt, ahol lassították a videót, máshol a széléből vágtak le. A pontos megjelenítési formák változtak, a legdurvább hamisított változatok például még keskenyre is vágták a képet, hogy semmiféle kontextus ne látszódjon, de akadt olyan „tudósítás” is, amely kissé még le is lassította a lejátszási sebességet, hogy még inkább révetegnek és sutának tűnjék a nyolcvanegy éves amerikai elnök.
Az eredeti felvétel egészen mást mutat.
A The National Desk YouTube-oldalán szerepel az eredeti, tizennégy perces videó, melyből világosan kiderül, hogy Joe Biden nem sivár mezőn van, hanem a sorfalat álló, legalább tíz ejtőernyősnek gratulál.
Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője már elítélte a manipulációt, egyúttal megosztotta az eredeti felvételt az oldalán. Az idei amerikai elnökválasztási kampányban egyre sűrűbbek a hasonló esetek, így várhatóan nemzetközi trend is lesz az ilyen hamisításokból.
A médiatudományos szakirodalom egyébként cheap fake, vagyis „olcsó kamu” néven ismeri ezt az audiovizuális befolyásolási eljárást, amely jóval kezdetlegesebb és költséghatékonyabb, mint a deepfake, egyben nem is annyira kifinomult és professzionális. A néző, a választó manipulálására viszont ugyanúgy alkalmas lehet.
Forrás: Újnépszabadság
