Érdemes lenne az orosz cseppfolyósítottföldgáz-szállításokat amerikai LNG-re cserélni – hozott fel egy példát a budapesti informális EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke arra, hogyan tudna az EU jobban szót érteni Donald Trumppal. Orbán Viktor szerint az nem az elszigetelődés jele, ha egy tagállam vitában áll huszonhat másikkal.
A budapesti diplomáciai hetet lezáró sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen két olyan szempontot említett, amely a konfliktusok helyett a közös megegyezés irányába tolhatná a kapcsolatokat az új amerikai vezetéssel. Az Európai Bizottság elnöke – aki a búcsúzó Charles Michel és a vendéglátó magyar miniszterelnök társaságában lépett péntek délután a sajtó elé – úgy vélte, hogy érdemes lenne amerikai cseppfolyósítottföldgáz-szállításokkal felcserélni az orosz LNG-exportot, aminek révén szerinte nemcsak tovább lehetne faragni Európa függőségén az orosz energiaexporttól, de a lépés a magas energiaárak csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Ismert, hogy a Biden-kormányzat moratóriumot hirdetett az LNG-szállításokra, miközben a szankciók ellenére növekedett az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz behozatala az unióba. Trump egyik vesszőparipája és az egyik fő konfliktusforrás az EU és az USA között, hogy az európai kereskedelmi mérleg nagy többletet mutat az Egyesült Államokkal szemben. Donald Trump ezért érdeklődést mutathat az esetleges büntetővámok helyett vagy azok limitálásával az Európába irányuló LNG-szállítás felpörgetése iránt.
Egy másik válaszában a bizottság elnöke egy nehezen cáfolható példával igyekezett alátámasztani, hogy az ukrajnai orosz agresszió nem csupán Ukrajnát és Európát, hanem az egész világot fenyegeti, és közelről érintheti az Egyesült Államok csendes-óceáni térségre vonatkozó érdekeit is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína, Irán és Észak-Korea fegyverekkel és eszközökkel támogatja a Kreml ukrajnai háborúját, amivel a csendes-óceáni térség biztonsága közvetlen érintkezésbe került Európa biztonságával.
Kardcsörtetés helyett bizalomépítés Trumppal
Az uniós vezetők a kardcsörtetés helyett, úgy tűnik, bizalomépítésre törekednek az általában kiszámíthatatlannak tartott Donald Trumppal, abban bízva, hogy gesztusuk pozitív fogadtatásra talál. „Kemény tárgyalások lesznek. Nekünk ki kell állnunk a magunk érdekeiért. Ha elég jók vagyunk, jó megállapodást köthetünk az USA-val” – mondta ugyanerről a témáról a magyar miniszterelnök.
Az amerikai elnökválasztás eredménye – amelynek Orbán Viktor és szövetségesei kivételével kevesen örültek az öreg kontinensen – a kétnapos budapesti összejövetel legfontosabb kérdésének számított a versenyképességi megállapodás diplomaták szintjén már kitárgyalt elfogadása mellett. Orbán – aki a sajtótájékoztatón magától hozta szóba a kormány és Brüsszel, illetve a közte és a bizottsági elnök asszony között fennálló nézeteltéréseket, az utolsó csúcstalálkozóján részt vevő liberális Charles Michel európai tanácsi elnököt viszont barátjának nevezte – hangsúlyozta, hogy mivel a versenyképesség nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés, ebben egy húron pendül a nagy többséggel. Úgy vélte, hogy az EU-nak hat hónapon belül konkrét eredményeket kell tudnia felmutatni a versenyképességi megállapodás céljait illetően, amelyek tizenkét területen határozták meg a fő teendőket.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij: Budapest emlékszik a szovjet tankokra, öngyilkosság lenne engedni Putyinnak
A versenyképességi megállapodásról szóló nyilatkozat tartalma
Az EU27-ek állam- és kormányfői helyenként határidőkhöz kötött célokat és iránymutatásokat fogalmaztak meg az új Európai Bizottság számára, amely előreláthatóan december 1-jei hivatalba lépése után rögtön munkához láthat, hogy végre valósággá váljon az európai versenyképesség javításának több évtizedes ígérete.
A Budapesti nyilatkozat az európai versenyképességi megállapodásról címet viselő rövid dokumentum többek között felkéri az Európai Bizottságot 2025 júniusáig egy új, átfogó horizontális stratégia bemutatására az egységes belső piac mélyítéséről. A vezetők hatékony lépések meghozatalát kérik egy megtakarítási és beruházási unió 2026-ig történő létrehozásának irányába, és sürgős előrelépést akarnak a tőkepiaci unió ügyében is. A következő versenyképességi feladat egy átfogó ipari stratégia tervének elkészítése, amelyet a bizottság mandátumának első száz napján belül ígér. A tervek között szerepel az üzleti vállalkozások, mindenekelőtt a startupok kibontakozását akadályozó adminisztratív terhek és jelentéstételi kötelezettségek körülbelül 25 százalékos megnyirbálása is.
Azt is várják, hogy opciókat terjesszenek elő az európai védelmi kapacitások fejlesztésére szolgáló köz- és magánfinanszírozási forrásokra. A vezetők megerősítették, hogy 2030-ig minden tagállamnak a GDP-je legalább három százalékát kell kutatásfejlesztésre és innovációra fordítania.
Az energiaunió létrehozására ugyan végül nem szabtak határidőt (egy korábbi verzióban 2027 volt), de sürgős intézkedéseket helyeztek kilátásba a magas és ingadozó villamosenergia-árak által okozott problémák kezelésére. Mindez azért fontos, mert – mint a dokumentum alapjául szolgáló Draghi-jelentés rámutat – az európai cégeknek amerikai versenytársaikhoz képest háromszor magasabb a villanyszámlájuk, és négyszer többet fizetnek a földgázért. A bizottságot egy, a nyersanyagok újrahasznosításáról szóló körforgásos gazdasági jogszabály beterjesztésére is felkérték, továbbá arra, hogy 2025 júniusáig tegyen javaslatokat az unió technológiai képességeinek megerősítésére.
A dokumentum utolsó három pontja a szociális párbeszéd erősítésének, az ambiciózus, nyitott és fenntartható kereskedelmi politikának és a versenyképes, fenntartható és ellenállóképes agrárgazdasági szektornak a szükségességét hangsúlyozza.
A szövegezés során a legvitatottabb kérdés az volt, hogyan, milyen eszközökkel finanszírozza az EU a versenyképesség javítását célzó intézkedéseit. Mario Draghi jelentése 2025 és 2030 között éves szinten nyolcszázmilliárd euróban becsülte meg ennek a szükséges pluszköltségeit. Miközben – elsősorban a déli tagállamok – egy új közös adósságkibocsátás fontosságát hangsúlyozzák, addig a fő befizetők hallani sem akarnak erről. Von der Leyen szerint két lehetőség van: vagy többet fizetnek be a kormányok a közös kasszába, vagy új uniós saját forrásokat hoznak létre.
Orbán: Huszonhat kontra egy, az nem elszigetelődés
Újságírók kérdésére válaszolva a magyar miniszterelnök nem értett egyet azzal, hogy akár Ukrajna kérdésében, akár más ügyekben kormánya elszigetelődött volna, így lenne értelmezhető az, ha egy ország vitában áll huszonhat másikkal. A vitát nem szabad összekeverni az elszigetelődéssel – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy a 2015-ös migrációs válság idején is egyedül volt, majd utólag – szerinte – őt igazolták a történések. „Szembeszélben működöm, ez a DNS-em része” – jegyezte meg. Azt is közölte, hogy Brüsszelben fogja megvívni a csatáit az Európai Bizottsággal.
Ehhez kapcsolódóan: Vlagyimir Putyin próbál közömbösnek tűnni Donald Trump győzelmével kapcsolatban
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.”
