Ángel Sanz Briz spanyol diplomatát a hazai (hispániai) sajtó „spanyol Schindlerként”, „spanyol Wallenbergként”, illetve – nevét parafrazeálva – „Budapest angyalaként” emlegeti.
A diplomata 1944-ben hazája budapesti nagykövetégén dolgozott beosztott első titkárként, majd mikor nagykövete hazautazott, rábízták a képviselet vezetését (ideiglenes ügyvivőként). Mint semleges – és Hitler számára baráti – ország képviselője lelkiismereti megfontolásokból megmentett a pusztulástól több ezer budapesti magyar zsidót.
Embermentő tevékenységét az utókor csak szűkmarkúan és megkésve köszönte meg. A róla készült filmek, könyvek, cikkek révén ismertté s megbecsült hőssé lett hazájában, Izraelben, Magyarországon és másutt. 1915 óta nálunk is viseli nevét egy utca.
Ezért vágott mellbe amit a minap a spanyol sajtóban olvastam, hogy egy katalán párt lefasisztázta az embermentőt, a Világ Igazát.
A katalán autonóm parlamentben a Vox Cataluña (VOX) nevű szélsőjobboldali (jobb!) párt beterjesztett egy javaslatot, hogy a törvényhozásban emlékezzenek meg méltón Ángel Sanz Bríz-ről, de a balodaliak (bal!) ellenszavazatai miatt erre nem került sor. A harcosan antifasiszta és autonomista ERC (Esquerra Republicana de Catalunya – Katalán Köztársasági Baloldal) szerint az egykori diplomata fasiszta (francoista) volt, és a róla való megemlékezés csak a fasiszta francóizmus tisztábbra mosását szolgálná.
*
A spanyol médiában ennek kapcsán számos (felújított vagy új) anyag foglalkozott a háború alatti spanyol embermentéssel. Egy történész kiemeli, hogy a Franco-rendszert lehet sommásan elítélni vagy mentegetni – de tény, hogy legalább 35 ezer európai zsidó megmentését tették lehetővé a Franco-rendszerhez hű spanyol diplomaták. A német fasisztákkal szorosan együttműködő, a világháborúban azonban semlegesként csupán jelképesen részt vevő (egy Kék Hadosztálynyi önkéntest küldött csak a szovjetellenes frontra) antikommunista diktatúra végig Hitler megbízható szövetségesének számított.
A spanyolországi sajtó szerint a budapesti spanyol ügyvivő és munkatársai (köztük Giorgio/Jorge Perlasca olasz ál-spanyol) összehasonlíthatatlanul több embert mentettek meg, mint a hollywoodi film által túlsztárolt ausztriai – „listás” – Schindler…
Schindler egy amatőr volt: Sanz Briz, a spanyol Budapest angyala csodája
A konzervatív diplomata mindvégig lojális volt az általa képviselt Franco-rendszerhez (Perlasca is Franco oldalán harcolt az ellen-nemzetközi brigádokban). Mentőtevékenységüket a madridi vezetés hallgatólagosan támogatta.
*
A spanyol földről 1492-ben kiűzött – az ország héber elnevezéséből „szefárd-nak” mondott – zsidók elleni több évszázados jogkivetettség és üldöztetés miatti történelmi igazságszolgáltatást is a jobboldal fogalmazta meg Spanyolországban, Primo de Rivera diktátorsága idején, 1924-ben. Franco – és azóta is a spanyol vezetés – csak átvette és alkalmazta (pontosabban: nem törölte el) az állampolgársági törvény kiterjesztését a száműzött zsidókra is. A rendelkezés értelmében segíteni kell az egykor Spanyolföldön élt szefárdok utódainak „hazatérését” Hispániába, s kérésükre a spanyol állampolgárságot is meg kell nekik adni.
Erre hivatkozva adott ki a spanyol nagykövetség ötezernél több „védlevelet” és más igazolást budapesti zsidóknak. Akik között nemigen volt szefárd származású: magyar földre elsősorban németországi és lengyelországi (galíciai) „askenázi” zsidók vándoroltak be. A használatban lévő „szefárd” elnevezés az ortodox askenázik egyik – eltérő rituálét tiszteletben tartó – kis csoportjára vonatkozott. A magyarországi zsidók egységesen magyarul vagy jiddisül beszéltek maguk között, nem pedig „judeospanyolul” (ladino nyelven), mint a számos európai és észak-afrikai országban (túl)élő szefárdok…
A polgárháborúban győztes, de Európa szimpátiáját el nem nyerő Franco-rezsim elsősorban önmaga fényezésére használta föl állampolgársági törvényét, de az antiszemitizmus amúgy sem volt a falange (a francoista párt) vezéreszméje, mint a német nácik esetében. Madrid ezért engedte meg diplomatáinak, hogy – nem nagydobra verve – segítsenek a „spanyol eredetű zsidóknak”, szerény lehetőségeiken belül. Bár a német (és magyar és egyéb) fasiszták nemigen értették, miért védelmezi a „mi kutyánk kölykének” tartott Franco a zsidókat, tiszteletben tartották döntését. Hazánkban még a legvadabb háborús időkben is elfogadták a spanyol nagykövetség igazoló-mentesítő okmányait. A védett „spanyol” épületeket még a nyilasok is tiszteletben tartották.
A művelt humanista Sanz Bríz diplomáciai karrierjét sem zavarta meg a budapesti zsidómentő közjáték. Igaz, hivatalosan köszönetet sem kapott érte életében (Izrael, Spanyolország és Magyarország elismerése is posztumusz volt). Amikor 1966-ban Izrael Állam kitüntette a Világ Igaza címmel, a madridi külügyminisztérium – az arab világgal ápolt szoros kapcsolatok miatt – megtagadta neki az izraeli kitüntetés átvételét… A diplomata maga sem beszélt nyilvánosan budapesti tevékenységéről.
Eleddig azonban még az elvakult spanyolországi „baloldal” se vonta kétségbe Budapest angyalának embermentését.
Off the record kiegészítés
Az 1910-ben született spanyol diplomata a holokauszt idején harmincas éveiben jár. 1944-ben a budapesti Spanyol Követség ideiglenes ügyvivője. A második világháború alatt Spanyolország hivatalosan semleges volt.
Horthy Miklós 1944 augusztusától a semleges országok diplomáciai képviseletei számára lehetővé tette, hogy a zsidónak minősülő magyar állampolgárok számára bizonyos számban védelmüket garantáló okmányokat állítsanak ki. A védlevelek hivatalosan az 1944. októberi nyilas puccs után sem veszítették el érvényességüket. Újlipótváros területén 1944 őszén létrehozták a nemzetközi gettót, ahol a svéd, svájci, vatikáni, spanyol és portugál védőokmányokkal rendelkezők számára védett házakat jelöltek ki.
Szülővárosában, Zaragozában utca viseli nevét és a város emlékművet is állított hősének. Budapesten (Óbudán) is van emlékműve és utcája… 1994-ben a magyar kormány – posztumusz – a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki.
